NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Sértve érzik magukat a svédek, amiért azt terjesztik róluk: vendégségben nem adnak enni a vendégnek

A 2020 júniusában készült képen Szentiván napján piknikeznek együtt svédek egy stockholmi parkban
A 2020 júniusában készült képen Szentiván napján piknikeznek együtt svédek egy stockholmi parkban Szerzői jogok Andres Kudacki/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Írta: Noemi MravAndrea Carlo
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Megosztja a svéd társadalmat az a vita, ami egy ártatlan történetből nőtte ki magát a közösségi médiában: pro és kontra bizonygatják svédek és velük együtt élő más nemzetiségűek, hogy hamis az a kép, melyben jó vendéglátónak állítják be magukat.

HIRDETÉS

Egyszerű reddit-bejegyzésnek indult, ám óriási vihart kavart Svédországban az a történet, melyben egy férfi leírta, mennyire nem vendégszeretőek a svédek. Az állítás olyannyira felkorbácsolta a svéd társadalmat, hogy mára pro és kontra bizonygatják tévéműsorokbann és újságokban meghívott vendégek, hogy ez a szokás nem is létezik, vagy épp azt, hogy létezik és teljesen elfogadható az, ha egy vendég gyereket nem kínálnak meg semmivel, amíg ők harapnak valamit.

Valóságos lavinát indított el egy egyszerű bejegyzés a redditen, melyben valaki azt kérdezte a felhasználóktól, hogy mi volt a legfurcsább dolog, amivel eltérő vallású vagy kultúrájú vendéglátóiknál találkoztak, mire egy svéd felhasználó elmesélte, hogy gyerekkorában a barátja házában játszva annak családja nem hívta meg vacsorázni, mikor az étel elkészült, hanem a szobában kellett várnia, míg a család végzett az étkezéssel.

"Nem azért írom, hogy ítélkezzek, de egyszerűen nem értem ezt meg. Hogy lehet, hogy úgy ültök le enni, hogy nem hívjátok meg a vendégeteket is?" - tette fel a kérdést egy afgán-kanadai férfi a twitteren, ezzel útjára indítva a #Swedengate hashtaggel fémjelzett vitát, mely vírus módjára terjedt el a különböző közösségi médiafelületeken.

Tényleg éhesen hagyják a náluk lévő vendéget a svédek?

Az állítás középpontjában nem más áll, mint hogy a svédeknél társadalmilag elfogadott, sőt, elvárt szokás, hogy ha valaki vendégségben jár náluk, annak a svéd vendéglátók nem adnak enni, és különösen így van ez, ha gyerekekről van szó.

Az eredeti bejegyzés óta posztok és tweetek tucatjaiban bizonygatják svédekkel kapcsolatban álló emberek, mennyire barátságtalanok és nem vendégszeretőek a svédek - amit ők észre sem vesznek, annyira magától értetődő számukra ez a viselkedés.

"Első alkalommal mentem át egy barátom (sic) otthonába, hogy együtt játszunk, amikor az anyukája asztalhoz hívta őt és a testvéreit... nekem hidegen csak annyit mondott, hogy megengedi, hogy a barátom szobájában várjak és játszak a játékaival, míg be nem fejezik az evést" - írta a gambiai születésű, de Svédországban élő aktivista-író, Lovette Jallow.

"Svédországban nőttem fel és jól emlékszem rá, hogy nem volt bejárásom a barátaim vacsoraasztalához... azt azért megengedték, hogy megmikrózzam a maradékot, míg ők a másik szobában társasoztak" - írta Signe Krantz, politológus.

Az egyre nagyobb számú, sokszor vitriolos, veszekedésbe torkolló kommentek elárasztották a közösségi médiát, és a #Swedengate által gerjesztett indulatok már a svéd állami szervek twitterfiókjait is elérték.

Egyesek tagadják, mások elismerik, hogy tényleg így van

A svédek természetesen nem maradtak adósak a válasszal: míg egyesek hosszasan magyarázva védték a fent említett viselkedést, mások egyenesen tagadták, hogy ilyen előfordulhat - de az állításra adott reakciók csak még inkább feltüzelték az internetezőket. 

Egy stockholmi joghallgató, a 22 éves Mariam számára a kirobbant vita valódi megvilágosodással ért fel. "Két emlékem is van erről - mondta az Euronews-nak, visszaidézve, hogy bizony őt is egyedül hagyták játszani a barátai házában, míg a család vacsorázott. - "Csak a barátaimmal beszélgetve és a TikTokról derült ki számomra, hogy ez valami teljesen mindennapos dolog volt, amit a legtöbb svéd szintén megtapasztal még gyerekkorában. Hozzátenném ehhez, hogy a svédek a világ legkedvesebb emberei. Egyszerűen csak az ő kultúrájukban nem magától értetődő, hogy az ételt meg kéne osztani a vendéggel."

Más svédek eközben azt bizonygatják, hogy ilyen szokásról még csak nem is hallottak. "Két gyerekem van és még sosem hallottam tőlük, hogy ilyesmi történt volna velük, mikor a barátaiknál jártak - írta le egy svéd apuka. - Ilyen egyszerűen nincs és harminc évvel ezelőtt sem volt."

Még a svéd popsztár, Zara Larsson is beszállt a vitába, visszaidézve, mennyire magától értetődő volt, hogy őt ne hívják a vacsoraasztalhoz, amikor barátainál volt. "Sok család tett így és ez egyáltalán nem volt furcsa" - írta. - "Ez nagyon goromba viselkedés... de tagadhatatlanul ilyen a svéd kultúra."

Azért nem adnak, hogy ne kelljen viszonozni?

Richard Tellström etnológiaprofesszor szerint azonban egy nagyon is létező dologról van szó, mivel az étel megosztása nem része az ország társadalmi szokásainak - melyet részben magyarázhat az az ellentmondásosnak tűnő, mélyen rögzül társadalmi szabály, miszerint "Vigyázni kell, hogy ne kínálj túl sokat másoknak, nehogy aztán kellemetlenül érezzék magukat, mert nem tudják viszonozni" - mondta Tellstrom az Euronewsnak. 

"Ha vendégségben vagy, mindig megkínálnak kávéval és keksszel. A svéd újságíróknak, akik nem kávéznak, meg kell erőltetniük magukat, mert egyetlen interjú sem kezdődhet kávézás és sütemény kínálása nélkül" - tette hozzá.

Még Svédország hivatalos twitter-oldala is állást foglalt a kérdésben. "Az elképzelés, hogy a svédek nem adnak frissítőt a vendégeiknek, nem tükrözi a valóságot. A svédek minden elképzelhető módon szórakoztatják vendégeiket az otthonaikban", majd példaként hozzák fel a svédül "fika"-nak nevezett közös kávézást -kekszezést, mint az étel megosztásának tipikusan svéd hagyományát, és a még ennél is régebbi "Kafferep" szokását, mely egy kisebbfajta összejövetel, amin a vendéglátó hét különféle kekszet kínál.

Megemlítik még a tavaszi Valborg-ünnepet, mikor a szomszédok együtt ünnepelnek és gyújtanak örömtüzeket és a Szentiván-éji hagyományt, amikor szintén együtt esznek.

Vannak, akik nem értik, mi ezzel a probléma

Egyes svédek radikálisan más szemszögből reagálnak a témára, mondván: nem csupán teljesen elfogadható a vendéggyereket nem megkínálni, de másutt is pont így kéne tenni. "Igaz, hogy nem szolgálunk fel ételt a vendégeknek" - olvasható a The Independent-ben megjelent szerkesztői véleményben - "de ami ennél is nagyobb rejtély számomra, hogy ez miért probléma másoknak", írta a göteborg-i Linda Johansson. 

"A svéd közgondolkodás ilyen: a másik gyereknek (vagy másik családnak) esetleg teljesen másfajta vacsorára volna igénye, ezért nem szabad tönkretenni az ő megszokott rutinjukat vagy az ő vacsorakészítésüket."

HIRDETÉS
Matthew Mead/AP
Roston sütött lazac, a svédek egyik gyors és könyen elkészíthető ételeMatthew Mead/AP

A vita azonban nem állt meg itt: hamarosan a legnagyobb tévécsatornák is beszálltak a kérdés méltatásába és akadémikusoktól szakácsokon át az élelmiszerbiztonsági szakértőig mindenkit meginterjúvoltak a témában.

Az egyik legnagyobb svéd újság, a Svenska Dagbladet podcastjában már odáig mentek, hogy egyenesen azt javasolták: kezdjen a svéd kormány PR-kampányba, hogy eloszlassák ezt a félreértést. "A #swedengate-ben az a legszórakoztatóbb, hogy halálosan komoly vitát folytatnak a svéd médiában az élelmiszerbiztonságtól egészen a nemzeti brand megmentésére tett külpolitika lépések lehetőségééig. Nehéz eldönteni, hogy mennyi a hisztéria és mennyi a komolyság ebben a vitában, mi a szatíra és mi a valódi vita" - mondta az egyik résztvevő.

Mit mond el ez a vita Svédországról?

A nagy hullámokat kiváltó vita középpontjában mégis egyetlen kérdés áll: hogy lehet, hogy egy ennyire bagatell ügy ennyire központi témává tudott válni?

Az egyik magyarázat szerint az étel megosztásának aktusa központi kérdés minden társadalomban, és a különböző társadalmakban egymástól gyökeresen eltérő módon élik meg ezt. "A legtöbb feldühített ember olyan kultúrális háttérrel rendelkezik, ahol sokkal közösségibb a társadalmi beállítódás, és ezekben a kultúrákban az étel nem-megosztása gorombaságnak, durvaságnak számít. Miközben egy individualista kultúrában egyáltalán nem találják ezt sértőnek, mert a társadalmi közmegegyezés szerint senki sem jogosult a másik javaira" - véli Mariam.

A holland szociálpszochológus, Geert Hofstede szerint Svédország társadalmi berendezkedése - csakúgy, mint Európa nagy részéé - individualista, ami magyarázhatja azt a nagy különbséget, amit egy közösségi(bb) társadalomból érkező tapasztal náluk. 

HIRDETÉS

Mások szerint azonban ennél sokkal földhözragadtabb a magyarázat: az elejtett megjegyzés azért okozott ekkora felháborodást, mert lerombolja azt az évek óta gondosan építgetett képet, mely a svédek vendégszeretetét méltatja. "A svédek nagyon kényesek a külföld felé közvetített képükre, épp ezért vagy minden erővel tagadják, vagy megpróbálják igazolni a fenti gyakorlatot. Svédország és a svéd társadalom rengeteg pénzt és energiát fektetett abba, hogy kialakítsák, népszerűsítsék és megvédjék a nemzetükről kialakított pozitív képet" - mondta a podcastban is idézett vendég, a stockholmi egyetem tanára. 

A #Swedengate pedig pont ezt rombolja le - és nem csupán a vendég gyerekek korgó gyomorral hagyása miatt, hanem mert a téma kapcsán egyre több, első- vagy másodgenerációs svéd írja le nem éppen hízelgő tapasztalatait országáról és a társadalomról - a csontvázak pedig egyre csak hullanak a nemzet szekrényéből.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Svédország is felvételét kéri a NATO-ba

"Zölddé" válik Svédország egyik főútja

Svédországnak csak órákig volt női miniszterelnöke