Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Soros György filantróp vagy maga a patás ördög, jótevő vagy spekuláns?

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Orbán Viktor és Soros György, menekültválság, Wall Street
Orbán Viktor és Soros György, menekültválság, Wall Street   -   Szerzői jogok  Forrás: AP és Miniszterelnökség

„Az ember, aki gajra vágta a Bank of Englandet” – így tett szert világhírnévre a Budapesten Schwartzként született Soros György 1992-ben, miután megrogyasztotta a fontot. A tőzsdén dollármilliárdokat keresett, vagyonának java részét viszont adományokra fordította. Ebből a pénzből azonban a migránsok áradatát finanszírozta – állítják most ellenlábasai, köztük Magyarországon azok a Fidesz-alapítók is, akiket a rendszerváltás előtt és alatt finanszírozott. „Egy öregembertől féltik az országot” – állapította meg egy politológus. A milliárdost mindenesetre nem nézik jó szemmel másutt sem a világon: mindenekelőtt a republikánusok új hazájában, az Egyesült Államokban, Erdoğan Törökországban vagy Salvini Olaszországban – miközben mások szerint múlhatatlan érdemei voltak a kommunizmus megdöntésében. Rémisztő, hogy Soros kapcsán olyan retorikát használnak, ami korábban sörözőkben volt hallható – mondta egy történész professzor. Soros csak azt tette lehetővé, hogy a kisebbség is hallathassa hangját – érvelt a róla szóló dokumentumfilm rendezője.

„Zsidóbb vagyok Sorosnál... Ő nem támogatja Izraelt, hanem egyenesen Izrael ellensége” – ezt állította 2019-ben Rudolph Giuliani, volt New York-i polgármester, Donald Trump barátja, aki köztudottan nem zsidó, hanem olasz származású.

A magyarok nem zsidóként, hanem globalistaként tekintenek Sorosra – ezt viszont a magyar kormányszóvivő mondta Emily Tamkinnek, a Washington Post újságírójának, aki könyvet írt Sorosról.

„Nézzük csak meg a hozzáállását, az Izraelhez fűződő viszonyát” – érvelt Giulianihoz hasonlóan Kovács Zoltán.

Maga Soros György hovatartozásáról így vallott az 1991-ben megjelent, magyarra le nem lefordított, önéletrajzi ihletésű könyvében:

Zsidóságom nem a törzsi hűség érzésében nyilvánult meg, ami arra késztetett volna, hogy támogassam Izraelt. Éppen ellenkezőleg: büszke voltam arra, hogy kisebbségben maradtam, kívülállóként, aki képes volt felismerni a másik nézőpontot.

Kétségtelen, hogy jótékonykodása nem kifejezetten a zsidókra vagy Izraelre szorítkozott, sőt, gyakran olyan csoportokat támogatott – köztük például a Human Rights Watch civil szervezetet – amelyek kritikusan viszonyultak az emberi jogi állapotokhoz Izraelben, és a palesztinokkal szemben tanúsított bánásmódjához.

Mindez korántsem jelenti azt, hogy Soros nem zsidó. „Tizennégy éves koromban a kiirtás veszélye fenyegetett, mert zsidó voltam” – emlékezett vissza, majd feltette a kérdést, hogy ez a körülmény vajon kire ne gyakorolt volna hatást. Az évek során többször hivatkozott zsidó származására. A zsidó származású amerikaiak 62 százalékához hasonlóan ő is úgy véli, hogy a zsidóság nem vallási, hanem származási és kulturális kérdés.

Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy „soha nem vált teljesen amerikaivá”, bár ott telepedett le még 1956-ban.

Eszperantó nyelven mi a neve a milliárdosnak?

Schwarz György néven született Budapesten, 1930. augusztus 12-én. Jómódú szülei – sok más, felső-középosztálybeli magyar zsidóval egyetemben – nem voltak mélyen vallásosak, sőt Soros később egyenesen „antiszemitaként” jellemezte otthonát. Édesanyja, Erzsébet egy virágzó selyemüzletet birtokló családból származott, édesapja, Tivadar pedig ügyvéd volt, aki az eszperantó nyelvet is beszélte, a Literatura Mondo című eszperantó irodalmi folyóiratot szerkesztette, és a fiától is elvárta a nemzetközi nyelv ismeretét – írta a New York Times Hogy hívják eszperantó nyelven a milliárdost? című cikkében.

Schwartz Tivadar az első világháború alatt és után Oroszországban volt hadifogoly, megszökött, hazatért, és 1924-ben feleségül vette György édesanyját. A család a burjánzó zsidóellenesség miatt 1936-ban Sorosra „magyarosította” a nevét. Tivadarnak több okból is tetszett a palindrom, visszafelé is olvasható név, amely magyarul kijelölt utódot, eszperantó nyelven pedig azt jelenti, hogy „szárnyalni fog”.

György csupán 13 éves volt, amikor a náci Németország megszállta Magyarországot. A zsidó gyerekek ettől kezdve nem járhattak iskolába, helyette a Zsidó Tanácsnál, a Judenratnál kellett jelentkezniük, ahol a többi között azt a feladatot kapták, hogy hordják szét a deportálási értesítőket. György megmutatta az iratokat apjának, aki felismerte a végzetes utasítást. Kézbesítsd a papírt, de figyelmeztesd a címzetteket, hogy mi vár rájuk – mondta apja. „Nem vagyok benne biztos, hogy tudják, el fogják őket gázosítani” – emlékezett vissza évtizedekkel később Soros György. Tény, hogy apja sok zsidót megmentett.

Családja vásárolt dokumentumokkal élte túl a háborút, amelyekkel keresztényként igazolták magukat. György egyik álneve egyszer Kis János volt. Angliába azonban saját nevén költözött 1947-ben, ahol a London School of Economics hallgatójaként a többi között annak a Karl Popper filozófusnak volt a tanítványa, aki felhívta a figyelmet a náci és a kommunista ideológia hasonlóságaira. Soros itt szerzett először diplomát, majd 1954-ben mesterdiplomát. A megélhetéséért vasúti portásként, esténként pedig pincérként dolgozott, és amikor egyetemi mentora erről tudomást szerzett, beajánlotta a Barátok Vallásos Társaságának, elterjedt nevükön a kvékereknek, a szigorú erkölcsi szabályok szerint, papság és szertartások nélkül élő vallási közösségnek, amely haladéktalanul postázott neki egy 40 fontos csekket.

Hogyan lesz egy bevándorlóból dúsgazdag üzletember?

„Különböző dolgokkal foglalkoztam, végül egy tengerparti szuvenírboltban kötöttem ki, ahol csicsás dolgokat árultam, miközben tudtam, hogy nem erre születtem” – árulta el 2006-ban a Los Angeles Times külpolitikai szerkesztőjének, aki azt kérdezte, hogy lesz egy bevándorlóból dúsgazdag üzletember.

„Minden londoni kereskedelmi bank minden ügyvezető igazgatójának írtam” – folytatta Soros, aki felidézte, hogy egy-két vezető méltatta csak válaszra, így végül ügyintézőként a Singer & Friedlander kereskedelmi banknál kapott munkát. Egyik kollégája, Robert Mayer javasolta, hogy jelentkezzen apja brókerházánál, a New York-i F. M. Mayernél.

Így költözött az Egyesült Államokba 1956-ban, ahol európai részvényekre szakosította magát. Az értékpapírok egyre népszerűbbek lettek az amerikai intézményi befektetők körében az Európai Unió elődje, a Szén- és Acélközösség, a későbbi Közös Piac megalakulása után.

Több New York-i cégnél is dolgozott, mielőtt 1970-ben megalapította saját fedezeti alapját. A Soros Fund Management, amelyből végül kinőtt a Quantum Fund, agresszív befektetéseiről és a befektetők magas hozamáról volt ismert. A cég a globális pénzügyi piacokon folytatott rövid távú és rugalmas spekulációival szerzett hírnevet. A siker Sorost akkoriban a világ egyik leggazdagabb emberévé, és a befektetési piacon legendává tette.

Világhírnévre 1992 szeptemberében tett szert, amikor a font esésére játszva shortolta a brit valutát, és ezzel egyik napról a másikra egymilliárd fontot keresett. „Az ember, aki gajra vágta a Bank of Englandet” – így hívták akkoriban.

A fekete szerdán, szeptember 16-án a brit kincstár tartalékai fontmilliárdokkal rövidültek meg, így a brit valutát ki kellett léptetni az európai árfolyam-mechanizmusból.

AP Photo
A szovjet rendszerről írt könyve bemutatóján Moszkvában, 1991-benAP Photo

Később azzal vádolták, hogy ő robbantotta ki az 1997-es ázsiai pénzügyi válságot, amikor a thai baht elértéktelenedése az egész térséget megfertőzte. A maláj miniszterelnök akkoriban a „gátlástalan haszonlesők” ellen hadakozott, és az „erkölcstelen” devizakereskedelem betiltását követelte. Mahathir bin Mohamad mindenekelőtt Sorost kárhoztatta a helyzetért, holott más befektetők nála nagyobb tétekkel játszottak a baht árfolyamcsökkenésére.

Soros György vagyona már ez az időszak előtt busásan, a tőzsdézés után pedig dollármilliárdokkal gyarapodott. Ennek java részét azonban nagylelkűen megosztotta másokkal.

A tekintélyes Financial Times 2018-ban Soros Györgyöt nevezte meg az év személyiségének. Ez volt az az év, amikor magánvagyonának csaknem kétharmadát, 18 milliárd dollárt a Nyílt Társadalom Alapítványok számláira vezetett át.

Megmaradt privát vagyonát ma 8,6 milliárd dollárra becsüli a Forbes, amely arra is emlékeztetett, hogy Soros György a közelmúltban élesen bírálta Donald Trump leköszönt amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnököt.

A patás ördög

„Ma sem gondolom természetesen, hogy Soros György maga a patás ördög. Nem, ő csak az egyik küldötte a sok közül” – az Országgyűlés elnöke a Mandinernek adott minapi interjújában elismerte: bizonyára ő mondta ezt Sorosról. Azóta sem változott a véleménye, csak mélyebbé vált a meggyőződése, hogy ami ma a világban „progressziónak”, haladásnak becézi magát, az nem egy ideológiai mozgalom vagy politikai oldal – hanem maguk a sátánisták. Minden, ami a világban valaha gonosz volt, történelmi koronként újabb és újabb formát öltve visszatér: most éppen általuk – állítja Kövér László, aki Orbán Viktor, Áder János, Deutsch Tamás, Habony Árpád, Mikola István, Schmidt Mária, Szájer József és Lázár János mellett személyesen profitált Soros egykori alapítványaiból.

Soros György 1986-ban ismerte a meg a fiatal ellenzékieket, akiket azonnal támogatni kezdett – írta a Magyar Narancs. A Fidesz-alapítók zömét adó Rajk és Bibó szakkollégiumok az elsők között kaptak támogatást. Soros alapítványa pártoknak már nem adott támogatásokat, ám éppen a két szakkollégiumból kinövő Fidesz volt az utolsó jelentős ellenzéki szervezet, amely párttá formálódott. A Fiatal Demokraták Szövetsége annyi Soros-pénzt kapott, mint egyetlen másik akkori „alternatív” szervezet, azaz pártkezdemény sem. Jól felszerelt Fidesz-irodák nyíltak Budapesten és a vidéki nagyvárosokban.

A filantróp a Fidesz iránti rokonszenvét nem tagadta.

Nem is rejtem véka alá, hogy én eszmeileg a Fidesszel szimpatizálok. Tény, hogy a Soros Alapítványnak is szerepe van e tehetséges, fiatal politikusgárda kinevelődésében. Én őket tartom a jövő ígéretének

– nyilatkozta Soros 1991-ben a Figyelőnek.

Orbán Viktor az egyetem elvégzése után, 1988 áprilisától a Soros Alapítvány támogatásából alapított Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa lett, és később is az alapítványra támaszkodott. Az 1989 augusztus 26-án megjelent HVG a magyar politikai élet „enfant terrible”-jének”, vásott kölykének nevezte Orbánt, aki a „Miből él?” kérdésre azt válaszolta: „A Soros Alapítványtól havi 10 ezer forintos ösztöndíjat kapok, ehhez jön még a Századvég Kft-től havonta 5-10 ezer forint szerkesztői honorárium.” Húszezer forint akkoriban nagy pénznek számított, ami minden bizonnyal óriási segítséget jelentett a pár hónapos Ráhelt nevelő, Szolnokon élő Lévai Anikónak és Orbán Viktornak.

A következő évben, 1989 szeptemberében Orbán Viktor Soros-ösztöndíjasként Oxfordba utazott, ahol a Pembroke College-ban kutatási témája „a civil társadalom eszméje az európai politikai filozófiában” volt. Ugyanez egyetem 2017-ben „mély aggodalmának” adott hangot, amikor a Soros által alapított CEU működését az egykori hallgatója által vezetett országban gyorsított eljárásban ellehetetlenítették.

„Tisztelettel kérjük a kormányt, hogy fontolja meg ezt a jogszabályi változtatást” – írta Dame Lynne Brindley, az oxfordi Pembroke College igazgatónője a londoni Timesnak küldött nyílt levelében.

A „sorosozás”

A Fidesz „gyászos” választási veresége után, 1994 őszén Orbán Viktor felkereste Vásárhelyi Miklóst, aki akkor a Soros Alapítvány elnöke, Soros György magyarországi képviselője volt – osztotta meg emlékeit szociológus lánya. Korábban is többször találkoztak, hol az Alapítvány irodájában, hol a lakásukon. „Orbán elmondta Apunak, hogy úgy döntött liberális középpártból konzervatív jobboldali párttá alakítja a Fideszt, amely a teljes jobboldalt integrálja” – idézte fel Vásárhelyi Mária, aki szerint Orbán szó szerint úgy fogalmazott: olyan jobboldali pártot szeretne létrehozni, hogy aki tőlük jobbra van, az már leesik. Ezt úgy értette, hogy a szélsőjobboldalt – amely akkoriban még nem volt szalonképes a demokratikus világban – kiszorítják a politikai palettáról. Azt kérte, hogy mivel Magyarországon nincsenek felkészült, jól képzett konzervatív politikusok, a Soros Alapítvány nyújtson támogatást ahhoz, hogy Orbánék Amerikába küldjenek politikusokat, és ott felkészüljenek az új szerepre.

„Apu sajnálattal közölte, hogy az Alapítvány nem tud, és nem is akar olyan programot indítani”, amely a politikai pártok káderutánpótlását neveli ki. Részben azért, mert az amerikai törvények tiltják, részben, mert kizárólag civilek támogatásával foglalkozik. Ezután békésen elváltak.

Miután Vásárhelyi Miklós elhárította a támogatáskérést, többé nem találkozott Orbánnal. A Fidesz 1998-as kormányra kerülése után azonban gyűlöletkampányt indítottak személy szerint ellene és az 56-os forradalomban résztvevő baloldaliak ellen, majd célkeresztbe kerültek a Soros Alapítvány által támogatott médiumok, intézmények is – írta Vásárhelyi Mária.

A magyar kormányfő azonban tizenkét évvel később, 2010-ben még egyszer, utoljára találkozott egykori jótevőjével. „Orbán Viktor miniszterelnök hivatalában fogadta Soros Györgyöt, a Soros Alapítvány elnökét” – tudatta a kormányfő honlapja. Soros 1 millió dollárt ajánlott fel vörösiszap-katasztrófa kármentésére, továbbá azt is, hogy az általa vezetett Nyílt Társadalom Alapítvány a roma felzárkóztatásban kész az együttműködésre a magyar kormánnyal, illetve szívesen átadja széles körű tapasztalatait – volt olvasható Szijjártó Péter, a miniszterelnök akkori szóvivőjének közleményében.

Ezen a találkozón kedélyesen mosolygó embereket lehetett látni, de a fénykép már nem elérhető a Miniszterelnökség honlapján.

A Fidesz jobbratolódásával viszont három-négy évvel később megkezdődött a „sorosozás”, ami odáig fajult, hogy 2017-ben országos óriásplakát-kampány indult a milliárdos ellen, aki 2003-ban még Budapest díszpolgára lett.

ATTILA KISBENEDEK / AFP
Soros-óriásplakát Székesfehérváron, 2017-benATTILA KISBENEDEK / AFP

A „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!” elnevezésű kampány kapcsán a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége megjegyezte, hogy a „mérgező üzenetek ártanak egész Magyarországnak”, és arra kérte Orbánt, hogy intézkedjen a kampány azonnali leállításáról. A miniszterelnök válaszlevelében a vádjait fenntartva megtagadta a Mazsihisz vezetője kérésének teljesítését. „Sok magyar zsidó attól tart, hogy a kampány mögött nyílt vagy rejtett antiszemitizmus bújik meg” – tudósított a BBC a magyar fővárosból, és a cikket egy olyan óriásplakát fotójával illusztrálták, amelyen Soros homlokára valaki azt firkantotta: „büdös zsidó”.

A Soros-ellenes kampányt kidolgozó Arthur Finkelstein és George Birnbaum amerikai tanácsadó páros később azzal védekezett: hogy „a mi kampányunk senkit nem tett antiszemitává, aki azelőtt nem volt az. Legfeljebb mutattunk nekik egy új áldozatot, más nem történt”.

„A magyar kormány kommunikációja most már miniszterelnöki szinten is egy 86 éves öregembertől félti az országot. Nem lehetne ennél jobbat kitalálni?” – jegyezte meg 2016-ban Török Gábor politológus.

A magyar kormány kommunikációja most már miniszterelnöki szinten is egy 86 éves öregembertől félti az országot. Nem...

Posted by törökgáborelemez on Friday, May 20, 2016

Ez volt az az időszak, amikor a kormány hadat üzent a CEU-nak, majd Bécsbe űzte, ahol tárt karokkal fogadták.

Soros György és a globális összeesküvés

Csaknem négy éve, 2018 októberében egy nagyméretű borítékot dobtak be Soros György New York-i otthonának postaládájába. A csomag gyanúsnak tűnt. A feladó már saját címét is elírta. „FLORIDS” – állt a küldeményen. Riasztották a rendőrséget, majd rövidesen az FBI is kiszállt.

A buborékos borítékban egy piros, X-szel áthúzott fényképet találtak Sorosról. Mellette egy 15 centis műanyag cső puskaporral töltve, egy kis óra, elem és vezetékek. Több mint egy tucat hasonló csomagot küldtek Barack Obama volt elnök, Hillary Clinton volt külügyminiszter és más prominens demokraták otthonába.

Egyik sem robbant fel. Az FBI a nyomozás során eljutott egy Trump-párti és demokrataellenes matricákkal díszített fehér furgonhoz, amely egy floridai szupermarket parkolójában parkolt.

A jobboldali média azonnal azt állította, hogy a „hamis zászlós” akció célja Donald Trump elnök és a republikánus kampány kisiklatása volt – mindössze két héttel a döntő fontosságú amerikai félidős választások előtt. A netet elárasztották az állítások, hogy a bombatámadás egy Soros által szervezett átverés volt. Trump elítélte az „aljas tetteket”, de amikor a Fehér Ház egyik fogadásán a közönségből valaki odavetette: „Soros! Zárjátok be!”, szemmel láthatóan jót derült.

Ezután letartóztattak egy 56 éves floridai férfit, Cesar Sayocot. Az összeesküvés-elméletek szerint tulajdonképpen nem is volt republikánus. Kiderült azonban, hogy Sayoc pizzát szállított a Trump-párti matricákkal teleaggatott furgonjában, és vitatkozott a vásárlókkal, akik demokrata plakátokat tartottak otthonukban.

Sayoc közösségi felülete másról is árulkodott.

„A világ ráébred Soros György borzalmaira” – tett közzé egy mémet azon a napon, amikor a csőbombát felfedezték Soros György házában. Sayoc később bűnösnek vallotta magát 65 vádpontban, köztük a robbanóanyaggal elkövetett gyilkossági kísérletben, és 20 év börtönbüntetésre ítélték.

Az 1979-ben alapított Nyílt Társadalom Alapítványai mára a világ több mint 120 országában működnek. A liberális, demokratikus ügyeket felkaroló merész jótékonykodás azonban egyre inkább a jobboldal mumusává tette Sorost – emlékeztetett a BBC.

Az első összeesküvés-elméletek a kilencvenes évek elején jelentek meg, de igazán azután kaptak teret, hogy Soros elítélte a 2003-as iraki háborút, és dollármilliókat kezdett adományozni az amerikai Demokrata Pártnak. Azóta az amerikai jobboldali kommentátorok és politikusok – a tényekre fittyet hányva – mind dühödtebben támadják.

Nyolc hónappal Trump beiktatása után, 2017 augusztusában a neonácik fáklyás felvonulást tartottak a virginiai Charlottesville-ben. Az ellentüntetőkkel folytatott összecsapások tragédiával végződtek, amikor egy fehér fajgyűlölő autóval a tömegbe hajtott, és megölte a 32 éves Heather Heyert.

Az amerikai jobboldal nem sokkal később azt állította: az erőszakot Soros szervezte és finanszírozta, hogy rombolja az elnök tekintélyét. Az érvelések gyenge lábakon álltak.

2018 őszén, alig egy hónappal a félidős választások előtt migránsok ezrei indultak el Hondurasból az USA felé. Érkezésük azzal fenyegetett, hogy meggyengíti a republikánusok hatalmát a Kongresszusban.

A migránskaraván szervezését azonnal Sorosra fogták. A Fox News sokadszorra állította, hogy Soros nyitott határokat és korlátlan bevándorlást akar.

„Ez egy nagyon szervezett akció. Valaki áll a háttérben, valaki fizeti ennek egy részét. Soros Györgyre lenne jellemző, hogy belekeveredik ilyesmibe” – mondta Jack Kingston, egy volt republikánus kongresszusi képviselő.

Amikor Trumptól a Fehér Ház előtt azt tudakolták, hogy Soros finanszírozza-e a migránskaravánt, azt válaszolta: „Nem lepne meg. Sokan azt mondják, hogy igen”.

Cindy Jerezano, aki a tömegben utazott hondurasi otthonából az Egyesült Államokba, azt mondta, nem ajánlottak neki pénzt. Saját maga döntött úgy, hogy közel 3000 mérföldet utazik San Diegóba.

Mindössze tizenegy nappal a migránskaravánról szóló első összeesküvés-elmélet felbukkanása, és öt nappal a csőbomba kézbesítése után 2018. október 27-én egy állig felfegyverkezett fehér férfi besétált egy pittsburghi zsinagógába, ahol tizenegy zsidót mészárolt le.

Ez volt az Egyesült Államok történelmének legsúlyosabb zsidóellenes erőszakos cselekménye. A tettes, Robert Bowers bejegyzéseiből kiderült, hogy egy sötét antiszemita összeesküvés-elméletben hitt, a „fehérek kiirtásban”, amelynek Soros volt az ötletgazdája. Az elmélet szerint a fehér embereket bevándorlók váltják fel, és végeznek velük. Ez magyarázza a neonácik „A zsidók nem fognak meneszteni minket!” skandálását, amikor Charlottesville-ben vonultak.

Amikor a „liberális” szitokszó lett

Soros Györgyöt egyformán gyalázzák az Egyesült Államokban, Örményországban, Ausztráliában, Hondurasban, Észak-Macedóniában, a Fülöp-szigeteken, Oroszországban, és még sok más országban.

Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök azzal vádolta, hogy ő irányítja a Törökország és más nemzetek „megosztására” és „szétzúzására” irányuló zsidó összeesküvést.

Fel akarja tölteni Olaszországot migránsokkal, mert „kedveli a rabszolgákat” – ezt mondta Sorosról Matteo Salvini volt miniszterelnök-helyettes.

„Aktívan bátorítja az embereket... Európa elárasztására”, és „sok tekintetben ő jelenti a legnagyobb veszélyt az egész nyugati világra” – így vélekedett róla Nigel Farage, a brit Brexit-párt vezetője.

Ennél is tovább ment szülőhazája, Magyarország, holott Soros több százmillió dollárt költött ingyenes iskolai étkeztetésre, emberi jogi projektekre és még egy új egyetemre is – emlékeztetett a BBC, és felidézte: Orbán Viktor miniszterelnök és „populista nacionalista kormánya” azt állítja, Soros titkos összeesküvést sző, hogy elárassza Magyarországot migránsokkal és tönkretegye nemzetüket.

„Az állítás hamis. Sem Soros György, sem a Nyílt Társadalom Alapítványok nem a nyitott határok hívei” – cáfolt Leonard Benardo, a Nyílt Társadalom Alapítványok alelnöke, aki szemenszedett hazugságnak nevezte a feltételezést.

Ennek ellenére a magyar kormány 100 millió eurót költött a médiakampányra, amelyben arra figyelmeztette a választókat: ne hagyják, hogy Soros „nevessen utoljára”, majd bevezette a Stop Soros törvénycsomagot, amely a többi között büntethetővé teszik az illegális bevándorlók segítését, és megadóztatja a „migrációt segítő” szervezetek támogatását.

„Az Orbán-kormány úgy döntött, hogy Soros első számú közellenséggé teszi” – jegyezte meg Michael Ignatieff, a Soros által alapított Közép-európai Egyetem elnöke és rektora. Az ötlet azonban nem Magyarországon született.

Amikor Orbánnak 2013-ban tanácsra volt szüksége újraválasztásához, megkeresték a legendás politikai tanácsadót, Arthur Finkelsteint, aki egy kis irodában dolgozott egy fodrászüzlet fölött Irvingtonban, alig 20 mérföldre Soros vidéki kúriájától. A 2017-ben elhunyt Finkelstein segítette Donald Trumpot, idősebb George Busht, Ronald Reagant, sőt Richard Nixont is, és arról híresült el, hogy a politikában szitokszóvá varázsolta a liberális jelzőt.

Finkelstein egy új politikai stílust hozott létre, a Finkel Thinket – mondta a svájci Das Magazin riportere.

„Arthur Finkelstein szerint: »Nem a tálibok ellen kell harcolni, hanem Oszama Bin Laden ellen«. A megszemélyesítés a lényeg, a tökéletes ellenség kiválasztása.” Ezután teljes erőbevetéssel az ellenség ellen kell fordulni, hogy az emberek féljenek saját jelöltjük ellenfelétől. A saját politikát mellőzni kell, úgysem számít – idézte fel Finkelstein gondolatmenetét Hannes Grassegger.

Finkelstein rájött, Orbán újraválasztásának biztos módja, ha új ellenséget talál. Sorost javasolta, és ez tökéletes választásnak bizonyult – mondta Grassegger.

A nagyon jobboldaliak gyűlölték, mert zsidó, a nagyon baloldaliak pedig azért, mert kapitalista.

A sors fintora, hogy Arthur Finkelstein maga is zsidó volt. „Ez a zsidó úriember hozta létre a zsidó szörnyeteget” – emlékezett vissza Grassegger.

A jelek szerint Orbán megfogadta Finkelstein tanácsát, sőt tovább ment.

Hetekkel a 2018-as parlamenti választások előtt Orbán Viktor beszédében név szerint ugyan nem említve, de Sorosra támadt, és felelevenítette az antiszemita sztereotípiákat.

„... olyan ellenféllel kell harcolnunk, amely másmilyen, mint mi vagyunk. Nem nyíltsisakos, hanem rejtőzködő, nem egyenes, hanem fortélyos, nem becsületes, hanem alantas, nem nemzeti, hanem nemzetközi, nem a munkában hisz, hanem pénzzel spekulál, nincs saját hazája, mert úgy érzi, övé az egész világ” – jelentette ki a magyar miniszterelnök március 15-én.

Orbán Viktor elsöprő fölénnyel nyert. A választások után fokozódott a Soros által finanszírozott szervezetek elleni fellépés.

„Megrémít, hogy ilyen retorikát, ami korábban sörözőkben és sötét zugokban volt hallható, most politikusok, államférfiak, Olaszország miniszterelnök-helyettese, Magyarország miniszterelnöke alkalmaz. Ilyen nyelvezetet használata megdöbbentő” – idézte a BBC Deborah Lipstadt professzort, aki emlékezetes jogi csatát nyert egy holokauszttagadó leleplezéséért a brit bíróságon.

A kisebbség véleménye

Izrael ellenségének tartja Sorost Rudy Guiliani, és Izrael iránti viszonyulására hivatkozott Kovács Zoltán.

De vajon hogyan vélekednek Soros Györgyről magában Izraelben?

A Haaretz, Izrael első, még 1918-ban alapított napilapja írt a Soros című, 2019-ben bemutatott dokumentumfilmről, amelynek első perceit a gyűlölet kollázsa tölti ki. Hillary Clinton és Barack Obama a milliárdos által vezényelt bábokként jelennek meg, míg maga Soros náci egyenruhában karlendítve tiszteleg vagy a Marvel-gonosz Thanosként halállal és pusztulással szórja meg a világot.

Egy karikatúra kimaradt, az, amelyet egykor Benjámín Netanjáhú fia, Jaír osztott meg Tápláléklánc címmel a Facebookon. Ezen Soros Ehúd Bárák, volt izraeli miniszterelnök, Jaír apjának riválisa, és mások mögött mozgatja a szálakat.

A polarizált Izraelben néhányan tömör válasszal magyarázzák a Soros elleni támadásokat: ő egy baloldali. Jesse Dylan rendező azonban meggyőzőbb magyarázatokat keresett.

A vezetéknév nem véletlen: Jesse Bob Dylan legidősebb fia, 1966-ban született New Yorkban.

Az egész estés dokumentumfilmben Dylan több lehetséges magyarázatot kínál a milliárdos iránt világszerte megnyilvánuló heves gyűlöletre. Többségét olyan emberek tolmácsolják, akik látszólag osztják Soros nézeteit.

A legmeggyőzőbb magyarázat azonban a Fox News műsorvezetőjétől, Tucker Carlsontól származik, aki többször is keményen támadta Sorost és munkásságát. Carlson azt mondja, hogy szerinte az emberek nem értik Soros befolyásának mértékét. Soha nem volt még ennyi pénz egy olyan rendszerben, amelynek célja egy új társadalmi rend megteremtése. És ez olyan pénz, amely semmilyen politikai rendszernek sincs alárendelve – hangoztatta Carlson.

És valóban: az adományozó milliárdosok legtöbbje nem a politikához kapcsolódó ügyekbe fektet be, hanem a szegényeken vagy a betegeken segít, orvosi kutatásokat támogat vagy a globális felmelegedés ellen harcol.

Soros azonban abban bízik, hogy a világ különböző sarkaiban megváltoztathatja a politikai valóságot. Első nagyobb adományaival a dél-afrikai diákokat segítette az apartheid idején, majd nagy összegeket adományozott a demokráciapárti erőknek, amikor Kelet-Európa még szovjet uralom alatt állt. A film egyik megszólalója szerint II. János Pál, Lech Wałęsa és Mihail Gorbacsov mellett Soros játszotta a főszerepet a kommunizmus megdöntésében.

Soros egy vagyont fektetett be a boszniai békemegállapodás végrehajtásába, és segítette Aun Szan Szu Kji hatalomra jutását Mianmarban. Más ellentmondásos ügyekbe is belekeveredett – abortusz, melegjogok, kábítószerek és bevándorlás –, ezekkel Soros neve a liberális értékek szinonimájává vált.

A dokumentumfilmben megkérdezettek közül sokan úgy vélik: Soros zsidó származása hozzájárul ahhoz a félelemhez és gyűlölethez, amit sokan tanúsítanak vele szemben azokban az országokban, ahol adományait osztogatja.

„Nem tudom, hogy az emberek ezt antiszemitizmusként értelmezik-e, bár a zsidó származás rossz hírnévvel bír világszerte, nem igaz?” – feszegette Dylan a Haaretznek.

„Amikor először találkoztam vele Magyarországon, és aztán, ahogy megismertem őt, az, amiről beszélt, nagyon különbözött attól, amiről a közvélemény megítélése szerint beszél. Így fokozatosan felmerült bennem, hogy talán filmet kellene készíteni róla, hogy megpróbáljuk tolmácsolni azt, amit ő próbált tenni” – mondja Dylan.

A rendező kíváncsi volt arra, miért utálják annyira Sorost, aki Jesse Dylan szerint tulajdonképpen csak azt tette lehetővé, „hogy a társadalom egy kisebb csoportja is kifejthesse a véleményét”.