Február 24-én az orosz hadsereg lerohanta Ukrajnát - ez pedig erősítette a francia hozzáállást, és drasztikusan megváltoztatta a németet.
HIRDETÉSEurópa francia-német motorja az elmúlt években több válságon ment keresztül. De ha van kérdés, amely valaha is állandó éket tudott verni Párizs és Berlin közé, az a védelem és a biztonság volt.
Aztán február 24-én az orosz hadsereg lerohanta Ukrajnát - ez pedig erősítette a francia hozzáállást, és drasztikusan megváltoztatta a németet. De már az inváziót megelőző napokban is érzékelhetők voltak a változás jelei.
"Ha figyelembe vesszük Olaf Scholz és Emmanuel Macron diplomáciai erőfeszítéseit, hogy ugyanazt az üzenetet küldjék Vlagyimir Putyinnak és a Kremlnek, ez végül nem volt eredményes, de azt hiszem, megmutatták, hogy mély koordináció folyik egy olyan területen, ahol a múltban az európaiaknak gondjaik voltak, nevezetesen a védelmi és biztonsági együttműködés terén" - mondta Raphael Loss, az Európai Külkapcsolati Tanács szakértője.
Az invázió óta Franciaország javarészt nem nyilvános katonai felszerelést küld Ukrajnába, és gyorsítja csapatainak telepítését a NATO keleti szárnyának megerősítésére, ahol francia pilóták is ellenőrzik a légteret.
Eközben Berlinben - növekvő tiltakozások közepette - az új szövetségi kormány "széttépte" a szabálykönyvet.
"Döntöttünk arról, hogy Németország védelmi fegyvereket küld Ukrajnának". (...) "Mostantól évről évre a GDP több mint 2 százalékát védelmi célokra fordítjuk." (...) "A 2022-es kormányzati költségvetés egyszeri, 100 milliárd euróval biztosítja ezt a speciális alapot" - jelentette be Olaf Scholz kancellár.
A pénz egy részét már elkülönítették: 35 farab amerikai F-35-ös vadászgép megvásárlására.
"Franciaország és Németország erőfeszítéseit a védelem fokozására az uniós partnerek üdvözölték, de sokan még mindig azt kérdezik: mit is jelent ez pontosan az európai védelem számára?" - tette fel a kérdést az Euronews tudósítója, Kate Brady.
A német szociáldemokrata Nils Schmid szerint rövid távon a NATO keleti szárnyának megerősítése lesz a középpontban. Az EU védelmi képességeit azonban egy úgynevezett "stratégiai iránytűvel" - egyfajta útitervvel az EU védelmére és biztonságára vonatkozóan - is fokozni kell.
"Ez azt is jelenti, hogy képesek leszünk fellépni az Európát fenyegető nem katonai jellegű fenyegetésekkel szemben: a dezinformációs kampányok, a kibertámadások ellen. Erre való a stratégiai iránytű. Németországnak és Franciaországnak ezt kell használnia ahhoz, hogy a következő években ténylegesen elérje céljait" - vélekedett Schmid.
Hosszú távon azonban a közös európai védelmi politika kialakítása, nem beszélve bármilyen európai hadseregről, valószínűleg nem lesz egyszerű.
"Ha például a líbiai francia misszió egy potenciális európai misszió lett volna, akkor Németországnak is részt kellett volna vennie benne. Ez német szempontból nagyon nehéz lett volna. Valahogy meg kell tudni szavazni a demokratikus eljárásokat. Ez nem könnyű" - mondta Stefan Seidendorf, a Német-Francia Intézet, a DFI igazgatója.
De egyelőre, annak ellenére, hogy minden szem Ukrajnára szegeződik, Németország továbbra is szorosan figyeli a francia elnökválasztást. "Berlini kormányzati körökben Macron újraválasztásában reménykednek, és abban, hogy az új német kancellárral folytatódik a megkezdett munka" - fogalmazott összegzésében Kate Brady.