NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Túszdiplomácia: szemet szemért, fogat fogért, könnyelmű sportolót véreskezű fegyverkereskedőért

Brittney Griner (b fent), Paul Whelan (b lent) és Viktor But (j)
Brittney Griner (b fent), Paul Whelan (b lent) és Viktor But (j) Szerzői jogok AP Photo
Írta: Németh ÁrpádÁcs Gábor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A hozzátartozók azt követelik a Fehér Háztól, hogy mielőbb szabadítsa ki a külföldön foglyul ejtett amerikaiakat. Mások arra figyelmeztetnek, hogy ha Washington enged a zsarolásnak, minden amerikai hátára „céltáblát fest”.

HIRDETÉS

Brittney Griner kosarazónőt azért ítélték kilenc évre Oroszországban, mert egy grammnál kevesebb drogszármazékot találtak a poggyászában. Előtte Paul Whelan kémkedés vádjával tizenhat évet kapott, holott vallomása szerint templomképek voltak a nála lefoglalt adathordozón. Az Egyesült Államokban tölti 2012 óra huszonöt éves börtönbüntetését a Szovjetunióban született Viktor But fegyverkereskedő, aki az ENSZ és életrajzírói szerint egyaránt a „halál kufára”. A túszok cseréjéről kezdett közvetlen tárgyalást Washington és Moszkva – az elsőt Ukrajna orosz megszállása óta. Nem Griner és Whelan az egyetlen amerikai, akit koholt vádakkal tartanak fogva külföldön. A túszdiplomácia ellenzői arra figyelmeztetnek: ha a kormányzat enged a zsarolásnak, még többen lesznek.

Tizennyolc amerikai fekete-fehér arcképét festették fel július második felében a Washington Georgetown negyedében található egyik sikátor tűzfalára. A szűk utcácska nincs túl messze a Fehér Háztól.

A három méter magas, óriási portrék azokat az amerikaiakat ábrázolják, akiket külföldön ejtettek túszul. Ennél azonban többen vannak: a James W. Foley Alapítvány szerint jelenleg 67 amerikait tartanak jogellenesen fogva az Egyesült Államok határain kívül.

A falfestmény felavatásán a családtagok közül is sokan megjelentek, köztük olyanok, akik évek óta nem látták szeretteiket. Arra szólították fel honfitársaikat, hogy ne feledkezzenek meg a rabságban sínylődőkről, az amerikai kormányzattól pedig azt követelték, hogy határozottan lépjen fel hazahozataluk érdekében.

Posted on Twitter by Jorge Arreaza/Venezuela's Foreign Ministry via AP
A Venezuelában túszul ejtett hat amerikai, a jobb szélén Alirio Zambrano, jobbról a harmadik Jose Luis ZambranoPosted on Twitter by Jorge Arreaza/Venezuela's Foreign Ministry via AP

„A képen kedvesen és vidáman mosolyog” – mondta Alexandra Z. Forseth az édesapjáról, Alirio Zambranóról, akit nagybátyjával, Jose Luis Zambranóval együtt 2017 óta tartanak fogva Venezuelában a Citgo 6 néven elhíresült emberrablás óta. Hat férfit órákkal azok után vett őrizetbe a helyi hírszerzés, hogy az Interpol körözése alapján a Zöld-foki-szigeteken letartóztatott Alex Saabot, Nicolás Maduro kincstárnokát az afrikai ország kiadta az Egyesült Államoknak. A hat elrabolt azóta se került haza.

Az egyik túsz hozzátartozója itt, a falfestmény avatásán jelentette be, hogy nem sokkal korábban váratlan hívást kapott.

„Matthew az imént telefonált” – mondta Everett Rutherford, Matthew Heath nagybátyja. „Elmondhattuk neki, hogy mit teszünk érte, a többi családért, és hogy milyen keményen dolgozunk azért, hogy megkíséreljük hazahozni. Megpróbáltuk egy kis kitartással bíztatni, és reménnyel táplálni.”

Erre minden szüksége megvan, mert anyja, Connie Haynes szerint a fia „nem fogja túlélni, ha a kormány nem menti meg”. Az asszony remegő hangon számolt be arról, hogy Matthew-t 24 órára egy fagyasztóba tuszkolták, majd egy parányi cellába gyömöszölték, ahol alig tudott mozogni. Többször megverték, mindkét karja eltört. Nemrég önkezével próbált vetni az életének.

„Nem tudom, meddig tudja ezt még elviselni” – mondta Connie Haynes.

Forrás: Bring Our Families Home
Matthew HeathForrás: Bring Our Families Home

Matthew Heath az Egyesült Államok tengerészgyalogságának kitüntetett veteránja. Kolumbiában rabolták el, miközben hajózási vállalkozásával kapcsolatos üzleti úton volt. Váltságdíjat kértek érte, majd miután többezer dollárt csikartak ki családjától, értéktelen koloncként Venezuelában megszabadultak tőle, ahol a hatóságok koholt vádak alapján vették őrizetbe, és embertelen körülmények között tartják fogva. Hozzátartozói szerint Matthew ártatlan, és politikai okokból üldözik csak azért, mert amerikai.

A Washingtonban összegyűltek közül sokan tartanak attól, hogy szeretteik talán soha nem térnek haza. Egy idős férfi nem bírta a rekkenő hőséget, elájult.

„Bármelyik pillanatban meghalhat az apám, és nem láthatja többé a fiát” – mondta könnyeivel küszködve Neda Sharghi, akinek fivére, Emad Shargi 2018 óta raboskodik Iránban.

Az 56 éves amerikai állampolgár és üzletember a családját látogatta meg Teheránban, amikor 2018 áprilisában letartóztatták. A hírhedt Evin börtönben tartották fogva nyolc hónapig, az első 44 napban teljesen elszigetelten. Megszakadt a kapcsolata a külvilággal, a családjával, és ügyvéddel sem tudott beszélni. Többször kihallgatták, magánzárkába is zárták. Decemberben óvadék ellenében végül szabadon bocsátották, hovatovább egy évvel később, 2019 decemberében a Forradalmi Bíróság kimondta ártatlanságát, és felmentette őt minden kémkedéssel kapcsolatos, nemzetbiztonsági vád alól. A következő évben, 2020. november 30-án, alig néhány héttel Joe Biden megválasztott elnök kinevezése után, Emadot rajtaütésszerűen ismét beidézték, és tárgyalás nélkül 10 évre ítélték kémkedésért. Ő is a rettegett Evinben tölti büntetését.

„Minden perc egy örökkévalóságnak tűnik számunkra” – mondta elkeseredetten Tara Tahbaz, aki 2017 novembere óta nem látta szüleit. Édesapját, Morad Tahbazt Iránban zárták börtönbe, édesanyja kiutazását nem engedélyezték.

Forrás: Bring Our Families Home
Morad TahbazForrás: Bring Our Families Home

A brit-amerikai állampolgárságú Morad Tahbazt Irán 2018 januárja óta tartja jogellenesen fogva szintén az Evin börtönben az általa alapított Persian Wildlife alapítvány nyolc környezetvédőjével együtt. Közvetlenül az iráni kormánnyal együttműködésben tevékenykedtek az ázsiai gepárd és más veszélyeztetett fajok megmentésén Iránban. A Rohani elnök által kinevezett bizottság kivizsgálta a vádakat, és nyilvánosan kijelentette, hogy Morad és társai ártatlanok, ennek ellenére a rácsok mögött sínylődnek. A brit kormány – állítja a túszokat képviselő alapítvány – márciusban elárulta Moradot, holott két másik brit állampolgárral hazahozhatta volna. A 66 éves férfi egyébként daganatos betegséggel küzd, és többször került kórházba.

A túszok családtagjai egyre elkeseredettebbek, és azt állítják, hogy a Fehér Ház nem tesz eleget szeretteik hazahozatala érdekében.

Az elnökkel nem találkoztak, de túszügyekért felelős különmegbízottja azt állította, hogy Biden „minden egyes esetet ismer, érdeklődik irántuk”, ráadásul Antony Blinken külügyminiszter folyamatosan tájékoztatja a fejleményekről.

AP Photo/Patrick Semansky
A washingtoni falfestmény néhány túszul ejtett amerikairól, 2022-benAP Photo/Patrick Semansky

Az elnök „tud erről a falfestményről is” – tette hozzá Roger Carstens.

HIRDETÉS

A portrék között az első Brittney Grineré.

Az ő ügyével egészen biztosan foglalkozott az elnök.

Brittney Griner pénzt keresni ment Oroszországba

„Ma reggel felhívott Biden elnök és Harris alelnök. Hálás vagyok mindkettőjüknek a velem töltött időért és az elkötelezettségükért, amellyel haza próbálják juttatni BG-t” – írta július elején a kosarazónő felesége az Instagramon. Cherelle hozzátette: változatlanul nyíltan fogja követelni Brittney szabadulását mindaddig, amíg haza nem tér, Brittney pedig megnyugvást talál abban a tudatban, hogy nem feledkeztek meg róla.

Forrás: Instagram/CherelletGriner
Cherelle (b) és Brittney Griner (j)Forrás: Instagram/CherelletGriner

Cherelle mindezt még azelőtt tette közzé, hogy Brittney-t augusztus elején kilenc évre ítélte egy moszkvai bíróság. Az volt a bűne, hogy a seremetyevói repülőtéren poggyászában két, összesen kevesebb mint egy gramm, Oroszországban tiltott kannabiszolajat tartalmazó vape-patront találtak.

A drogvád miatt kiszabott büntetés rideg valósága sokkoló volt. Sokan kérték az elnököt, hogy teremtse meg a sportoló szabadon bocsátásának feltételeit annak ellenére, hogy mások arra figyelmeztettek: a Moszkvával folytatott túszdiplomácia újabb túszejtéssel járhat.

HIRDETÉS

Az eddigi kimenetel fájdalmas dilemmát jelent a Biden-kormányzat számára, amely az ukrajnai háború miatt keménykedésre kényszerül Putyinnal.

„Ebből semmi jó nem fog kisülni” – idézett a New York Times egy nemzetközi konfliktusmegoldás-szakértőt. „Bármit is tesz Biden, bírálni fogják, hogy túl sokat adott, vagy azért, mert nem dolgozott elég keményen” – szögezte le Andrea Schneider.

„Hogyan érezhetné [Griner] Amerika támogatását?” – tette fel a kérdést az NBA szupersztárja, LeBron James. „Én inkább azt mérlegelném, vissza akarok-e egyáltalán térni az Egyesült Államokba.”

Brittney Griner egyébként az amerikai női kosárlabda csillaga, a hétszeres WNBA All-Star center, aki az Egyesült Államokban a Phoenix Mercury csapatában játszik. A holtszezonban – sok más WNBA-sztárhoz hasonlóan – Griner is a tengerentúlra járt, hogy kiegészítse jövedelmét.

Griner Jekatyerinburgba igazolt le, akárcsak korábban a WNBA másik sztárja és Griner Mercury-csapattársa, Diana Taurasi, aki 2017 végén távozott az orosz csapatból. Az amerikai kosárlabdázónők otthon – a szakszervezeti megállapodással összhangban – 130-500 ezer dollárt keresnek idényeként, ami messze elmarad az NBA férfi kosarazóinak gyakran több tízmillió dollárra rúgó juttatásai mögött. A nők számára a külföldi ligák igazi vonzerővel bírnak. Taurasi például 2015-ben állítólag másfél millió dollárt kapott szezononként a Jekatyerinburgtól.

HIRDETÉS

Griner egyébként nem sokkal azután költözött Oroszországban, hogy korábbi feleségével, Glory Johnsonnal együtt családon belüli erőszak vádjával tartóztatták le még az Egyesült Államokban. Taurasi is jogi problémái miatt távozott hazájából.

A Jekatyerinburg tulajdonosa egyébként az üzbég származású Iszkander Mahmudov. Az üzletembert az amerikai kongresszus elszámoltathatósági törvényében a Putyinhoz kötődő oligarchák egyikeként nevezett meg.

Griner helyzetét a melegeket üldöző Oroszországban csak bonyolította, hogy saját neméhez vonzódik, vesztét azonban végül a csekély mennyiségű drogszármazék okozta.

Washington még az ítélethirdetés előtt, júniusban ajánlatot tett Moszkvának: Brittney Grinerért és a korábban bebörtönzött Paul Whelanért az Egyesült Államokban rácsok mögé zárt Viktor But fegyverkereskedőt kínálta cserébe.

Paul Whelan: James Bond helyett Mr. Beant rabolták el

Paul Whelant tavalyelőtt, 2020 nyarán kémkedés vádjával 16 év, szigorított őrizetű börtöntelepen letöltendő szabadságvesztésre ítélte a moszkvai városi bíróság. Az 1970-ben született amerikai-brit-kanadai-ír állampolgárt, egy autóalkatrészeket gyártó michigani cég biztonsági vezetőjét másfél évvel korábban, 2018. december 28-án egy moszkvai szállodában vették őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat ügynökei. Azzal gyanúsították meg, hogy egy államtitkokat tartalmazó memóriakártya birtokába jutott.

HIRDETÉS

Whelan az utolsó szó jogán is ártatlannak vallotta magát és azt állította, hogy egy esküvőre érkezett Oroszországba, ahol csapdába ejtették.

„Oroszország azt hitte, hogy a kémküldetésen lévő James Bondot fogta el, de igazából a szabadságon lévő Mr. Beant rabolta el” – hangoztatta Whelan, bár nem biztos, hogy a bíróságon értették a tréfát.

Az államtitok-védelemre hivatkozva zárt ajtók mögött lefolytatott tárgyaláson Whelan az ügyvédje szerint azt állította, hogy az orosz ismerősétől kapott adathordozón tudomása szerint egyebek mellett orosz templomokról készült fotók voltak.

A vádlott szerint a csapdát az FSZB egyik őrnagya állította neki, aki a provokációval két legyet akart ütni egy csapásra: nem szándékozta megadni százezer rubeles tartozását, másrészt a letartóztatással, egy idegen ügynök leleplezésével kísérelt meg feljebb lépni a ranglétrán.

Sovány vigasz volt Whelan számára, hogy az ügyészség eredetileg 18 évi szabadságvesztés kiszabását kérte. John Sullivan, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete már korábban elítélte az általa „igazságtalannak” és „titkosítottnak” minősített tárgyalást, ugyanakkor az orosz külügyi szóvivő szerint a Whelan elleni eljárás az összes vonatkozó szabály tiszteletben tartásával és az orosz jogrenddel összhangban zajlott le.

HIRDETÉS

Viktor But, a halál kufárja

A túszháromszög harmadik szereplője a Szovjetunió Tádzsikisztánjában született Viktor But, akit 2012 óta amerikai börtönben tartanak fogva. Nem véletlenül ott.

A világ egyik leghírhedtebb fegyverkereskedőjeként tartják számon, akit nemes egyszerűséggel a „halál kufárjának” neveznek. Az egykori szovjet légierő tisztjének tettei ihlették a Fegyvernepper című film forgatókönyvének megírását.

AP Photo/David Longstreath
Viktor But Thaiföldön a bírósági eljárás elindítása előtt, 2008-banAP Photo/David Longstreath

Butot Thaiföld 2010-ben adta ki az Egyesült Államoknak, miután két évvel korábban az amerikai kábítószer-ellenes ügynökség, a DEA kelepcébe csalta a távol-keleti országban. A DEA ügynökei a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők, a FARC potenciális vevőiként mutatkoztak be. Az azóta feloszlott szervezetet az Egyesült Államok terroristának minősítette.

But a tárgyaláson azt állította, hogy ő egyszerűen csak egy szállítmányozási vállalkozó, aki tévesen vádoltak meg azzal, hogy dél-amerikai lázadókat próbál felfegyverezni.

A New York-i esküdtszék nem hitt a történetének.

HIRDETÉS

Huszonöt év börtönbüntetésre ítélték 2012 áprilisában, miután bűnösnek találták amerikaiak és amerikai tisztviselők megölésére irányuló összeesküvésben, légvédelmi rakéták szállításában és terrorista szervezet támogatásában.

A háromhetes tárgyalásán a többi között az is elhangzott: Butnak azt mondták, hogy a tőle vásárolt fegyvereket a kolumbiai tisztviselőkkel együttműködő amerikai pilóták megölésére fogják használni.

„Ugyanaz az ellenségünk” – válaszolta a vádirat szerint.

But a kilencvenes évek elején, a Szovjetunió összeomlása után a széteső szovjet birodalom repülőterein maradt katonai repülőgépek segítségével építette fel üzletét – írta Douglas Farah és Stephen Braun 2007-ben megjelent, a Butról szóló, A halál kufárja című könyvében.

A robusztus Antonovok és Iljusinok a legénységükkel együtt eladósorba kerültek, és tökéletesen alkalmasak voltak arra, hogy árut szállítsanak a háborús idők zegzugos leszállópályáira szerte a világon. But – aki 45 éves volt az ítélethirdetéskor – egy sor fedőcégen keresztül továbbította a fegyvereket a háború sújtotta Afrika egyes részeire.

HIRDETÉS

Az ENSZ a volt libériai elnök kollaboránsaként nevezte meg. Charles Taylort 2012-ben a Sierra Leone-i polgárháború idején elkövetett háborús bűnök és felbujtás vádjával ítéltek el 50 évre. But ráadásul – közel-keleti tudóstások szerint – az al-Káida és a tálibok fegyverbeszállítója volt. Az angolai polgárháborúban nem válogatott: a szembenállók mindkét oldalát felfegyverezte, fegyvereket szállított továbbá a Közép-afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaságtól, Szudán és Líbia hadurainak és kormányainak.

But az al-Káida kapcsolatát tagadta a Channel 4 brit hírtelevíziónak 2009-ben adott interjújában, azt azonban elismerte, hogy kilencvenes évek közepén fegyvereket szállított Afganisztánba, amit szerinte a tálibok ellen harcoló parancsnokok vetettek be. Belgiumi otthonából 2002-ben volt kénytelen elmenekülni, miután a helyi hatóságok elfogatóparancsot adtak ki ellene. Álnéven bujkált, majd 2003-ban újra felbukkant Oroszországban.

Az Egyesült Államok 2006-ban jegelte But vagyonát, de törvényesen nem indíthattak ellene büntetőeljárást. Ehelyett az amerikai ügynökök 2008-ig vártak, amikor kolumbiai lázadóknak adták ki magukat. Röviddel tárgyalásuk után a thaiföldi hatóságok letartóztatták Butot, akit hosszadalmas jogi eljárás után az Egyesült Államokba szállítottak.

Az orosz hatóságok mindvégig kiálltak mellette. Szergej Lavrov külügyminiszter fogadkozott, hogy harcolni fog But hazaszállításáért Oroszországba.

Céltábla az amerikaiak hátán

A helyzet ismerői szerint nem valószínű, hogy a túszcsere gyorsan lezajlik. A tény, hogy Putyin nem mondott azonnal igent az amerikai indítványra, a külföldi kormányok által fogva tartott amerikaiakat képviselő Jared Genser, emberi jogi ügyvéd szerint azt jelenti, hogy megvizsgálta a lehetőségeket, majd magában azt gondolta: „Nos, ez az első ajánlatuk. Ennél többet is kaphatok”.

HIRDETÉS

A túszdiplomácia valamelyest oldotta az Ukrajna elleni orosz invázió óta befagyott kapcsolatokat. Az amerikai és az orosz külügyminiszter július 29-én közvetlenül tárgyalt egymással, február 24. óta először. A Fehér Ház szerint Oroszország egy nem részletezett „rosszhiszemű” ellenajánlatot tett, amit az Egyesült Államok nem vesz komolyan.

Az idő Putyinnak kedvez. Noha régóta törekszik But szabadon bocsátására – elvégre a feltételezések szerint a Felderítő Főcsoportfőnökség, a GRU alkalmazottja volt – akár még várhat is egy kicsit.

Ugyanakkor az amerikai elnök szorongatott helyzetben van. Egyfelől Griner támogatói követelik, hogy tegyen meg mindent a kosarazó hazatéréséért, másrészt kritikusai azt állítják: enged Putyin zsarolásának, akit háborús bűnösnek neveznek.

„A Venezuelához, Iránhoz, Kínához és Oroszországhoz hasonló diktatúrák azért ejtenek túszul amerikaiakat, mert tudják, hogy kapnak érte valamit” – hangoztatta egy floridai republikánus képviselő.

Tudják, hogy a kormányzat végül fizetni fog. És ez minden amerikai hátára céltáblát fest

– mondta Mike Waltz.

HIRDETÉS

Mike Pompeo, volt külügyminiszter szerint But szabadon engedése „valószínűleg ahhoz vezetne, hogy még több amerikait tartóztatnának le külföldön”. Donald Trump volt elnök, aki hivatali ideje alatt büszke volt a külföldön fogva tartott amerikaiak szabadon bocsátására, durva szavakkal illette a javasolt megállapodást. Szerinte But „abszolút a világ egyik legrosszabb embere, és azért kapja vissza a szabadságát, mert egy potenciálisan elkényeztetett ember drogokkal megrakodva megy Oroszországba”. Emlékeztetőül: a „drogokkal megrakodva” a hivatalos orosz vád szerint is egy grammnál kevesebb kannabiszolaj volt.

Moszkva egyébként a minap hivatalosan is elismerte, hogy tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal Brittney Griner és Paul Whelan kiszabadításáról – jelentette a Washington Post.

Tavaly szeptemberben ért véget a Kanada és Kína között hosszú ideig folytatott túszdiplomáciai tárgyalássorozat.

Csaknem három év elteltével kiszabadult Meng Vang-csou, a Huawei hercegnője, akit amerikai kérésre Vancouverben vettek őrizetbe, vele egyidejűleg pedig Kínában elengedték a megtorlásul letartóztatott Michael Spavor és Michael Kovrig kanadai állampolgárokat. Kovrig történetesen magyar állampolgár is: apja a kommunizmus elől menekült el Magyarországról.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

No Comment: Rögbi földön és vízen

Griner-ügy: Lavrov kész tárgyalni az amerikaiakkal a fogolycseréről

Börtönben marad Paul Whelan Oroszországban