Tojásfestéssel, gyertyakészítéssel és süteményekkel készültek az ünnepre.
HIRDETÉS**A görögországi Serres menekülttáborában is megünnepelték a húsvétot az ukrán nők és gyerekek. Hazájuktól távol is fontosnak tartották, hogy hagyományaikat továbbvigyék, és gyerekeiknek se maradjon ki az ünnep. Az egyik reggel a tábor központjában gyűltek össze, hogy tojásokat fessenek, gyertyákat készítsenek és süteményeket süssenek. **
- Minden nehézség ellenére sem szabad elfelejtenünk, hogy húsvét van. Erős a hitünk, és tiszteljük a hagyományainkat. Virágos mintájú tojásokat festünk, mert ezek az életet és az újjászületést szimbolizálják. Napos mintákat is szoktunk használni. Szeretjük a fényt, mert erőt és bátorságot ad - mondta az egyik ukrán nő.
Az ukránok kedvenc dalaik éneklésével emlékeztek hazájukra. Ahogyan az egyik menekült elmondta, a húsvét különösen fontos a gyerekek számára.
- Gondolnunk kell a gyerekeinkre. Habár elvesztették a hazájukat, a történelmünket és a hagyományainkat nem szabad elveszteniük. A tojásokkal és süteményekkel egy kis örömöt és reményt szeretnénk nekik adni.
A táborban 36 ukrán gyerek él, közülük harmincan járnak iskolába, ahol görögül is tanulnak. A menekültek az első naptól fogva templomba járnak, ebben az ortodox egyház is támogatja őket. A Nagyhéten különösen sokat imádkoztak, és bíztak benne, hogy Jézus feltámadásának ünnepe a véres háborúnak is véget vet majd. A reményeikről a következőképpen beszélt az egyik ukrán menekült.
- Haza fogunk térni, és újjá fogjuk építeni a házainkat. Gyönyörű életünk volt a háború előtt Ukrajnában, és újra úgy akarunk majd élni. Nem szeretnénk, hogy bombázzanak minket, és a gyerekeink életét is meg akarjuk védeni. Ugyanakkor nem akarunk idegen országok között sem vándorolni.
Aposztolosz Sztaikosz, az Euronews riportere a következőképpen összegezte a helyzetet.
- Az elmúlt két hónapban közel 21.000 ukrán menekült érkezett Görögországba. Nagyon nehéz volt ez a húsvét számukra, hiszen az otthonuktól távol kellett tölteniük az ünnepet. Ennek ellenére bizakodnak, hogy hamarosan véget ér a háború, és nem kell életük hátralévő részében menekültként élniük.