Az eheti epizód arról szól, hogyan változtatja meg a Qatar Genomprogram a precíziós orvoslást, és hogyan gyógyítják a sportsérüléseket a legkorszerűbb módszerekkel.
HIRDETÉSA Qatar 365 eheti epizódja Katar legkorszerűbb kutatásairól szól. Megtudjuk, hogyan változtatja meg a Qatar Genomprogram a precíziós orvoslást, és a sportsérülések gyógyításának tudományát is elemezzük.
Miranda Atty, euronews:
"A sport világa jelentősen megváltozott a kezelések technológiai fejlődésének köszönhetően. A cél az, hogy a tudományos kutatások és a sportorvoslás eredményeinek megosztásával jobb döntéseket hozzanak a sportolók gondozásakor. Aadel Haleem a sportorvosi kutatások egyik vezető szereplőjének, az Aspetarnak az egészségügyi szakembereivel beszélgetett."
Sokunkhoz hasonlóan az élsportolók is félnek kórházba menni. Egy sérülés azt jelenti, hogy távol vannak a szenvedélyüket és megélhetésüket jelentő sporttól.
"Szeretnénk, ha a sportolók otthon éreznék magukat, márpedig nekik az edzőterem az otthonuk" - mondja Dr. Jamal al Khanji, az Aspetar pácienselégedettségi osztályának vezetője. "Az Aspetar pedig inkább olyan, mint egy nagy edzőterem vagy edzőközpont, nem pedig mint egy kórház."
Az Aspetar a világ egyik vezető sportorvosi kutatóintézeteként ismert, ahol új kutatások és technológiák kombinációját alkalmazzák.
"Van egy olyan futópadunk a klinikán, amely egy műszerrel, ami a szalag alatt található, leméri annak a lépéseit, aki éppen rajta fut" - mondja Dr. Athol Thomson.
Ez hasznos, ha egy sportoló térd- vagy bokasérülést szenved… az eszköz révén megállapítható, hogy ugyanannyi erőt fejt-e ki mindkét lábával. Dr. Athol Thomson a terület szakértője.
"Ha a térd elülső keresztszalagja megsérül, hat-kilenc hónapba is telhet, amíg valaki visszatérhet a futballhoz. Sok időt töltünk velük a futópadon, és eközben hallgatjuk azokat a történeteket, amelyek elkerülhetőek lettek volna, ha módosítják a futballcipőt vagy azt, hogy mekkora a súrlódása a felületen."
A sportsérüléseket ma egészen másképp kezelik, mint amikor Dr. Rod Whitely a karrierje elején járt. A sejtéseket tudományos adatok váltották fel.
"Több mint 30 évvel ezelőtt még csak szemmel mértük fel a sportolók mozgását, megpróbáltuk kitalálni, hová terhelnek" - magyarázza a fizikoterapeuta. "Aztán jött ez a forradalom, és őszintén szólva szkeptikus voltam azzal kapcsolatban, hogy megmérjük az ízületi szögeiket, valamint a lábukon áthaladó erőt, az izmaik aktivitását. De végül valódi felismeréseket hozott az új módszer."
Ez azt jelentette, hogy személyre szabhatták a rehabilitációs programokat, így a játékosok gyorsabban és biztonságosabban térhetnek vissza.
"Ha egy nagyon egyszerű példát veszünk: „Nézd, ennek a srácnak a rugalmassága, a mozgási tartománya rendben van. Ezen már nem kell dolgoznunk. De az izomereje vagy ahogy mozog, az átlag alatti. Valójában az egész rehabilitációját erre kell összpontosítanunk a következő napokban/hetekben, és később újra felmérjük, és megbizonyosodunk arról, hogy amikor visszatér, javított ezen.” De nem mindenki reagál egyformán a kezelésre" - magyarázza Dr. Rod Whitely.
Amióta 2007-ben megnyitotta kapuit a dohai sportváros szívében, az Aspetarban a sport legnagyobb sztárjai fordultak meg. Ez az A-listás szupersztárok és beszámolóik fala. De amíg itt kezelik őket, a sportolók tudják, hogy magánéletük védve van.
"Ez több okból is fontos" - szögezi le Jamal al Khanji, az Aspetar pácienselégedettségi osztályának vezetője. "Először is, minden egyén egészségi állapota magánügy. De amikor valaki 150 millió vagy 200 millió dollárt ér, és egy sérülés is hatással lehet a karrierjére, a klubjára, és tudjuk, a média és a közösségi média hogyan tudósít a hasonló eseményekről… akkor elengedhetetlen, hogy titokban tartsuk, mi történik velük."
A cél pedig az, hogy gyorsan újra formába hozzák őket… hogy aláírhassák a következő jövedelmező szerződést.
Miranda Atty, euronews:
"Ez a Katari Biobank. A célja, hogy ellássa az egészségügyi szakembereket minden olyan adattal, amelyre szükségük van a személyre szabott ellátáshoz, ezáltal nagyobb esélyt adnak az embereknek a súlyos betegségek – például a cukorbetegség vagy a szívbetegségek – elkerülésére. De hogyan működik mindez?"
HIRDETÉSNagy a sürgés-forgás itt a Biobankban – a recepcióra betegek érkeznek, a tudósok genetikai mintákat gyűjtenek és elemeznek. A Biobank 2012-ben indult a lakosságot érintő elterjedt és összetett egészségügyi kihívások leküzdésére, a ráktípusoktól az elhízásig.
„Klinikai laboratóriumi adatokat gyűjtünk" - mondja Dr. Nahla Afifi, a Qatar Biobank igazgatója. "Ezenkívül hozzáférünk a betegségek orvosi feljegyzéseihez. Mintákat is gyűjtünk, tároljuk azokat, elemzéseket végzünk rajtuk, és a kutatók rendelkezésére bocsátjuk.”
A Biobank egy hosszú távú kezdeményezés. A résztvevők kérdőíveket töltenek ki, vér- és egyéb DNS-mintákat vesznek tőlük. Ezt követően ötévente értékelik őket. Ez lehetővé teszi a tudósok számára, hogy lássák, működnek-e a megelőzési módszerek.
„A kutatás és a közösségünk fejlesztése érdekében csatlakoztam a Qatar Biobankhoz. Ma kivizsgálásra jöttem, öt éve jártam itt először. Akkor azt tanácsolták, hogy változtassak az életmódomon – azóta edzőterembe járok. Szerintem ma jobban vagyok, mint akkor voltam” - állítja Fahad Hassan Alqahtani, a program egyik résztvevője.
A Biobankban van olyan laboratórium, ahol az életképes sejteket izolálják, DNS- és RNS-mintákat dolgoznak fel, és olyan is, ahol DNS-ujjlenyomatokat. A tárolók is ultramodernek.
HIRDETÉSMiranda Atty, euronews:
"Elképesztő belegondolni, hogy mennyi értékes adat található itt. A Biobank eddig több mint 27 ezer kataritól és itt élőtől gyűjtött mintát – de ez csak a jéghegy csúcsa. Elegendő kapacitás áll rendelkezésre több mint 2 millió 300 ezer minta tárolására."
Az elmúlt néhány évben a szervezet a legmodernebb technológiáját a létfontosságú COVID-kutatásban is felhasználta.
"Emlékszem, a járványév elején, 2020 májusában 2020 szeptemberéig dolgoztam a projekten, ezalatt több mint háromezer résztvevőnk volt" - idézi fel Shaikha al- Hassszán, laboratóriumi szakember. "Ezeket a mintákat a kutatók számára dolgoztuk fel. Ez pedig nagyon fontos volt a számukra ahhoz, hogy kezelést találjanak erre a széleskörben elterjedt vírusra."
Az a cél, hogy a Biobank révén a helyi és regionális egészségügyi programok sokkal fogyasztóközpontúbbá váljanak, és a hangsúly a megelőzésre tevődjön át.
HIRDETÉS„A Biobank máris sokat segít abban, hogy az orvosokat és patológusokat ellássa a pontos diagnózishoz szükséges eszközökkel, mintákkal és adatokkal. A Biobankot a precíziós orvoslás támaszának tartjuk Katarban" - mondja az igazgató.
Ezeknek a mintáknak a begyűjtése elengedhetetlen lépés ahhoz, hogy a tudósok a betegek igényeihez igazítsák az orvosi beavatkozást. Már érezhető is a hatása.
Miranda Atty, euronews:
Az egyik legizgalmasabb projekt, amelyhez a Biobank hozzájárult, a Qatar Genomprogram – egy úttörő genomszekvenálási kezdeményezés, amelynek célja a precíziós orvoslás irányvonalának megváltoztatása világszerte. Munkatársunk, Scheherazade Gaffoor arról érdeklődött, miért van ennek tudományosan akkora jelentősége...
Dr. Said Ismail, a Katari Genomprojekt igazgatója:
HIRDETÉS"A Katari Genomprojekt az első szekvenálást 2015-ben hajtotta végre. Ma 32 ezer egész genomot tárolunk, ezzel a régió és a világ egyik legnagyobb genomprojektjét tudhatjuk a magunkénak. A Katari Genomprojekt arra törekszik, hogy Katart a precíziós orvoslás vezetőjeként pozicionálja."
Scheherezade Gaffoor, euronews:
"A Katari Genomprojektnek hét pillérje van. Melyek ezek?"
Dr. Said Ismail, a Katari Genomprojekt igazgatója:
"Felismertük, hogy nem szekvenálhatunk DNS-t, majd adhatjuk vissza a kutatóknak, akik felfedeznek mutációkat, amelyek betegségeket okoznak. Az egész ökoszisztémával rendelkezni kell, (CUT) legyen szó kutatásról, infrastruktúráról, kapacitásépítésről vagy politikáról és szabályozásról. Ez a hét alapja a programunknak, amelyeken párhuzamosan dolgoznunk kell, hogy Katart vezetővé vagy úttörővé tegyük a precíziós orvoslás területén."
HIRDETÉSScheherezade Gaffoor, euronews:
"És volt néhány úttörő felfedezésük."
Dr. Said Ismail, a Katari Genomprojekt igazgatója:
"Létrehoztuk az úgynevezett Q-Chipet. Ez kevesebbe kerül, mint egy teljes szekvenálás, mégis rengeteg adatot tartalmaz. Egyetlen teszt révén sok különböző betegséget és talán több százezer különböző mutációt is ki lehet szűrni."
Scheherezade Gaffoor, euronews:
HIRDETÉS"Mit tanulhat a régió ebből a programból?"
Dr. Said Ismail, a Katari Genomprojekt igazgatója:
"Jelenleg a legnagyobb hívószó világszerte a géninformációk sokszínűsége. Egyelőre az elérhető adatok 95 százaléka Nyugat-Európából és Észak-Amerikából jön, kaukázusi európaikról. Nem lehet azt mondani, hogy megértettük a humán génkészletet, hacsak nem tanulmányozunk csoportokat a világ minden részéből. Amikor elég katari gént szekvenáltunk ahhoz, hogy megértsük az ország referenciagenomját, elkezdtük az itt élő, a régióból származó külföldiek DNS-ét is szekvenálni, ezzel lefedve az Atlanti-óceántól a Perzsa-öbölig érő területet, Észak-Afrikát, Egyiptomot, az Arab-félszigetet, Levantét, Irakot, Jement és más országokat is."
Scheherezade Gaffoor, euronews:
"Vannak-e tanulságok, amiket a világ átvehetne ettől a régiótól?"
HIRDETÉSDr. Said Ismail, a Katari Genomprojekt igazgatója:
"Tudjuk, hogy egyes emberek tünetek nélkül átvészelik a Covid-fertőzést, míg mások inteznív osztályra kerülnek. Tudtuk, hogy ennek az okát a génekben kell keresnünk. Mi voltunk az egyetlenek, nem csupán a Közel-Keletről, hanem az egész féltekén, akik felfedeztek 15 olyan gént, amelyektől a betegség lefolyásának a súlyossága függ. Egy vagy kettő felfedezése nem lett volna lehetséges a minták nélkül, amelyek a mi régiónkból származtak."
Scheherezade Gaffoor, euronews:
"Izgalmas genom-workshopokat tartanak gyerekeknek. Hogy kell ezeket elképzelni?"
Dr. Said Ismail, a Katari Genomprojekt igazgatója:
HIRDETÉSAz a terv, hogy ösztönözzük a genetikusok következő generációját itt, Katarban. Ez az oktatás nem csak azért van, hogy meggyőzzük őket: válasszanak tudományos pályát, de azért is, hogy részt vegyenek ebben az egészségügyi projektben, ami a páciensközpontúságot helyezi előtérbe, és arról szól, hogy a jövőben az egyének lesznek felelősek a döntéseikért.
A legmodernebb sportkutatástól a minták gyűjtéséig, amelyek szó szerint életeket menthetnek – az itt, Katarban végzett tudományos munkának hosszú távú hatásai lesznek.