A slivovica elnevezés nemcsak Szerbiában jellemző, több más közép- és kelet-európai országban is ugyanígy hívják a szilvapárlatot.
Felterjesztette a slivovicát Szerbia a világ szellemi kulturális örökségei közé.
Az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO várhatóan még ebben a hónapban eldönti, hogy felveszi-e a listára a szerbek nemzeti italának elkészítésével és használatával kapcsolatos társadalmi gyakorlatokat és ismereteket.
"A slivovica népszerűsége abból ered, hogy a szilva nagyon népszerű nálunk. A szerb etnológiában, a mindennapi életben, a szerb történelemben egyaránt nagyon fontos. Nincs még egy olyan gyümölcs, amelyhez a szerbek ennyire kötődnének. Valamikor régen, ha házat akartak építeni, először szilvafát ültettek, hogy lássák, hoz-e gyümölcsöt. Ha hozott, az azt jelentette, hogy a föld tiszta, egészséges, vagy akár szent. és akkor nyugodtan lehetett oda házat építeni" - magyarázta Ilija Malović szociológus és blogger.
Szerbiában annyira népszerű ez a szeszesital, hogy az éves szilvatermés csaknem háromnegyedét slivovicaként dolgozzák fel. A slivovica elnevezés egyébént nemcsak Szerbiában jellemző, több más közép- és kelet-európai országban is ugyanígy hívják a szilvapárlatot.