NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az oroszoknak még a Krímből is ki kell vonulniuk Erdoğan szerint

Recep Tayyip Erdoğan és Vlagyimir Putyin 2022. szeptember 16-án az üzbegisztáni Szamarkandban
Recep Tayyip Erdoğan és Vlagyimir Putyin 2022. szeptember 16-án az üzbegisztáni Szamarkandban Szerzői jogok Alekszandr Demjancsuk/Szputnyik via AP
Írta: Magyar Ádám
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A török elnök arról beszélt a PBS-nek adott interjújában, hogy Oroszországnak minden elfoglalt területet vissza kell adnia.

HIRDETÉS

Oroszországnak vissza kell adnia az Ukrajnából elfoglalt összes területet Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint, és ez alól a Krím félsziget sem kivétel.

A világ számos vezető politikusához hasonlóan Erdoğan New Yorkba utazott az ENSZ Közgyűlése miatt, és itt nyilatkozott hétfőn az amerikai PBS televízió NewsHour című műsorának. Amikor arról kérdezték, hogy a béke kedvéért Ukrajnának le kellene-e mondania bármilyen olyan területéről, amelyet február óta elfoglalt az orosz hadsereg, a török elnök így válaszolt:

Nem, biztosan nem. Ha békekötésről beszélünk, akkor természetesen az elfoglalt területek visszaadása nagyon fontos. Erre van szükség, erre van igény. Putyin úr megtett bizonyos lépéseket, és mi is, de az elfoglalt területeket vissza kell adnia.

A következő kérdésre felelve Erdoğan azt állította, hogy már 2014 óta kéri arra Putyint, hogy adja vissza a Krím félszigetet a jogos urainak, de sajnos erre eddig nem volt hajlandó. Később pedig azt is hangsúlyozta, hogy a támadásra nem volt jó oka az oroszoknak, és semmilyen inváziót nem lehet megindokolni.

Erdoğan nem először beszélt nyilvánosan arról, hogy Oroszországnak vissza kellene adnia a Krím félszigetet Ukrajnának. Legutóbb, augusztus végén a nemzetközi jogra és az erkölcsökre is hivatkozott, mikor a török állami hírügynökségnek azt hangsúlyozta, hogy a terület Ukrajna elválaszthatatlan része.

Törökország próbál középen maradni

A török álláspont mindazonáltal sokkal kevésbé egyértelmű az orosz-ukrán háború kapcsán, mint a többi NATO-tagállamé. Ankara próbál semleges álláspontot felvenni, és közvetíteni a felek között. Ebbe belefér az is, hogy Bayraktar drónokat adjon el Ukrajnának, de az is, hogy eközben kimaradjon az Oroszországot sújtó nyugati szankciókból. A korábban idézett PBS-interjúban Erdoğan arról is beszélt, hogy a háborúval senki sem nyer, ezért számára nem a győztes kiléte fontos, csak az, hogy minél előbb béke legyen Ukrajnában.

Az Oroszország és Törökország ellentmondásos és szövevényes kapcsolatrendszeréről szóló elemzésünket itt találja:

Az utóbbi napokban Erdoğan mellett a nyugati világon kívüli országok több magas rangú politikusa is kritikát fogalmazott meg Vlagymir Putyin háborús törekvéseivel szemben. Bár Kínának és Indiának is szoros gazdasági kapcsolatai vannak Oroszországgal, Hszi Csin-ping kínai elnök és Narendra Modi, India miniszterelnöke is aggodalmát fejezte ki az orosz agresszió miatt.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Török segítséggel kerüli meg a szankciókat Moszkva a ciprusi elnök szerint

Nem ismeri el a Nyugat az ukrán megyék elszakítását célzó népszavazásokat

A török parlament megszavazta Svédország NATO-csatlakozását