Legalább 22 olyan esetet találtak az újságírók, amelynek során menedékkérőket gumicsónakjaikból görög mentőtutajokba helyezték át, majd hagyták őket a tengeren sodródni.
Legalább 957 menedékkérőt fordított vissza illegálisan az EU határvédelmi ügynöksége az Égei-tengeren 2020 márciusa és 2021 szeptembere között - állítja egy vizsgálat, amelyet több napilap és a Lighthouse Reports oknyomozó portál folytat. A Frontex cáfolja, hogy együttműködve a görög hatóságokkal, részt vett volna menedékkérők illegális visszaszorításában.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Lighthouse Reports oknyomozó portál, a Der Spiegel német hetilap, az SRF Rundschau televízó, a Republik svájci lap, valamint a francia Le Monde napilap újságírói a Frontex úgynevezett belső incidensjelentési adatbázisában, a Jorában kutakodtak - ebben rögzítették, hogyan tettek több száz alkalommal ismét tengerre olyan menedékkérőket, akik már partot értek Görögországban, tehát egy uniós államban. Az eseteket a tisztviselők „az indulás megelőzésének” minősítették az adatbázisban.
Legalább 22 olyan esetet találtak az újságírók, amelynek során menedékkérőket gumicsónakjaikból görög mentőtutajokba tettek át, majd hagyták őket a tengeren sodródni.
Tavaly május 28-án egy majdnem 50 fős, menedékkérőből álló csoport, akik a görögországi Leszbosz szigetén értek partot, felvette a kapcsolatot egy norvég civil szervezettel, az Aegean Boat Report-tal, fényképeket és WhatsApp-üzenetet küldve nekik, amelyek azt mutatták, hogy a sziget fővárosa, Mitilíni közelében tartózkodtak. Órákkal később a csoport egy részét a török parti őrség találta meg a tengeren narancssárga mentőtutajokban. Ezt az esetet is később „az indulás megelőzéseként” rögzítették a Frontex adatbázisában.
A visszaküldés tilalma a nemzetközi menekültjog alapelve: a védelemre szoruló személyt nem lehet erőszakkal visszaküldeni olyan helyre, ahol sérelem éri.
Görögország és a Frontex tagadja a visszaszorításokkal kapcsolatos vádakat, és azt állítják, hogy tisztviselőik betartják az emberi jogi törvényeket. Ugyanakkor egyre nagyobb nyomás nehezedik a Frontex ügyvezető igazgatójára, Fabrice Leggerire, az EU pedig befagyasztotta az alapesetben 758 millió eurós költségvetésű ügynökség büdzséjének egy részét, amíg az állításokat kivizsgálják.
A Frontex elleni újabb vádak az előtt merültek fel, hogy Svájcban május 15-én népszavazást rendeznek arról, az ország csatlakozzon-e az EU határvédelmi ügynökségéhez. 2021-ben Svájc 24 millió frankot (CHF) adományozott a Frontexnek, és a kormány azt tervezi, hogy ezt az adományt 2027-re 61 millió svájci frankra emeli.
Az ügynökség bővítésének ellenzői azonban azt mondják, hogy ez Svájcot tenné közvetlenül felelőssé az európai határokon elkövetett emberi jogi jogsértésekért. A népszavazást azt követően írták ki, hogy egy petíciót több mint 62 ezren írtak alá annak érdekében, hogy csökkentsék az ügynökség finanszírozásának támogatását.