A balkáni politikai feszültségek enyhítésére csütörtökön tárgyalnak Szerbia és Koszovó vezetői Brüsszelben. A közvetítő Európai Unió tárgyalói azt remélik, hogy a legfelsőbb szintű egyeztetés képes lesz megoldást találni a hetek óta tartó etnikai konfliktusra.
HIRDETÉSA balkáni politikai feszültségek enyhítésére csütörtökön tárgyalnak Szerbia és Koszovó vezetői Brüsszelben. A közvetítő Európai Unió tárgyalói azt remélik, hogy a legfelsőbb szintű egyeztetés képes lesz megoldást találni a hetek óta tartó etnikai konfliktusra.
Aleksandar Vucic szerb elnök és Albin Kurti koszovói miniszterelnök először találkoznak személyesen, mióta július végén összetűzések történtek a szerb-koszovói határon. Koszovói szerbek határátkelőhelyeket barikádoztak el, a hatóságokkal való szembenállás során lövések is eldördültek, miután a koszovói hatóságok döntése alapján a szerb nemzetiségű állampolgároknak autói szerb rendszámtábláit koszovóira kellett volna lecserélniük, a szerb állampolgároknak pedig a Koszovóba történő belépéshez egy új igazolványt kellett volna igényelniük. A heves tiltakozásosok miatt és nyugati nyomásra a koszovói kormány végül szeptember elsejéig elhalasztotta az intézkedések bevezetését.
Az Európai Bizottság szóvivője szerint a csütörtöki tárgyaláson nemcsak ez az ügy, de a két balkáni ország közötti összes vitás kérdés napirenden lesz.
A szerb-koszovói konfliktus a Balkán puskaporos hordója. Különösen jelenleg, miután az ukrajnai háború megítélésében a hagyományos oroszbarát Szerbia ismét az oroszok oldalára állt, míg Koszovó elítélte az agresszor Oroszországot, és Ukrajna területi integritása mellett állt ki. A probléma azonban mélyebb: Szerbia alkotmányjogilag továbbra is saját területének tekinti, és így nem ismeri el a 2008-ban egyoldalúan saját függetlenségét kihirdető Koszovót.
A július végi incidensek értelmezése is ellentétes: a koszovóik azt állítják, hogy a szerbek etnikai feszültséget gerjesztenek Koszovó területén, és orosz támogatással beavatkozásra készülnek, míg a szerbek az új intézkedésekben is azt látják, hogy Koszovó igazi célja az, hogy a terület elhagyására kényszerítsék az észak-koszovói régióban élő szerb lakosokat.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán külön-külön találkozott Vucic-csal és Kurtival, és jelezte: a NATO vezette koszovói békefenntartó erőit Koszovó északi részén megerősítették a biztonság szavatolása érdekében.
Az EU azt szeretné, ha Pristina és Belgrád valamilyen egyezséget kötne, a Nyugat ugyanis tart attól, hogy a szerb-koszovói konfliktus berobbantásával Moszkva az ukrajnai háború mentén destabilizálni akarja a Balkánt.