Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Tűz Csernobilban, elsüllyesztett orosz hajó, fontos döntések Brüsszelben - egy hónapja tart a háború

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
euronews_icons_loading
Füst az ukrajnai Bergyanszk kikötőjének közelében 2022. március 24-én, csütörtökön. Az ukrán haditengerészet közlése szerint elsüllyesztették az Orszk orosz hajót
Füst az ukrajnai Bergyanszk kikötőjének közelében 2022. március 24-én, csütörtökön. Az ukrán haditengerészet közlése szerint elsüllyesztették az Orszk orosz hajót   -   Szerzői jogok  AP

Buzdító beszéddel fordult a világ népeihez az ukrán elnök szerdán éjjel. Volodimir Zelenszkij, aki ezúttal angolul beszélt, arra kérte az embereket, hogy tüntessenek Ukrajnáért.

Kitért a küszöbön álló három nemzetközi értekezletre, a G7-, a NATO- és az EU-csúcsra is mondván, hogy ezeken világosan kiderül majd, ki tart ki mellettük, és kinek lesz fontosabb a pénz.

"Jöjjön mindenki, akár a munkahelyéről, akár az otthonából vagy az iskolából, egyetemről - jöjjenek a béke nevében ukrán szimbólumokkal, és támogassák Ukrajnát, a szabadságot és a békét. Vonuljanak ki tereikre, utcáikra, tegyék magukat láthatóvá, hallhatóvá. Hirdessék, hogy az ember számít, a szabadság számít, a béke számít, Ukrajna számít" - mondta Zelenszkij.

Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsában az orosz nagykövet szemrehányást tett a tagállamoknak, amiért negligálták a múlt heti orosz határozattervezetet. Ebben Moszkva az ukrajnai civilek védelmét kérte, a romló humanitárius helyzet miatti aggodalmát fejezte ki. A brit ENSZ-nagykövet cinikusnak nevezte az indítványt, amely említést sem tett az orosz invázióról. A dokumentumot még Kína és India sem támogatta a múlt heti BT-ülésen, úgyhogy Oroszország végül visszavonta, nem szavaztak róla.

Sértőnek nevezte Magyarország kijevi nagykövetsége az ukrán miniszterelnök-helyettes Facebook-bejegyzését, amelyben ukránellenes vádakat fogalmazott meg a magyar kormánnyal szemben.

2. hónapjába lépett a háború

Egy hónappal ezelőtt támadta meg Oroszország Ukrajnát. Előrenyomulás helyett védelmi pozíciókat vesznek fel az orosz csapatok Kijevtől mintegy 30 kilométerre – közölte a Pentagon egyik magas rangú tisztségviselője. A NATO becslése szerint 7 és 15 ezer közé tehető a háborúban meghalt orosz katonák száma.

A brit hírszerzés szerint az orosz hadsereg minden bizonnyal több ezer fős veszteséget szenvedett el Ukrajna lerohanása óta, ezért jó eséllyel tartalékos és besorozott katonákat küldhet a frontra, illetve továbbra is készülnek magánhadseregek és külföldi zsoldosok harcba küldésére is.

Kigyulladt a délkelet-ukrajnai Bergyanszk kikötője, amelyet már az orosz hadsereg használt. Az ukrán haditengerészet közölte, hogy orosz hadihajókat támadtak meg. Arról is beszámoltak, hogy elsüllyesztették az Orszk orosz hajót, Oroszország egyelőre nem reagált ezekre az állításokra.

Legalább négyen meghaltak orosz légicsapásokban a Luhanszk megyei Rubizsnéban - közölte Szerhij Hajdaj, a megyei közigazgatási hivatal vezetője. Azt állította, hogy az orosz légierő foszforbombákkal támadta a települést. A nemzetközi jog tiltja ilyen vegyi fegyver bevetését.

Hét ukrajnai területről nyílik ma humanitárius folyosó, hogy a harcok elől menekülő civilek biztonságban elmenekülhessenek – jelentették be ukrán illetékesek. A listáról azonban hiányzik Mariupol városa, amelyet szinte teljesen lerobolt az orosz hadsereg.

Tüzek Csernobilban

Több tüzet eloltottak a csernobili zárt zónában, de néhány továbbra is ég - közölte szerda este a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ). Az ukrán parlament a hét elején közölte, hogy a két négyzetkilométeres területen hét tűz ég, és ezeket valószínűleg orosz tüzérségi belövések vagy gyújtogatás okozta. A lezárt atomreaktor körüli terület - a valaha volt legsúlyosabb nukleáris baleset helyszíne - a háború kezdete óta orosz ellenőrzés alatt áll.

Fontos döntések a NATO-csúcson

A NATO főtitkára megerősítette, hogy repüléstilalmi zóna kialakítása Ukrajna felett teljes körű háború kitöréséhez vezetne Oroszország és a NATO között. Jens Stoltenberg Brüsszelben beszélt erről, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozója előtt csütörtökön.

Három balti ország - Lettország, Litvánia és Észtország - parlamenti határozatot fogadott el arról, hogy felkérik a NATO-t, létesítsen repüléstilalmi övezetet Ukrajna légterében. A három ország vezetői az M1 információi szerint ezzel a javaslattal érkeznek a mai NATO-csúcsra.

"Az Ukrajna feletti légtérzár légi háborút jelentene az észak-atlanti szövetség (NATO) és Oroszország között" - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozójára érkezve. Magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az Oroszország és a NATO közötti háborút mindenképpen el kell kerülni.

A NATO norvégiai hadgyakorlatán eközben svéd és finn egységek is részt vesznek.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a legtöbb NATO-állam „hisztérikus”, és nem értik megfelelően az ukrajnai helyzetet és az ott zajló eseményeket.

Folytatódik a háború a gazdasági hadszíntereken is

Az Európai Unió eltökélt szándéka, hogy fenntartsa az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomást, miközben megpróbálja enyhíteni a szankciókból eredő problémákat, amelyek az unión belül jelentkeznek – erről beszélt az Európai Tanács elnöke, Charles Michel.

A rubelért vett olaj és gáz az ukránok megölését segíti - írta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Twitteren. Arra reagált, hogy Putyin elnök szerdán bejelentette, a "nem baráti" országoknak ezentúl rubelben kell fizetniük az olajért és a földgázért.