Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Erősödő partnerség: Szijjártó Péter Moszkvában tárgyalt Magyarország orosz gázimportjáról

Access to the comments Kommentek
Írta: Tamas Fencsik
Szijjártó Péter és Szergej Lavrov
Szijjártó Péter és Szergej Lavrov   -   Szerzői jogok  Fotó: MTI/EPA

"A nemzetközi helyzet nehéz, egyes partnereink pedig szeretnék kiterjeszteni az Oroszországra nehezedő szankciókat. Ennek ellenére folytatódik Magyarországgal való együttműködésünk" - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, mielőtt magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel találkozott Moszkvában.

Szerdán még Washingtonban magyarázta el Szijjártó Péter külügyminiszter, hogy Magyarország miért nem kér a globális társasági minimumadóból, csütörtökön pedig már Moszkvában tárgyalt többek közt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. 

Szijjártó és a kedden Ukrajna déli részének annexióját meglebegtető Lavrov közös sajtótájékoztatót tartott a megbeszélés után. Miként az MTI írja, Szijjártó látogatásnak két célja volt: 

  • Magyarország energiaellátásának teljes biztosítása, illetve hogy 
  • kinyilvánítsák Oroszország felé: Magyarország mielőbb békét akar Ukrajnában.

Szijjártó közölte, hogy a kormánynak az európai energetikai válsághelyzet közepette is kötelessége Magyarország ellátásának teljes biztosítása, és ezért döntöttek a hosszú távú szerződésekben rögzített mennyiségen felüli 700 millió köbméter plusz földgáz beszerzéséről, ami "ha tetszik, ha nem, Oroszországból származó források nélkül nem lenne lehetséges. Lehet hiú reményeket árulni, de a tény attól még tény marad, hogy orosz források nélkül ma ennyi plusz földgázt vásárolni Európában egyszerűen lehetetlen."

Szijjártó elmondta, hogy Magyarországon menetrend szerint zajlik a gáztározók feltöltése, melyek  szintje jelenleg az éves fogyasztás 27,3 százalékán áll, és hogy a következő hetekben napi mintegy 20 millió köbméternyi beszállítási kapacitás áll majd rendelkezésre erre a célra a déli útvonalon, illetve a Szlovákia és Ausztria felőli interkonnektoron.

A sajtótájékoztatón Szijjártó kitért arra is, hogy Magyarország minél előbb békét akar Ukrajnában, a háború ugyanis tragikus következményekkel jár.

Az orosz fél

Szijjártó látogatása egy nappal azután történt, hogy az EU bemutatta azt a tervet, amely szerint 15 százalékkal csökkentenék az európai gázszükségletet, ezzel pedig ellensúlyozható a február 24-i ukrajnai orosz inváziót követő szállítások kiesése. 

Szergej Lavrov külügyminiszter azt mondta még Szijjártó látogatása előtt, hogy Magyarország további gázra vonatkozó kérését megvizsgálják, és hogy annak ellenére folytatni szeretnék a kereskedést, hogy egyes partnereik szélesbítenék az Oroszországra nehezedő szankciók listáját. 

Lavrov közölte, hogy Budapest és Moszkva "tartós és stratégiai" kapcsolatok kialakítását tervezi, és hogy Oroszország nem hagyja, hogy az EU-s szankciók megzavarják a két ország együttműködését. Leszögezte: "Olyan megoldásokat fogunk keresni, amelyekkel együttműködésünket minden területen áthatolhatatlanná tesszük."

Az orosz külügyminiszter az általa csak különleges katonai hadműveletnek titulált ukrajnai invázióról is beszélt Szijjártóval, kifejezetten "a magyar nemzeti kisebbség érdekeinek szemszögéből."

A magyar külügyminiszter Karl Nehammer osztrák kancellár mellett az egyetlen uniós tagállam vezető tisztségviselője, aki február vége óta Oroszországba látogatott. Nehammer áprilisban járt Moszkvában.

Orbán Viktor szerint a egyes szankciók Európa számára olyanok, mint egy tüdőlövés

Magyarország miniszterelnöke régóta ellenzi az orosz energiaszektorral szembeni szankciókat. Magyarország a kőolajának 65, földgázának pedig 80 százalékát importálja Oroszországból, a múlt héten pedig "szükségállapotot" hirdetett az ellátási zavarok miatt. A kormány azt is közölte, hogy a megfelelő ellátás biztosítása érdekében növelni fogja hazai energiatermelő kapacitásait.

Orbán Viktor azok után, hogy megnyerte az áprilisi választásokat, többször is elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, de legalább ugyanennyi alkalommal leszögezte, hogy a Magyarországon tapasztalható energiaválság az oroszok ellen hozott szankciók következménye.

A kormány vesz és elad, miközben veszélyben a rezsicsökkentés

Magyarország gázbeszerzése körül tengernyi kérdés merült fel a háború kezdete óta. Miként azt a Népszava egy június 11-i cikkében írja: márciusban még a bárki számára nyitott, irányadó, januári tőzsdei árnál is drágábban kaptuk keletről a fűtőanyagot, ám a háború nagyon megdrágítja a nyári betárolását.

A krízis ellenére hétfői hír, hogy Siniša Mali a szerb pénzügyminiszter arról beszélt hazájában, hogy Szerbia 500 millió köbméter gázt vásárol Magyarországtól. Az árról egyelőre nem nyilatkoztak, miként azt sem tudni, hogy Szijjártó Moszkvában milyen árról tárgyalhatott az oroszokkal. 

A kormányzati kommunikáció eközben hangsúlyozza: lesz elég gáz hazánkban télire.

UPDATE:

Lavrov Paks 2-ről

Az MTI szerint Szergej Lavrov a Szijjártóval közös sajtótájékoztatón közölte, hogy "országaink érdekének teljes mértékben megfelel, hogy maradéktalanul végrehajtsuk az oroszországi földgáz exportjára vonatkozó, tavaly megkötött hosszú távú szerződéseket."

Az orosz külügyminiszter szerint a felek megerősítették elkötelezettségüket a paksi atomerőmű-projekt folytatása mellett. Közölte, hogy sem Oroszország, sem Magyarország nem érdekelt abban, hogy a szankciók akadályozzák a kétoldalú együttműködést, amire megoldást kell találni. Értékelése szerint a megbeszélések a kölcsönös bizalom légkörében zajlottak, valamint gyakorlatiasak és nagyon tartalmasak voltak.

Lavrov az Ukrajnába szállított fegyverekről

Lavrov arról is beszélt, hogy Moszkva kész további felvilágosítást adni az Ukrajna ellen indított "különleges művelet" különböző vonatkozásairól, és arra számít, hogy a Nyugat meg fogja érteni, milyen veszélyt jelentenek a Kijevnek küldött fegyverszállítmányok. Az orosz tárcavezető szerint Brüsszel és Washington, valamint a legtöbb európai főváros álláspontját az elfogultság jellemzi. "Remélem, hogy az élet mégis kikényszeríti majd, hogy előítéletek nélkül vizsgáljuk meg a tényeket, felhagyjunk a mesterségesen kitalált konfrontációs taktikákkal és stratégiákkal, és végre az európai problémáinkkal foglalkozzunk" – fogalmazott.

Hangot adott véleményének, miszerint Európa a saját ellenében követi az Egyesült Államok érdekeit. "Komoly országok számára szégyenteljesnek" nevezte, hogy az Európai Unió részéről senki sem reagált Petro Porosenko ukrán elnök nyílt beismerésére, hogy sohasem szándékozott betartani az általa aláírt, az ukrajnai rendezés alapjának tekintett minszki megállapodásokat.

"Azt szeretném kívánni azoknak az országoknak, amelyek hangsúlyozottan ragaszkodnak hozzá, hogy politikájukat a nemzeti érdekeik határozzák meg (...), hogy ez a jogos és teljesen természetes kívánság, érvényre jusson, és tiszteletben tartsák"– mondta Szergej Lavrov.