A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője szerint a helyzet továbbra sem stabil, készültségben kell maradni.
Harminchat évvel a csernobili atomerőműben történt balesetet után „Oroszország agressziója Ukrajnában ismét veszélyezteti az európai kontinens nukleáris biztonságát” – jelentette ki Josep Borrell uniós külügyi biztos.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője a helyszínen tájékozódott. Rafael Grossi azt mondta: a háború miatt még mindig „abnormális” mértékű a sugárzás."
„Nem tudom, mennyire voltunk közel a katasztrófához, de a helyzet nagyon veszélyes lehetett. Több olyan esemény is történt, ami veszélyeztette volna bármely nukleáris létesítmény normális működését. Ezeket sikerült elhárítani. De a helyzet továbbra sem stabil, készültségben kell maradnunk” - tette hozzá.
Az orosz csapatok februárban vonultak be a sugárszennyezett csernobili tilalmi övezetbe az ukrán főváros, Kijev felé tartva, majd március végén kivonultak, mivel Oroszország a kelet-ukrajnai harcokra helyezte át a hangsúlyt.
1986. április 26-án a csernobili atomerőmű kezelőszemélyzetének nem engedélyezett, a biztonsági előírásokat figyelmen kívül hagyó kísérlete során robbanás történt a negyedik reaktorblokkban, a történelem legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának következtében 300 ezer embert kellett kitelepíteni, több tízezer ember szenvedett egészségkárosodást.