NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Exit poll: Benjamin Netanjahu lehet újra Izrael miniszterelnöke

Netanjahu és felesége leadják a szavazatukat
Netanjahu és felesége leadják a szavazatukat Szerzői jogok Fotó: AP
Írta: FT
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Kedden tartották a 25-ödik parlamenti választást Izraelben.

HIRDETÉS

Négy éven belül az ötödik parlamenti választást bonyolították le kedden Izraelben, az első exit pollok szerint Benjamin Netanjahu nyerte a választást.

  • Az országban a választásra jogosultak száma 6,8 millió fő. 
  • Az izraeli parlamentnek, azaz a Kneszetnek 120 tagját választották meg. 
  • A keddi választást azután írták ki, hogy a centralista-jobboldali kormánykoalíció júniusban szétesett, és lemondott Naftali Bennett kormányfő. 
  • Bennett lemondását követően Jaír Lapid lett a miniszterelnök.

Az urnák helyi idő szerint este 10 órakor zártak, az első exit pollok szerint pedig Benjamin Netanjahu lett a befutó. Szövetségeseivel együtt Netanjahu 62 helyet szerzett a parlamentben, Jair Lapid miniszterelnök pedig 54 helyet kapott.

Fotó: AP
Jaír Lapid is leadta a voksátFotó: AP

A Választási Bizottság jelentése szerint a szavazatok aránya 66,3 százalék, így 1999 óta a legmagasabb részvételi aránnyal számolhattak. A magas szavazati arány viszont növeli a választási küszöb átlépéséhez szükséges szavazatok számát is, mely az általános szavazatok 3,25 százaléka.

A The Times of Israel este 8 órakor azt írta, hogy a Választási Bizottság elnöke úgy döntött, hogy az apró lyukakkal teli, piszkos, rajzolt vagy firkált szavazólapokat a továbbiakban is meg kell számolni, még ha számos panasz is érkezett a tökéletlen szavazólapok miatt. Yitzhak Amit bíró közölte: a szabályok szerint minden választópolgár szavazólapját bele kell számítani az eredménybe, kivéve, ha az abszolút nem fogadható el szavazólapként.

A The Jerusalem Post közölte: az Izraeli Büntetés-végrehajtás szavazóhelyiségei is este 8 órakor zártak. Az összes fogvatartott közül 9 154-nek volt joga szavazni, és 7 302-en adták le a voksukat. 

Kedd reggel

Izrael kaotikus évet tudhat maga mögött: Benjámin Netanjahu volt miniszterelnököt tavaly 12 évnyi hivatali idő után menesztették. Annak ellenére, hogy korrupciós vádak miatt eljárás zajlik ellene, az előzetes felmérések szerint az izraeli média hétfőn reggel azt közölte, hogy az általa vezetett Likud párt és szövetségesei megszerezhetnek a kormányalakításhoz szükséges 61 mandátumból 60-at, ám ha az ellenzéki párt jelöltje csak egy kicsit is szimpatikusabb az izraelieknek, Netanjahu elesik a kormánykoalíció alakításától és a hatalom visszaszerzésétől. Közölték: Netanjahu Likud pártjának 30-31 hely jutna a Kneszetben, míg a velük szövetséges szélsőjobboldali párt 14-15 mandátumot kapna.

Választások sora

Miként azt egy, a választások előzményéről szóló cikkünkben írtuk: az elmúlt években Izrael öt előrehozott választással még Olaszországot is megelőzte a kormányváltások tekintetében. A november 1-re kitűzött választások értelemszerűen fontosak az ország életében, de valamivel kisebb hajcihő övezte az előzményt, mint a Benjámin Netanjahu bukását megelőző viharos hetekben. Főként azért, mert a két legfontosabb kérdésben nincsenek drámai eltérések a két főszereplő között. 

Cikkünkben azt írtuk: az izraeli pártok töredezettsége miatt a kimenetel nehezen jósolható, de inkább Netanjahu oldalára billen, és szinte biztos, hogy a győztes nem rendezkedhet be hosszú, nyugodt évekre.

A tét

Mivel Izrael nem elnöki rendszer, ezért itt sem vezetőre szavaznak, hanem a törvényhozás tagjait delegálják, akik a parlamenti erőviszonyok alapján jelölnek miniszterelnököt. A számolgatások alaptétele az, hogy Izraelben egyfordulós országos pártlistás választásokat tartanak, felsőház nincs. A bejutási küszöb 3,25 százalék, ami rendre tördeli a vezető pártok kormányalakítási esélyeit. A törvényhozás létszáma is túl szűk (ami állandó kritikák és reformjavaslatok tárgya), viszont az aspiránsok száma rendkívül széles és szétszórt.

Magyarországhoz képest lakosságarányosan összehasonlítva a Kneszetnek legalább 160-180 tagból kellene állnia, és a bejutási küszöböt is emelni kellene. Így viszont az előző években rendre csak törékeny izraeli koalíciók jöttek létre, többek közt ez okozta a sűrű kormányváltásokat.

Maga a Kneszet 1949-ben alakult meg, története során ez volt a huszonötödik parlamenti választás.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Izrael továbbra sem ad el fegyvereket Ukrajnának

Ausztrália már nem tekinti Jeruzsálemet Izrael fővárosának

Mit jelent Izraelnek a „teljes győzelem”? Mikor érhet véget a gázai háború?