Előrelépés nélkül ért véget az EU-Nyugat-Balkán csúcs, a toporgásból pedig a régió politikusainak már nagyon elegük van.
Nem sikerült megoldani az Európai Unió balkáni bővítését akadályozó problémákat a csütörtöki EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozón. Észak-Macedónia és Albánia kormányfői kemény szavakkal bírálták az EU vezető politikusait amiatt, hogy hiába várnak évtizedek óta az áttörésre, az még mindig nem érkezett el.
HIRDETÉSA csúcson hat nyugat-balkáni ország vezetői vettek részt, azt viszont már előre tudni lehetett, hogy gyakorlatilag hiába utaztak el Brüsszelbe. Az Észak-Macedónia (és ezzel Albánia) csatlakozási tárgyalásait blokkoló Bulgáriában épp szerdán bukott meg a kormány, így nem volt, aki feloldja a vétót, és ezzel lendületet adjon a bővítési folyamatnak a csúcson.
A nyugat-balkáni politikusoknak azonban már annyira elegük van a huzavonából, hogy még az is felmerült bennük, hogy Bulgária a többi tagállam megbízásából vállalta azt a népszerűtlen szerepet, hogy botot rakjon a küllők közé.
„Ami most történt, az komoly probléma és súlyos csapás az EU számára. Értékes időt veszítünk. A hazám, Észak-Macedónia és az Albán Köztársaság, de az egész régió sem ragadhat ebben a helyzetben csupán azért, mert egyetlen ország nem képes együttműködni és megnyitni számunkra az európai utat. Nem engedhetjük meg, hogy a kétoldalú ügyek általános problémává váljanak" - mondta Dimitar Kovačevski észak-macedón kormányfő a csúcs végén tartott sajtótájékoztatón, és arról is beszélt, hogy a történtek ártanak az EU hitelességének.
Edi Rama albán miniszterelnök még élesebben fogalmazott, mint észak-macedón kollégája: egyrészt szégyenletesnek nevezte a helyzetet, másrészt pedig impotenciával vádolta az EU vezetőit, amiért nem bírják rávenni Bulgáriát arra, hogy engedményeket tegyen.
„Az orosz agresszor Ukrajnában igazán nagylelkű és kéretlen segítséget kap egy NATO-tagállamtól, Bulgáriától, amely épp destabilizál egy másik NATO-tagállamot, Észak-Macedóniát" - tette hozzá a politikus.
A csúcson az uniós vezetők azt hangsúlyozták, hogy a Nyugat-Balkán országainak az Európai Unióban van a jövőjük, de a csatlakozás előtt még számos reformot kell végrehajtaniuk a helyi kormányoknak.