A NATO azt ígéri, óvatosan fog eljárni az ügyben, ezért időbe telik, amíg hiteles képet nyer arról, mi is történt valójában.
HIRDETÉSLengyelország kérésére válságtanácskozást tart az Észak-atlanti Szerződés Szervezete a szövetség 4. cikkelye alapján. A NATO-tag Lengyelország területén kedden becsapódott rakéta ügyéről a szövetség politikai döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács tart nagyköveti konzultációt.
A lengyel kormány nemzetbiztonsági és védelmi bizottságának rendkívüli tanácskozásán úgy döntött, kezdeményezi a NATO alapszerződésének 4. cikkelye alapján a konzultációt a többi tagállammal a Kelet-Lengyelországban történt rakétabecsapódással kapcsolatban.
Varsó még közvetlenül azelőtt is orosz rakétákról beszélt - sőt, be is rendelte az orosz nagykövetet -, hogy Biden amerikai elnök közölte volna: nagy valószínűséggel nem Oroszországból kilőtt, hanem eltévedt szovjet gyártmányú Sz-300-as, de ukrán légvédelmi rakéta csapódott be kedden lengyel területre, két ember halálát okozva.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár óva intett az elhamarkodott reakcióktól: "Fontos, hogy minden tényt megállapítsunk" - írta a norvég politikus a Twitteren, hangsúlyozva: "A NATO figyelemmel kíséri a helyzetet, és a szövetségesek szorosan együttműködnek."
Mi is az a 4. cikkely?
Lapinformációk szerint a NATO-partnerek nagykövetei délelőtt 10 órától az Észak-atlanti Tanácsban, a szervezet politikai döntéshozó testületében vitatják meg a tagállamukat ért súlyos incidenssel kapcsolatos legújabb megállapításokat, illetve a szövetség lehetséges reakcióit. Ezt követően a szövetség Katonai Bizottsága is összeül.
A 4. cikkely alapján bármelyik NATO-tag összehívhatja a többi tagot konzultációra, amit Lengyelország kedd este meg is tett. A cikkely kimondja:
A NATO 1949-es megalakulása óta hétszer hivatkoztak erre a cikkelyre, legutóbb idén február 24-én, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az ilyen konzultációk élesen elkülönítendők az 5. cikkre való hivatkozástól, amely a NATO segítségnyújtási kötelezettségét szabályozza egy vagy több tagja elleni fegyveres támadás esetén. Az 5. cikkelyt csak egyszer aktiválták a NATO történetében, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után.
Közben a lengyel vezérkar a Twitteren arról írt, hogy egyedül nem tudják megvédeni egész területüket, rakétavédelmi rendszerük nem tudta megakadályozni a rakéták becsapódását.
"A rendszerek feladata a kritikus infrastruktúra védelme. Egyetlen hadsereg sem rendelkezik olyan légvédelmi rendszerrel, amely egy ország teljes területét védi. A rakétatámadás jellemzője, hogy egy kiválasztott célpontot talál el hajszálpontosan, és nem több célpontot pusztít el nagy területen" - magyarázta üzenetében a lengyel vezérkar.
A NATO látta a rakétát
A CNN beszámolója szerint egyébként a NATO egy, a lengyel légtér felett repülő repülőgépe kedden nyomon követte az ország keleti részén landoló rakétát - ezt közölte legalábbis a szövetség egyik katonai tisztviselője az amerikai hírcsatornával.
"A rakéta radarnyomát tartalmazó információkat a NATO és Lengyelország rendelkezésére bocsátották" - tette hozzá a CNN forrása.
A NATO repülőgépei az orosz invázió kezdete óta rendszeres megfigyelést végeznek Ukrajna felett. A kedden Lengyelország felett repülő gép az ukrajnai eseményeket figyelte. A NATO-tisztviselő nem közölte, hogy ki lőhette ki az ominózus rakétát, és azt sem, hogy honnan lőtték ki.