Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Lehet-e közvetlen Oroszország-NATO konfliktus Kalinyingrád ügyében?

Access to the comments Kommentek
Írta: SzéF
Fokozódó feszültség a Balti-térségben
Fokozódó feszültség a Balti-térségben   -   Szerzői jogok  Mindaugas Kulbis/AP

A litván kormány múlt szombat óta korlátozza Oroszország szárazföldi hozzáférését a kalinyingrádi közigazgatási és katonai körzethez, amire a Kreml azonnal erőteljes ellenlépéseket helyezett kilátásba. A kialakuló új válság súlyát növeli, hogy Litvánia (Ukrajnával ellentétben) a NATO-nak és az Európai Uniónak is tagja. A litván döntés az EU által szankcionált orosz áruk és energiahordozók tranzitját zárja el Oroszország európai exklávéjába. 

Új front nyílik, de a katonai konfliktus elkerülhető, és ez minden fél érdeke

Oroszország kemény álláspontja szerint Litvánia „ellenséges cselekedetet” követett el, aminek súlyos következményei lesznek, amennyiben nem állnak el a tilalomtól. A következmények konkrét formái még nem ismeretesek, de tartalmazzák katonai jellegű lépések lehetőségét is. Hétfőn Vlagyimir Putyin elnök sajtótitkára, Dmitrij Peszkov még csak annyit közölt, hogy „a helyzet több mint súlyos és komoly, mélyreható elemzésre van szükségünk ahhoz, hogy kidolgozzuk a válaszunkat.” 

A litván kormány döntése, ami az EU szankciós intézkedésein alapul, gyakorlatilag blokkolja a fémek, szén, építőanyagok és csúcstechnológiás termékek orosz tengeri kikötőbe irányuló tranzitját, így Kalinyingrádba is. Litvánia közölte, hogy döntését az Európai Bizottsággal, vagyis az EU végrehajtó szervével folytatott konzultációit követően hozta meg. 

Ugyanakkor a vilniusi kormány megerősítette, hogy a szankciók alá nem eső áruk forgalma továbbra is zavartalan, és nem esik korlátozás alá semmilyen termék vagy szolgáltatás, ami megfelel az uniós előírásoknak.

Nem minden termék szankcionált

A Kreml gyorsreakciója az volt az egykori szovjet tagköztársaság felé, hogy ha a példátlan és ellenséges lépést nem vonják vissza teljes mértékben, akkor Oroszország fenntartja a jogot, hogy lépéseket tegyen nemzeti érdekeinek védelme érdekében. 

Az orosz flotta rendszeresen tart katonai gyakorlatokat a Balti-tengeren, legutóbb június közepén 60 hadihajó és 10 000 katona részvételével. A litván blokád pánikrohamot váltott ki Kalinyingrádban. A régió kormányzója, Anton Alihanov ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszország biztosítsa és növelje a Szentpétervárról az exklávéba induló teherhajók számát az év hátralévő részében. 

A Moscow Times jelentése szerint vásárlási pánikhullám terjedt el a kalinyingrádi régióban, miután a vasúti blokád azzal fenyeget, hogy fontos alapanyagokhoz, például vasipari termékekhez vagy cementhez nem lehet majd hozzájutni. Az építőanyagok mellett egyes nagyfogyasztók a földgázt is elkezdték felvásárolni, attól tartva, hogy az Oroszországból az exklávéba tartó vezetékeket elvágják. Alihanov arról biztosította a kalinyingrádiakat, hogy az energiaellátás legalább augusztus 10-ig tart, és kérte, hogy ne essenek pánikba a vásárlásban.

Európa helyesli a litván lépést - de hogyan érinti mindez a NATO-t?

Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője megerősítette Litvánia támogatását, de kifejezte aggályait az orosz ellenlépések és a beígért megtorlás miatt. Hangsúlyozta, hogy egy uniós döntés végrehajtásáról van szó, és „színtiszta orosz propagandának" nevezte azt az orosz vádat, hogy Litvánia önálló szankció politikát alkalmazna.

Timothy Ash, a BlueBay Asset Management vezető stratégája úgy nyilatkozott, hogy „Kalinyingrád stratégiai kényszer Oroszország számára”, és hogy Moszkva egész biztosan reagálni fog. A kérdés csak az, hogy ezek milyen súlyú lépések lesznek, és tartalmaznak-e majd katonai elemeket. 

„Egy szárazföldi támadás a szállítási folyosó ellen beélesíti a NATO 5. cikkelye szerinti kölcsönös védelmet. Putyin tudja azt, hogy ez háború lenne a NATO-val". A kérdés az, hogy az orosz elnök megkockáztathat-e egy ilyen lépést, miközben Ukrajnában is már csökkentett stratégiai céljainak megvalósításáért küzd? Ezenkívül műveleteket kellene indítania Belaruszon keresztül is, meghosszabbítva ezzel utánpótlási vonalait és megosztva erőit – teszi hozzá az elemző.

AP Photo
Litván harci egység a Lángoló Kard NATO-gyakorlaton, 2022 márciusAP Photo

Ash felveti azt a lehetőséget is, hogy Oroszország törekedhet a Balti-tengeren a litván kereskedelem blokád alá helyezésére, felhasználva jelentős haditengerészeti eszközeit a tengeri övezetben. Valószínűleg egy ilyen lépést háborús eszkalációnak tekintené mind a NATO, mind az EU, és ez választóvonal lenne, hogy beindítsák-e az 5. cikkely szerinti védelmi mechanizmust. 

Az említett rendelkezés a Washingtonban 1949-ben elfogadott Észak-atlanti Szerződés egyik pillére. A kollektív védelem koncepciója azt jelenti, hogy ha a szövetség bármely tagját külső támadás éri az északi féltekén, akkor az a teljes csoport elleni támadásnak minősül, és ezzel megnyílik a tagok kötelezettsége a megtámadott partner védelmére. Ehhez hozzá kell tenni, hogy ez nem jelenti feltétlenül, hogy minden tag köteles azonnal részt venni egy fegyveres beavatkozásban, hanem hogy minden szerződő fél hadviselővé válik, és a maga képességeihez mérve köteles a megtámadottat segíteni. 

Az 5. cikkely életbe léptetése ezért csak a legvégső, mondhatni a legelkeseredettebb esetben jelent egyben totális katonai konfliktust a NATO és a támadó között. Egy ilyen döntésre akkor kerülhet sor, ha minden politikai, diplomáciai vagy más megoldás kimerült.

Ugyanakkor figyelmeztető, hogy az Oroszország és a NATO közötti feszültség eleve már az ukrajnai háború következtében is rendkívül magas. Az új fejlemény egy fokozattal növeli az ellentéteket, és immár a közvetlen konfrontáció lehetőségét is hordozza. 

AP/Russian Defense Ministry Press Service
Orosz Szuhoj 30SM2 vadászgép felszállás a kalinyingrádi légibázisonAP/Russian Defense Ministry Press Service

Mit nyújtott eddig a NATO?

Miközben a NATO segíti Ukrajnát az orosz invázió elleni küzdelemben, tagjai katonai felszerelések és fegyverek széles skáláját, valamint humanitárius segélyeket küldenek, a szervezet többször is hangsúlyozta, hogy nem küld csapatokat az országba, mivel nem kíván közvetlen katonai konfrontációt a nukleáris nagyhatalom Oroszországgal. Azonban más (lehet) a helyzet Litvániával, vagy bármelyik balti szövetségessel.

A NATO köreiben erősödő vélemény, hogy fejleszteni és bővíteni kell a keleti szárny, és különösen a Baltikum védelmét. Ben Wallace brit védelmi miniszter szerint adott esetben „nincs 60 napod, hogy eljuttasd a tankokat, mondjuk Észtországba. Mert akkorra már nem is lesz Észtország, látva, amit az oroszok műveltek Ukrajnában”.

A balti államok, Észtország, Lettország és Litvánia – a transzatlanti szövetség északkeleti szárnya – már régóta figyelmeztetnek egy lehetséges orosz támadásra, már Moszkva februári ukrajnai támadása előtt. A kalinyingrádi válsággal ezek a szempontok még súlyosabbak lettek. 

Németország bejelentette, hogy további 3500 katonát szán Litvánia védelmére, de többségüket egyelőre otthon állomásoztatja. Berlin taktikáját több nyugati szövetséges is osztja, mert a tartós állomásoztatást  Moszkva folyamatos provokációnak értékelheti, ezért bizonyos felszerelések előzetes kihelyezése és csapatok rövid időn belüli átszállítása taktikusabb lépésnek látszik. További stratégiai szempont, hogy a három balti állam közül kettő határos Oroszországgal, míg Litvánia csak Belaruszon keresztül támadható meg szárazföldön. A Balti-tenger felől viszont mindhárom közvetlen célpont lehet.

BNI/INTELLINEWS
NATO harccsoportok a BaltikumbanBNI/INTELLINEWS

Ezzel szemben a sebezhető szövetségesek, például Litvánia is, azt állítják, hogy több ezer NATO-katonára van szükségük, teljesen felfegyverkezve és ellátva, hogy azonnal reagáljanak bármilyen orosz támadásra. Margarita Šešelgytė, a Vilniusi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Intézetének igazgatója szerint a német megközelítés nem jó üzenet számukra. „Biztonságunk szempontjából az előre elhelyezett védelmi erők elengedhetetlenek. Nekünk nincs olyan stratégiai mélységünk, mint Ukrajnának” – mondta. Ukrajna azért tudott és képes megvédeni magát, mert nagy területek felett van katonai fennhatósága. A balti országokat viszont egy héten belül lerohanhatják az orosz erők.

Szempont az is, hogy az olyan állandó bázisok, mint például az USA németországi támaszpontjai, igen drágák. A csapatok általában a családjukkal utaznak, és hatalmas komplexumokra van szükségük, beleértve lakásokat, iskolákat, kórházakat és sportpályákat. Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter szerint ezért az úgy nevezett „kísérő nélküli” harccsoportok felállítása a legjobb út, rotációs alapon cserélve a legénységet, és külföldről irányítva a működésüket. "Egyetértünk a német megközelítéssel, ami illeszkedik a NATO keleti szárnyának adottságaihoz, ugyanakkor rugalmas is."

Mindaugas Kulbis/AP
Német alakulat a Rukla-i támaszponton, 100 kilométerre VilniustólMindaugas Kulbis/AP

Hollandia is csapatokkal járul hozzá a németek vezette litvániai NATO-harccsoporthoz. Észtországban az Egyesült Királyság, Lettországban Kanada, Lengyelországban pedig az Egyesült Államok vezeti az alakulatokat. A rugalmas érvelés mellett szól az is, hogy a nagyobb támaszpontokat az ellenség megismerheti, elpusztíthatja, vagy akár meg is kerülheti. Az USA 82. légibevetésű hadosztálya viszont azzal büszkélkedik, hogy 18 órán belül bárhol bevethető a bolygón, és nincs szüksége nagyobb helyi támaszpontokra.

A baltiak viszont attól tartanak, hogy Vlagyimir Putyin tanul az ukrajnai háború első szakaszának hibáiból, és a NATO segítség túl későn érkezhet a három védtelen főváros megóvására. 

Az amerikai diplomácia álláspontja szilárd ebben az ügyben

Litvánia vagy más új célpont esetében (szemben Ukrajnával) a NATO légierőt, haditengerészetet,  támadó fegyverzeteket és harci alakulatokat is küldhet az országok védelmére. Ezért Oroszországnak is gondosan kell mérlegelnie a Litvániával szembeni választ, tudva, hogy minden közvetlen támadást a szervezet az összes NATO-tag elleni támadásnak fog tekinteni. 

Ned Price, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője szerint „Litvánia egyenjogú tagja a NATO-szövetségnek, és ez a kapcsolat acélszilárdságú. Kitartunk a NATO-szövetség felé tett kötelezettségeink mellett, és ez természetesen magában foglalja az ötödik cikkely lehetőségét is. Litvánia szilárd partnerünk, szövetségesünk, és így az USA és a NATO is kiáll mellette".