rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Benjámín Netanjáhú: szórakoztató és elbűvölő, pimasz és arrogáns

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
A jeruzsálemi Siratófalnál, 2009-ben
A jeruzsálemi Siratófalnál, 2009-ben   -   Szerzői jogok  AP Photo/Sebastian Scheiner
Betűméret Aa Aa

„Banánköztársaság” – mondták Izraelről a Pfizer vezetői, miután kifizették utolsó vakcinaszállítmányukat. A háttérben nem az ország fizetésképtelensége, hanem a kormányfőnek és alternatív társának az évek óta húzódó hatalmi harca áll. Netanjáhút sokan támogatják, mert őt tartják Izrael jóléte és biztonsága letéteményesének. Tizenöt éve miniszterelnök, és ez alatt az idő alatt a nemzetközi porondon ellenségekre és barátokra egyaránt szert tett. Az utóbbiak közé sorolják Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

„Elnök úr, hoztam önnek egy rekesz finom bort a Golánról. Tudom, hogy ön nem rajong a borért, így megajándékozhatom legalább a munkatársait? Remélem, nem indítanak ellenünk vizsgálatot” – így élcelődött az izraeli miniszterelnök a Fehér Házban 2019 márciusában.

Netanjáhú viccén Trump mosolygott, a fehér házi hivatalnokok pedig nem tudták elfojtani kuncogásukat.

Netanjáhú a borral hálálta meg Trump egy héttel korábbi nagylelkű ajándékát, amikor az elnök bejelentette, hogy a fennsíkot Izrael területeként ismeri el. Ezzel nem kis mértékben növelte az izraeli kormányfő újraválasztási esélyeit az áprilisi választásokon, ugyanakkor tovább bonyolította az amúgy is szövevényes közel-keleti békefolyamatot.

A korrupciós vádak egyikük számára sem ismeretlenek. Trump ellen kongresszusi vizsgálatot indítottak, az izraeli főügyész pedig bejelentette, hogy korrupcióért vádat emel a miniszterelnök ellen.

Netanjáhú „trumpi” fordulattal reagált: „boszorkányüldözésnek” nevezte a történteket, és a „liberális médiát” vádolta összeesküvéssel.

Az elnöknek azonban nem maradt adósa. Még azon a nyáron, 2019 júniusában Ramat Trumpnak, Trump-fennsíknak nevezett el egy épülő települést a megszállt Golánon, ahol lakópark mellett szállodák, és természetesen egy golfpálya is épül majd.

AP Photo/Ariel Schalit
Netanjáhú és David Friedman – feleségeikkel – felavatják a „Trump-fennsíkot”AP Photo/Ariel Schalit

Izrael 1967-ben foglalta el Szíriától a vitatott területet, amit 1981-ben, Izraelhez történő gyakorlati hozzácsatolása óta Washington ismert el elsőként.

Évtizedes barátságok

Az izraeli és a magyar miniszterelnök baráti köre nagyjából azonos – egy fontos személy, a török elnök kivételével.

Netanjáhú a Trump családot már régóta ismeri. A leköszönt elnök édesapjával, Freddel már a 80-as években jóban volt, amikor nagykövetként az ENSZ-ben képviselte országát. Donaldhoz is évek óta tartó barátság fűzi. „Szavazzatok Benjámínra, elképesztő fickó, elképesztő vezető, tökéletes Izrael számára” – így kampányolt mellette Donald Trump még 2013-ban.

Elődjével, Barack Obamával, nem volt ennyire meghitt a kapcsolat.

„Ki nem állhatom” Netanjáhút – fakadt ki Nicolas Sarkozy egy G20-as csúcs után, még 2011-ben. A francia elnök egyenesen „hazugnak” nevezte az izraeli kormányfőt. „Neked van eleged? Nekem minden nap dolgom van vele” – csillapította Obama. Egyikük sem vette észre, hogy az értekezlet befejeztével elfelejtették kikapcsolni a mikrofonokat, így magánvéleményüket gondosan lejegyezték a szemfüles újságírók. Az Obama-kabinet nem volt elnéző Izrael településpolitikájával szemben. Amikor egyszer megkérdezték az akkori washingtoni kormányzat magas rangú tisztségviselőjét, ki frusztrálja a Fehér Házat és a külügyet a leginkább, azt mondta: „Bibi, egy jelentéktelen alak”. A Bibi az izraeli miniszterelnök beceneve.

„Az egyik legjobb barátom” – ezt mondta Netanjáhú Silvio Berlusconiról, akivel őszinte és közeli kapcsolatokat ápolt. „Izrael szerencsés, hogy önt a barátjának mondhatja” – bókolt az olasz miniszterelnöknek egy jeruzsálemi gálavacsorán.

Szoros ismeretség fűzi az orosz elnökhöz. Közvetlenül a 2019-es áprilisi izraeli választások előtt – mindössze három hónap alatt – már másodszor utazott Moszkvába Putyin támogatásáért. „Barátságunk személyes” – mondta Netanjáhú az orosz államfőről.

AP Photo/ Maxim Shipenkov, Pool
Putyinnal Szocsiban, 2013-banAP Photo/ Maxim Shipenkov, Pool

Nyomban Jair Bolsonaro megválasztása után Netanjáhú barátságot kötött az új brazil elnökkel is.

A lengyel parlament felsőháza is jóváhagyta 2018-ban azt a törvényt, amely börtönbüntetéssel fenyegeti azokat, akik szerint Lengyelországnak része volt a náci bűnök elkövetésében. Még ugyanabban az évben, egy müncheni konferencián Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azt mondta, hogy a holokauszt elkövetői között – a lengyeleken és németeken kívül – zsidók is voltak. Az állítást Netanjáhú „felháborítónak” nevezte. A két ország kapcsolata csak azok után rendeződött, hogy Netanjáhú és Morawiecki közös nyilatkozatban ítélte el a koncentrációs táborok „lengyelnek” történő minősítését.

Izrael és Törökország viszonya azonban nem felhőtlen, kivált azok után, hogy Erdoğan rasszistának minősítette Izraelt, ahol szerinte csak a zsidók boldogulhatnak. Netanjáhú válasza nem maradt el. „Diktátornak” nevezte a török elnököt, aki politikai ellenfeleinek tízezreit küldi börtönbe, népirtást követ el a kurdok ellen, és elfoglalja Észak-Ciprust.

„Izraelt egy tolvaj vezeti” – replikázott Erdoğan, a kormányfő korrupciós ügyeire utalva. Az adok-kapok még hetekig folytatódott. Erdoğan egyébként napra pontosan három évvel hosszabb ideje uralkodik Netanjáhú teljes megbízatási ciklusainál. Erdoğan 18 éve miniszterelnök, majd elnök; Netanjáhú ötödik megbízatásával 15 éve kormányfő, de 1996 óta – kisebb megszakításokkal – különböző tárcákat irányított.

Ez alatt a negyed évszázad alatt bőven nyílt alkalma politikusokkal ismerkednie.

Orbán és Netánjáhú barátsága is régi keletű, kezdete 2005-re datálódik.

„Orbán és Netanjáhú szerették egymást”

Még 2019-ben idézte a Direkt36 az Orbán Viktor négynapos, 2005-ben tett izraeli látogatásán tolmácsoló Breuer Pétert, a megállapítás azonban jelen időben is érvényes.

Benjámín Netanjáhú egymás után szívta a szivarokat, és önbizalommal telve magyarázta Orbán Viktornak, hogyan fog majd ismét hatalomra kerülni, és békét teremteni a palesztinokkal. Orbán 2005 júniusi négynapos izraeli látogatásának végén találkozott vele Jeruzsálem egyik ikonikus épületében, a Dávid Király szálló egyik különtermében. Netanjáhú arról is beszélt neki, hogyan lehet gazdaságilag rendbe rakni egy országot, Orbán pedig hol hitetlenkedve, hol csodálattal hallgatta vízióit.

Netanjáhú 1996-1999 között lett először Izrael miniszterelnöke, de Orbánnal való találkozója idején a másodvonalba szorult, pénzügyminiszter volt. A két politikus rögtön egymásra hangolódott. Orbán utólag ezt úgy magyarázta, megvolt a közös érzelmi szál, hiszen akkoriban mindketten ki voltak szorulva a hatalomból.

A magyar politikus meghatározó élményekkel tért haza az útról. Lényegében ennek a következménye Netanjáhúval kialakult szoros kapcsolata és szövetsége. Ez a kapcsolat pedig megváltoztatta a Fidesz külpolitikáját, amely az arabok és Izrael közötti egyensúlyozásból fokozatosan Izrael-baráttá vált. Kettejük szövetsége új fejezetet nyitott a magyar jobboldal és a zsidóság kapcsolatában, de átírta a magyarországi zsidóság rendszerváltás után kialakult erőviszonyait is. De ami talán még fontosabb Orbánnak, hogy ez a kapcsolat évtizedes elszigeteltség után kapukat nyitott neki az Egyesült Államok felé is.

Netánjáhú és Orbán azóta többször találkoztak.

Mohai Balázs/MTI via AP
Orbán és Netanjáhú a Pesti Vigadó előtt, 2017-benMohai Balázs/MTI via AP

Orbán Viktornak Netanjahú gratulált elsőként a győzelemhez a külföldi vezetők közül, és ő volt három évtized alatt az első izraeli miniszterelnök, aki 2017-ben hivatalosan Budapestre látogatott.

Akkoriban az Orbán-kormány Soros György ellen indított plakátkampányát hazai zsidó szervezetek mellett az izraeli nagykövet is antiszemitának tartotta, bár az utóbbi álláspontját utólag helyesbítette az izraeli külügyminisztérium. Budapesten a látogatás idejére mindenesetre eltávolították a Soros-óriásplakátokat. Izraelben kritizálták Orbánt azért is, mert méltatta a nyíltan antiszemita Horthy Miklós kormányzót, aki posztján maradt a német megszállás után is, ezzel legitimálva a magyarországi zsidók deportálását és lemészárlását.

„Úgy döntöttünk, hogy a zsidó közösség védelmezése helyett a nácikkal való kollaborálást választjuk. Világossá tettem a miniszterelnök úr számára, hogy ez soha többé nem fordulhat elő” – ezt mondta a magyar miniszterelnök Netanjáhú látogatásakor.

A magyarországi zsidóság üdvözölte Orbán szavait, ugyanakkor kiábrándította, hogy Netanjáhú osztotta Orbán Soros elleni bírálatait.

„Amikor pedig a miniszterelnök kivételes államférfinak nevezte Horthyt, átlépett egy határt” – nyilatkozta a Financial Timesnak Heisler András, a Mazsihisz elnöke.

A magyar példa alapján egyébként Netanjáhú pártja, a Likud is arra készült, hogy Soros-törvényt terjeszt a törvényhozás elé. Így akarták megakadályozni, hogy Izrael bírálói izraeli civileket finanszírozzanak.

Egy évvel később a magyar miniszterelnök viszonozta Netanjáhú budapesti látogatását. Akkor vendéglátója személyesen köszönte meg Orbán Viktor Izrael melletti kiállását. Az izraeli miniszterelnök szerint országa áll az iráni eredetű radikális iszlám elleni harc frontvonalán. Izrael ezzel Európát is védi. Ön pedig Izraelt védi, és ezt nagyon értékeljük – fordult Netanjáhú Orbánhoz.

A látogatás alatt a Jerusalem Post újra emlékeztetett arra, hogy Orbán egy évvel korábban kivételes államférfiként méltatta Horthyt, miközben a kormányzó uralkodása alatt a nácik Magyarország 800 ezer zsidó lakosa közül 600 ezret végeztek ki.

Mr. Biztonság

Benjámín Netanjáhú ötödik mandátumában kormányoz Izraelben. Azért szavaznak rá, mert az izraeliek szerint biztonságot hozott, és mérsékli az ország nemzetközi elszigeteltségét – hangoztatja Aaron David Miller.

Ennek ellenére ellentmondásos személyiség – írja az amerikai külügyminisztérium egykori közel-keleti elemzője. Néha szórakoztató és elbűvölő, ugyanakkor pimasz és arrogáns is tud lenni. Bill Clinton Izrael iránti szimpátiájáról volt közismert, a Netanjáhúval való első hivatalos találkozása után mégis lobbanékonyan kérdezte stábjától: „Ki itt a kiba***tt szuperhatalom?” Külügyminisztere, Madeleine Albright egyszer – nem túl hízelgő módon – a demokraták megátalkodott ellenlábasához, Newt Gingrich republikánus házelnökhöz hasonlította Netanjáhút. Barack Obama elnök ki nem állhatta.

Netanjáhú az első izraeli miniszterelnök, aki ellen vádat emeltek. Eltökélten tesz meg mindent annak érdekében, hogy hatalmát megőrizze.

Ellenfelei is elismerik, hogy briliáns politikus, természetfeletti módon gátlástalan, és mérhetetlen szerencséjére nincs olyan politikai vetélytársa, aki hozzá hasonló kormányfői aurával rendelkezne. Ráadásul több mint három évtizede a legerősebb párt, a Likud vezetője.

Eközben bírálói hajlamosak megfeledkezni arról, hogy Netanjáhú nagyon eredményes miniszterelnök. Izrael gazdasági jóléte, gyarapodása és biztonsága az ő érdeme; nem utolsósorban az is, hogy a regionális és nemzetközi instabilitás dacára az ország fontos szerepet játszik a diplomáciai porondon.

Kellő számú izraeli úgy gondolja: nem tudna nélküle élni – véli Miller. Hiúsága, bosszúvágya, önzése, állítólagos korrupciós ügyei és a hatalom iránti megszállottsága dacára sok izraeli úgy gondolja: ő a letéteményese Izrael viszonylagos biztonságának és virágzásának. Az ár, amit azért fizettek, hogy ez az ember ilyen sokáig felelős maradjon a teljesítményekért, továbbra is heves vita tárgyát képezi – mint maga Netanjáhú.

Noha korábban váltig tagadta, 1998-ban képes volt kezet fogni és megállapodást kötni Jasszer Arafat akkori palesztin vezetővel.

AP Photo/Adel Hana
Netanjáhú és Arafat tárgyalása 1996-banAP Photo/Adel Hana

Az izraeli szavazók számára a legfontosabb a biztonságérzetük. Ők ezt Netanjáhúhoz kötik, akit „Mr. Biztonságként” azonosítanak.

Netanjáhú kormányzásának első évtizede – 2009 és 2019 között – volt a legcsöndesebb Izrael történelmében. Ez volt az első időszak, amelyben nem került sor nagyobb összecsapásra a zsidók és az arabok között.

Nem múlt el persze egycsapásra a terror, és a Gázai-övezet problémái is évről évre előjöttek, kivált a 2014-es véres Izrael és a Hamász közötti háborúban. Netanjáhú azonban ésszerű maradt, és megőrizte óvatos hozzáállását. Izrael kimaradt a szíriai háborúból, és elkerülte a komoly összetűzést Iránnal is.

Netanjáhú sosem bábáskodott egy palesztin állam létrehozásában, kivált nem Kelet-Jeruzsálem fővárossal. Stratégiai gondolkodónak tartja magát, és nem aggasztja, hogy milyen hatással lehet a megszállás a zsidó állam demográfiájára, biztonságára, demokratikus és erkölcsi jellegére. Az ő malmára hajtotta a vizet a Hamász és a Fatah közötti megosztottság.

Az Irántól való közös félelemre alapozva példa nélküli és szoros kapcsolatot alakított ki a Perzsa-öböl országaival, kivált Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel.

Az 1000-es és a 2000-es ügy

Netanjáhút 2017 januárja óta többször hallgatta ki a rendőrség. Az év augusztusában erősítették meg először, hogy a két, egymással szoros kapcsolatban álló úgynevezett 1000-es és 2000-es ügyben Netanjáhút csalással, hivatali visszaéléssel és vesztegetéssel gyanúsítják. Korábbi kabinetfőnöke, Ari Harow is készen állt arra, hogy ellene tanúskodjon.

Az 1000-es ügy szerint jogtalan haszonra tett szert, magyarán üzletemberek vesztegették meg – drága szivarokat és pezsgőket is elfogadott –, köztük Arnon Milchan hollywoodi producertől. A 2000-es ügy szerint olyan megállapodást próbált kötni egy lapkiadóval, hogy törvényes úton erősíti üzleti működését versenytársával szemben abban az esetben, ha viszonzásul a kiadó őt népszerűsíti lapjaiban.

Az izraeli főügyészség végül három ügyben emelt vádat Netanjáhú ellen 2019 novemberében. Ha beigazolódnak a vádak, akár tíz évet is kaphat vesztegetésért, további hármat pedig csalásért és a hatalommal való visszaélésért. Netanjáhú az első hivatalban levő izraeli kormányfő, aki ellen bűncselekmények elkövetéséért emeltek vádat.

AP Photo/Ariel Schalit
Szójátékkal a „bűn” miniszterének nevezték a 2018-as tiltakozásokonAP Photo/Ariel Schalit

Rezidenciája előtt tüntetések kezdődtek, amelyeket a járványra való hivatkozással próbált feloszlatni. Rendeletbe foglalta, hogy egy helyszínen legfeljebb húszan gyülekezhetnek, legfeljebb 1000 méterre otthonuktól. Épp ellenkező hatást váltott ki: több mint ezer helyszínen kezdtek Netanjáhú ellen tüntetni.

A bírósági tárgyalást egy elnapolás után 2020. május 24-re tűzték ki, de a járvány miatt azóta is halasztják.

Izrael „banánköztársaság”

Izrael élen jár a járvány elleni harcban.

A lakosság több mint fele már a második oltását is megkapta, amikor a szinte kizárólagos szállító, a Pfizer április elején bejelentette: leállítják a vakcinák küldését, mert Izrael adós maradt az utolsó 2,5 millió dózis ellenértékével.

A Pfizer illetékesei azt mondták: felfoghatatlan számukra, hogy egy példásan szervezett országban ilyesmi egyáltalán előfordulhat.

„Banánköztársaság” – idézte az izraeli katonai rádió a Pfizer vezetőit.

Április első vasárnapján 700 ezer dózist vártak Izraelben, hasztalan.

Izrael kifizette első, 10 millió dózisos megrendelését, majd amikor kezdett kifogyni a készletekből, Netanjáhú és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója újabb megállapodást kötött. A 2,5 millió dózis árát azonban Izrael nem utalta át.

Abir Sultan/Pool Photo via AP
Megérkezett az első Pfizer-szállítmány Izraelbe, 2020. december 9-énAbir Sultan/Pool Photo via AP

Az ország másoknál többet fizetett a vakcinákért, de hogy pontosan mennyit, az titok. A Kneszet pénzügyi bizottságából azonban kiszivárgott, hogy Izrael 2,6 milliárd új sékelt (237 milliárd forintot) költött a vakcinák beszerzésére, az egészségügyi minisztérium pedig további 30 millió dózist rendelne még 3,5 milliárd sékelért.

A tárca kérése süket fülekre talált a kormányban. Az ugyanis képtelen összeülni, mert Beni Gánc alternatív miniszterelnök mindaddig nem hajlandó részt venni munkájában, amíg Netanjáhú ki nem nevez egy állandó igazságügyi minisztert. Az ő személye pedig igencsak kényes akkor, amikor a miniszterelnöknek bíróság elé kell állnia.

Akkor most Netanjáhú vagy Gánc az izraeli kormányfő?

Is-is.

Alig négy év alatt négy parlamenti választást tartottak Izraelben.

A volt vezérkari főnök, Beni Gánc Kék-Fehér szövetsége és Netanjáhú Likudja egyaránt 35 helyet szerzett a Kneszetben 2019 áprilisában, de a 61 tagú többséghez egyikük sem talált koalíciós partnereket. A Likud és hívei végül inkább feloszlatták a törvényhozást, mintsem hogy az államfő mást bízzon meg a kormányalakítással.

Szeptemberben a Kék-Fehérek eggyel több szavazatot szereztek a Likudnál, mégis az utóbbi kapott megbízást. Netanjáhúnak nem sikerült kormányt alakítania. A kihívónak sem, így újra feloszlatták a Kneszetet.

AP Photo/Oded Balilty
A Kék-Fehérek és a Likud óriásplakátja 2020-ban: balra Beni Gánc, jobbra Benjámín NetanjáhúAP Photo/Oded Balilty

A harmadik választáson, 2020 márciusában a Likud nyert, de Gáncot többen támogatták a parlamentben. Mégsem sikerült koalíciót létrehoznia, abban viszont megállapodták, hogy menesztik Juli Edelstein parlamenti elnököt. Ő azonban nem volt hajlandó összehívni a Kneszetet. Az alkotmányos válságot a Legfelsőbb Bíróság ítélete oldotta meg, amely kötelezte Edelsteint a parlament összehívására. Ő lemondott, posztján pedig Gánc váltotta – a Likud támogatásával. A Kék-Fehérek és a Likud végül 2020. április 20-án abban állapodott meg, hogy a kormányt „rotációs” alapon Netanjáhú és Gánc felváltva vezetik. Decemberben azonban költségvetési viták miatt ez a megállapodás is dugába dőlt.

A két év alatti negyedik választáson, 2021 márciusában a Likud 30 helyet szerzett a 120 tagú törvényhozásban.

A miniszterelnök: Benjámín Netanjáhú; az alternatív miniszterelnök 2020 májusától másfél éves időtartamra Beni Gánc.