Főként a pénzügyi szektorra, az exportra és a vízumpolitikára terjednek ki az újabb Oroszország elleni szankciók, de a nemzetközi bankközi hálózatról egyelőre nem kapcsolják le őket.
Újabb Oroszország elleni gazdasági szankciókról állapodtak meg éjszakába nyúló tanácskozásukon az uniós tagállamok állam- és kormányfői. A megszorítások zömmel a bankokat és az állami tulajdonú vállalatokat célozzák, és elsősorban a pénzügyi szektorra, az orosz exportra, valamint a vízumpolitikára terjednek ki.
"Putyin elnök úgy döntött, visszahozza a háborút Európába. A teljes körű ukrajnai invázió alapjaiban kérdőjelezi meg a békére épülő rendszert" - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
A francia államfő szerint továbbra is nyitva kell tartani a diplomácia csatornákat Oroszország felé.
"Miközben szankciókról és más Oroszország elleni lépésekről döntünk, hagyjuk meg a lehetőséget a párbeszédre is, hogy egy napon elérhessük az ellenségeskedés beszüntetését" - mondta Emmanuel Macron.
A nyugati szankciók között egyelőre nem szerepel, amit Kijev szorgalmazott, hogy Oroszországot zárják ki a SWIFT nemzetközi bankközi kommunikációs és tranzakciós hálózatból. Az amerikai elnök szerint az összes orosz bank elleni szakciók talán még súlyosabb következményekkel járnak, mint a SWIFT lekapcsolása. "Utóbbi még mindig lehetőség marad, de jelenleg több európai ország ezt nem támogatja" - közölte Joe Biden.
Boris Johnson brit kormányfő bejelentette, hogy vagyonbefagyasztással és kereskedelmi tilalommal sújtják az összes orosz nagyvállalatot és elzárják a brit pénzügyi rendszert az orosz bankok elől.
Fumio Kishida japán miniszterelnök is számlabefagyasztásokról, exportkorlátozásokról és a vízumkiadások felfüggesztéséről döntött.
Scott Morrison ausztrál kormányfő eközben azzal vádolja Kínát, hogy gazdasági mentőövet dob Moszkvának, miközben a világ többi része az ukrajnai orosz inváziót próbálja megállítani.