A kutatók a tankerhajók mozgására vonatkozó adatokból, a csővezetékeken keresztüli gázáramlás valós idejű nyomon követéséből és a havi kereskedésen alapuló becslésekből számították ki, hogy Németország önmagában mintegy 9,1 milliárd eurót fizetett Oroszországnak a tüzelőanyag-szállításokért.
HIRDETÉSNémetország volt az orosz fosszilis energiaforrások legjelentősebb vásárlója az ukrajnai háború első két hónapjában egy független kutatócsoport jelentése szerint - írja az Associated Press amerikai hírügynökség. Németországot már eleve erős bírálatok érték amiatt, hogy eddig nem volt hajlandó bevezetni embargót az orosz energiahordozókkal szemben.
A finnországi székhelyű Energia és Tiszta Levegő Kutatóközpont (Centre for Research on Energy and Clean Air ) által közzétett tanulmány számításai szerint Oroszország 63 milliárd eurót keresett a fosszilis tüzelőanyag-exportból február 24., vagyis azóta, amikor az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát.
A kutatók a tankerhajók mozgására vonatkozó adatokból, a csővezetékeken keresztüli gázáramlás valós idejű nyomon követéséből és a havi kereskedésen alapuló becslésekből számították ki, hogy Németország önmagában mintegy 9,1 milliárd eurót fizetett Oroszországnak a fosszilis tüzelőanyag-szállításokért a háború első két hónapjában.
Claudia Kemfert, a Német Gazdaságkutató Intézet vezető energiaszakértője, aki nem vett részt a tanulmány alapjául szolgáló kutatásokban, úgy reagált, hogy a számok hihetőek, tekintettel az energiaárak közelmúltbeli drasztikus emelkedésére. Németország tavaly összesen mintegy 100 milliárd eurót fizetett olaj-, szén- és gázimportért, és ennek a pénznek a negyede Oroszországba került.
A német kormány kijelentette, hogy nem kommentálhatja a becsléseket, és nem hajlandó semmilyen saját számot közölni, mondván, hogy az adatoknak a szenet, az olajat és a gázt beszerző cégektől kell származniuk.
Berlin vállalta, hogy 2024-ig fokozatosa kivezeti az orosz energiahordozókat
Németországot komoly bírálatok érték az elmúlt hónapokban amiatt, hogy még mindig az Oroszországból érkező fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodik, annak ellenére, hogy szövetségesei figyelmeztették: ez veszélyeztetheti a saját és Európa biztonságát is. Angela Merkel akkori kancellár tavaly visszautasította az Egyesült Államoknak azt a kérését, hogy szankcionálják az átadás előtt álló Nord Stream 2 gázvezetéket, és ezzel a döntésével határozottan egyetértett utódja, Olaf Scholz is, akinek pártja, a Szociáldemokrata Párt régóta támogatja az Oroszországgal való energiaügyi együttműködést.
A vezeték átadását Scholz új balközép kormánya csak röviddel az ukrajnai orosz invázió előtt állíttatta le. Azóta Berlin arra törekszik, hogy alternatív energiaforrásokat találjon, különösen az orosz földgáz helyett, amely jelenleg Németország teljes gázimportjának 35 százalékát teszi ki.
Claudia Kemfert energiaszakértő üdvözölte a német kormány egy másik közelmúltbeli ígéretét, miszerint 2035-ig kizárólag megújuló forrásokból állítanak elő villamos energiát. „Mindaddig azonban, amíg Németország továbbra is fosszilis tüzelőanyagokat vásárol, akár Oroszországtól, akár más autokrata kormánytól, aláássa saját hitelességét és energiabiztonságát is” – mondta.
Az Energetikai és Tiszta Levegő Kutatási Központ szerint a második legtöbb fosszilis tüzelőanyagot Olaszország importálta Oroszországból a háború kitörése óta eltelt két hónapban (6,9 milliárd euró értékben). A harmadik helyen a kínai import áll 6,7 milliárd euróval.
Az Európai Unióból folyik be Oroszország olajból, gázból és szénből származó bevételeinek összesen 71 százaléka, 44 milliárd euró értékben.
Nem olyan egyszerű elzárni a gázcsapot
Szerdán a Gazprom orosz energetikai vállalat közölte, hogy nem szállít gázt Lengyelországba és Bulgáriába, mivel azok nem hajlandóak rubelben fizetni érte. A hírek arról, hogy valóban nem érkezik-e orosz gáz ebbe a két államba, egész nap ellentmondásosak maradtak. Érdemes megjegyezni, hogy miután a vezetékek több országon át futnak, a gázszállítás leállítása nem a gázcsap elzárását jelenti, hanem azt, hogy kevesebb gáz kerül a rendszerbe. Ha a letiltott állam mégis vételez belőle, gyakorlatilag a többi célországot rövidíti meg.
Ursula von der Leyen, az EU Bizottság elnöke szerdán emlékeztetett arra, hogy ha valaki rubelben fizet a gázért, akkor megsérti az Oroszország ellen hozott uniós szankciókat, és azzal vádolta Moszkvát, hogy ezzel zsarolja az uniós országokat.