NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Macron közvetítésével jöhet létre a Putyin-Biden találkozó?

Demonstrálók február 20-án Ogyesszában, Ukrajnában
Demonstrálók február 20-án Ogyesszában, Ukrajnában Szerzői jogok Emilio Morenatti/Copyright 2019 The Associated Press. All rights reserved
Szerzői jogok Emilio Morenatti/Copyright 2019 The Associated Press. All rights reserved
Írta: MTI
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Az EU támogatná, hogy csúcstalálkozón tárgyalják meg a dolgokat, több politikus azonban szkeptikus. Az orosz csapatmozgások eközben fokozódtak az ukrán határtól alig 15 km-re, Fehéroroszországban.

HIRDETÉS

"Elvben" megállapodott egy Ukrajnáról szóló csúcstalálkozó megtartásában Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök - közölte hétfőn a francia államfő. A válság diplomáciai megoldásának hírére az olajárak csökkentek, az ázsiai részvénypiacok mérsékelték veszteségeiket, a Wall Street határidős ügyletei pedig emelkedtek.

Emmanuel Macron hivatala közleményben tudatta, hogy mindkét vezetőnek felvetette egy csúcstalálkozó megtartását "Európa biztonságáról és stratégiai stabilitásáról". A Fehér Ház azt közölte, hogy Biden "elvben" elfogadta a találkozót, de csak arra az esetre, "ha nem lesz invázió" orosz részről Ukrajna ellen.

A Kremlből és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hivatalából kommentárt kérő üzenetekre egyelőre hétfőn kora reggelig nem válaszoltak - írta a Reuters hírügynökség.

A tervezett csúcstalálkozót Macron, Biden, Putyin, Zelenszkij és Boris Johnson brit miniszterelnök közötti telefonbeszélgetések sorozatát követően jelentették be, de számos részlete még nem világos. Macron hivatala és a Fehér Ház közölte, hogy a csúcstalálkozó tartalmát Antony Blinken amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter február 24-re tervezett találkozóján dolgozzák majd ki.

Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn azt mondta: az Európai Unió támogatja a tárgyalások megszervezésére tett erőfeszítéseket. "Égető szükség van arra, hogy a szereplők vezetői szinten, miniszteri szinten, bármilyen formában asztalhoz üljenek, és megpróbáljanak diplomáciai megoldást találni a háború elkerülésére"- tette hozzá.

Nem történt meg a csapatkivonás vasárnap estig

Moszkva többször tagadta, hogy ukrán területek megszállására készül, jóllehet az elmúlt hetekben nyugati hírszerzési adatok szerint mintegy 150 ezer katonát mozgósított az Ukrajnával közös határmenti térségben.

A feszültség tovább nőtt azt követően, hogy a minszki védelmi minisztérium bejelentette: Oroszország meghosszabbítja az eredetileg vasárnap véget érő fehéroroszországi hadgyakorlatokat. A műholdas felvételeket készítő, amerikai székhelyű Maxar vállalat több új orosz katonai egység telepítéséről számolt be erdőkben, gazdaságokban és ipari területeken, amelyek mindössze mintegy 15 kilométerre vannak az ukrán határtól.

Az orosz kormány hisztériakeltésnek nevezte az invázióval kapcsolatos híreszteléseket, Vlagyimir Putyin orosz elnök francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal vasárnap folytatott telefonbeszélgetése során pedig azt mondta, a Donyec-medencei helyzet eszkalálódásának hátterében az ukrán biztonsági erők provokációi állnak.

Csütörtök óta felerősödtek a szórványos lövöldözések Kelet-Ukrajnában is, az ukrán kormányerőket és az oroszbarát szakadárokat elválasztó vonalon. Az összecsapások hétfőn is folytatódtak, a szakadárok által ellenőrzött Donyeck város központjában robbanás hallatszott. A szeparatisták hétfőn közölték, hogy két civil meghalt a kijevi kormányerők ágyúzásában - jelentette az orosz RIA hírügynökség.

További szankciókat helyeztek kilátásba

A nyugati országok szankciókat készítenek elő, amelyek szerintük széles körűek lennének az orosz vállalatok és magánszemélyek ellen egy esetleges invázió esetén. Boris Johnson brit miniszterelnök a BBC-nek azt mondta, hogy az ilyen intézkedések közé tartozhat az orosz vállalkozások dollárhoz és fonthoz való hozzáférésének korlátozása.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ARD német műsorszolgáltatónak nyilatkozva kijelentette, hogy Oroszországot "elvileg kizárnák a nemzetközi pénzügyi piacokról", és elvágnák a főbb európai exportcikkektől. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint itt az ideje, hogy a Nyugat legalább részben végrehajtsa az általa előkészített szankciókat. A Biden-kormányzat ezt elutasította, mondván, hogy elrettentő hatásuk elveszne, ha túl hamar alkalmaznák őket.

Ha invázió lesz, annak kivégzések, emberrablások, kínzások is a következményei közt lesznek

Súlyos jogsértésekre lehet számítani az orosz erők részéről egy esetleges ukrán inváziót követően - figyelmeztette vasárnap az Egyesült Államok genfi ENSZ-nagykövete a világszervezet emberi jogi főbiztosát, és egy Moszkva által összeállított "feketelistára" is felhívta a figyelmet.

Washingtont "máris mélyen aggasztják az Ukrajna megszállt részein elkövetett jogsértések, és minden oka megvan azt feltételezni, hogy az ilyen atrocitások száma új hadművelet esetén nőni fog" - fogalmazott Bathsheba Nell Crocker Michelle Bachelethez intézett levelében.

Hangsúlyozta azt is, hogy Washingtonnak hitelt érdemlő információi vannak egy Moszkva által összeállított, mások mellett az Ukrajnában élő orosz és fehérorosz ellenzékiek neveit listázó jegyzékről. Jóllehet az értesülések pontos forrását nem említette, kiemelte, hogy az invázió nyomán célzott kivégzésekre, emberrablásokra, törvénytelen fogva tartásokra és kínzásokra is lehet számítani, a listán szereplők közül pedig többeket munkatáborokba szállítanának.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Tüntetések az ukrajnai békéért Európa-szerte

Biden: Putyin döntött Ukrajna lerohanásáról

Vesztegetés gyanúja miatt őrizetbe vették az orosz védelmi miniszter helyettesét