A nyomozás során több gyanús dologra bukkantak, amelyek mind azt erősítik, hogy az oroszok tényleg lopják az ukrán gazdák terményeit.
HIRDETÉSA BBC újságíróinak nyomozása kiderítette, hogy valószínűleg tényleg lopják az oroszok az ukrán búzát. A brit közszolgálati csatorna munaktársai műholdfelvételeken, szakértők és érintettek segítségével elemezték a helyzetet, és nagyon sok gyanús dologra bukkantak.
Az orosz erőket többször vádolták már meg azzal, hogy a megszállt ukrán területekről gabonát, valamint más terményeket, például napraforgómagot, műtrágyát, de még mezőgazdasági eszközöket is lopnak az ukrán gazdáktól. A BBC újságírói ezért nyomozásba kezdtek: elsősorban arra voltak kiváncsiak, bizonyítani lehet-e a lopást, és hogy az oroszok hova viszik az ellopott termést.
"Ellopták a gabonánkat. Lerombolták a telephelyeinket, tönkretették a felszerelésünket" - panaszkodott az egyik gazda, aki azt mondta, az orosz katonák az általa művelt több tízezer hektár 80 százalékát lefoglalták, és szerinte ipari mennyiségben lopják a gabonát.
A Dmitro álnéven nyilatkozó gazda szerint a gabonaszállító teherautókat ellopták, ám ezek közül néhányat korábban GPS-nyomkövetővel láttak el. Ezeknek az adataiból az derült ki, hogy délre mentek a Krím-félszigetre, amelyet Oroszország 2014-ben annektált, majd onnan tovább Oroszországba.
A GPS-adatok alapján mindkét teherautó megállt egy krími gabonatároló raktár közelében. A június 14-én készült műholdas felvételen a létesítmény melletti úton teherautók sora látható. A raktár egy vasútvonal mellett van, amelyen keresztül a gabonát vagy Oroszországba, vagy a Krím déli részén lévő kikötőkbe lehet szállítani.
Sorok a határon
Nagyon nehéz nyomon követni az ellopott gabona egyes szállítmányait, de sok bizonyíték van rá, hogy a gabona nagy része először a Krímbe kerül. Két kulcsfontosságú belépési ponton, Csonhárban és Armiánszkban műholdképek készültek, amelyeken látható, hogy olyan teherautók torlódnak fel, amelyekkel gabonát és más termékeket szállíthatnak. Június 17-én például a csonhári belépési pontról készült felvételen több mint 5 km hosszú teherautósor látható.
A forgalom egy részét talán azzal lehet magyarázni, hogy a megszállt területekről üres teherautók térnek vissza, miután ellátmányt szállítottak az orosz csapatoknak. Kézenfekvő feltételezés azonban, hogy a teherautók közül sokan ukrán gazdáktól elvett gabonát - vagy más termékeket, például napraforgómagot – szállítanak. Ilyen teherautósorokat más raktárak közelében is találtak az újságírók.
Hová viszik az ukrán gabonát a Krím után?
"Először az elcsatolt Krímbe viszik a gabonát, ahonnan Kercs vagy Szevasztopol kikötőibe szállítják, majd az ukrán gabonát orosz hajókra rakodják, és a Kercsi-szorosba mennek" - mondja Andrij Klimenko, a kijevi Fekete-tengeri Stratégiai Tanulmányok Intézetének szakértője, aki rendszeresen figyeli a hajók mozgását a Krím körül.
"Ott, a Kercsi-szorosban aztán ukrán gabonát raknak át kis hajókról nagy áruszállító hajókra, ahol azt összekeverik az Oroszországból származó gabonával - vagy egyes esetekben csak azért hajóznak erre a területre, hogy azt a látszatot keltsék, hogy orosz gabonát rakodnak,” mondja a szakértő, aki szerint ezt aztán orosz gabonaként exportálják, és a hajók leggyakrabban Szíria vagy Törökország felé indulnak.
Szokatlanul nagy a forgalom Szevasztopolban
A Krím nyugati részén fekvő Szevasztopol kikötőjében lévő Avlita gabonaterminálról készült műholdfelvételek egész júniusban nagyfokú aktivitást mutatnak, a gabona színével megegyező sárga anyagot egy sor hajóra rakodtak fel.
Ez az aktivitás az elmúlt évek hasonló időszakához képest szokatlanul magasnak tűnik. Ráadásul a Krím-félszigeten nem igazán termesztenek exportra szánt gabonát, Oroszország számára pedig földrajzilag sem lenne értelme, hogy Szevasztopolt használja saját gabonájának exportálására.
Hajók kikapcsolt nyomkövetővel
A BBC a Lloyd's List Intelligence adatai alapján április óta követte azoknak a hajóknak az útját, amelyekről a hatóságok feltételezték, hogy ukrán gabonát szállítanak külföldre. A megfigyelés közben az vált gyanússá, hogy a hajók kikapcsolták fedélzeti nyomkövetőjüket, amikor elindultak a Fekete-tengeren, vagy a Krímhez közeli Kercsi-szorosban közlekedtek. Amikor a nyomkövetőik újra bekapcsolódtak, alacsonyabb vízmélységről számoltak be, ami arra utal, hogy a kikapcsolás ideje alatt rakományt vettek fel.
Az ENSZ SOLAS-egyezménye értelmében a hajóknak mindig bekapcsolt nyomkövetővel kell rendelkezniük, kivéve, ha ez veszélyezteti a biztonságukat - például kalózkodás miatt. Michelle Wiese Bockmann, a Lloyd's szakértője úgy véli, hogy a Krím vagy a szíriai partok közelében nem indokolt a nyomkövető kikapcsolása.
Az orosz taktikaváltás
A BBC birtokába kerültek az orosz megszálló hatóságok által készített dokumentumok is, amelyekben felsorolják azokat a gazdaságokat, amelyeknek oda kell adniuk a terményüket az oroszoknak. Az újságírók ugyanis kiderítették, hogy egyes esetekben az oroszok arra kényszerítik az ukrán gazdákat, hogy jóval a piaci ár alatt adják el a gabonát, és írják alá a "legális" vásárlást igazoló dokumentumokat.
Míg az első jelentések jellemzően az orosz erők nyílt lopásáról szóltak, a gazdák szerint a taktika mostanra megváltozott, mivel az oroszok rájöttek, hogy ha nem fizetnek semmit, akkor a jövőbeli termést szabotálhatják. A gazdák szerint el kell fogadniuk az alacsony árakat, hiszen nincs más választásuk, mivel üzemanyagot kell venniük, és ki kell fizetniük a munkásokat is.
Emilie Pottle nemzetközi jogász a BBC-nek elmondta, hogy ezek az intézkedések sérthetik a Genfi Egyezményt és a Nemzetközi Büntetőbíróság megszálló hatalmakra vonatkozó szabályait. A BBC kereste az orosz hatóságokat is az ügyben, de kérdéseikre nem kaptak választ.