NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Jöhet a pénzmegvonás: az EU Bírósága elutasította a magyar és a lengyel keresetet

Európai Bíróság
Európai Bíróság Szerzői jogok Geert Vanden Wijngaert/Copyright 2017 The Associated Press. All rights reserved.
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Megvonhatók az uniós források, ha a felhasználásuk során sérülnek az EU pénzügyi érdekei és mindez a jogállamiság sérelmével valósul meg.

HIRDETÉS

Az előzetes várakozásoknak megfelelően az Európai Unió Bírósága úgy döntött, az uniós joggal összhangban van az uniós költségvetés védelmét szolgáló rendelet. A luxemburgi székhelyű testület ezzel elutasította a magyar és a lengyel kereseteket, amelyek e rendelet megsemmisítését célozták.

A Európai Bíróság teljes ülése elutasította a Magyarország és Lengyelország által benyújtott, az uniós költségvetésből származó finanszírozás igénybevételét a jogállamiság elveinek tagállamok általi tiszteletben tartásához kötő feltételességi mechanizmus ellen irányuló kereseteket.

Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok már tavaly novemberben azt állapította meg, hogy a rendelet jogalapja megfelelő, összeegyeztethető az EU-s szerződésekkel és nem sérti a jogbiztonság elvét, márpedig az EU Bírósága általában úgy szokott dönteni, ahogy a főtanácsnok előzetesen állást foglal.

Varga Judit: politikai ítélet született

Ítéletében a Bíróság hangsúlyozza, hogy a rendeletben szereplő, a jogállamiság fogalmi elemeinek tekinthető elveket az ítélkezési gyakorlatában részletesen kifejtette, azok a tagállamok által saját jogrendjükben is elismert és alkalmazott közös értékekből erednek, továbbá a „jogállamiság” olyan fogalmából következnek, amelyben a tagállamok osztoznak és amelyet a saját alkotmányos hagyományaikból eredő közös értékként fogadnak el.

A magyar igazságügyi miniszter szerint politikai ítéletet hozott az Európai Unió bírósága Magyarországot érintően, éspedig szerinte a gyermekvédelmi törvény miatt. Varga Judit a Facebook-ra azt írta: a döntés "élő bizonyítéka annak, hogy Brüsszel visszaél a hatalmával", szerinte "az ítélet egy újabb nyomásgyakorlás hazánk ellen, mert a nyár folyamán elfogadtuk a gyermekvédelmi törvényünket".

Súlyos érdeksérelem

Az EU Bírósága leszögezi, hogy az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást és az uniós pénzügyi érdekeket súlyosan veszélyeztetheti a jogállamiság elveinek valamely tagállamban történő megsértése. Ezek megsértése ugyanis többek között azzal a következménnyel járhat, hogy megszűnik a biztosíték arra, hogy az uniós költségvetésből fedezett kiadások megfelelnek az uniós jog által előírt valamennyi finanszírozási feltételnek és teljesítik így az Unió által az ilyen kiadások finanszírozása során elérni kívánt célokat.

Az előzményekhez tartozik, hogy a magyar és a lengyel kormány 2020 decemberében a hétéves uniós költségvetés és a 750 milliárd eurós helyreállítási alap vétójával fenyegetett, ha a tagállamok ragaszkodnak a jogállamisági mechanizmushoz. Végül az az alku született, hogy a két kormány visszavonja a vétót, de megtámadja a jogszabályt az Európai Bíróság előtt. Erre egyénként ettől függetlenül lehetősége volt minden uniós kormánynak. A bíróság gyorsított eljárást rendelt el, az ügy jelentőségét mutatja, hogy teljes tanácsban hozták meg az ítéletet, vagyis mind a 27 bíró tagja volt az ítélkező fórumnak.

A jogállamisági mechanizmus lényege, hogy ha egy tagállamban veszélybe kerülnek az EU pénzügyi érdekei azért, mert sérül a jogállamisági keretrendszer, akkor lehetőség van az uniós források csökkentésére, felfüggesztésére és megvonására. Vagyis alkalmazásához arra van szükség, hogy közvetlen összefüggésnek kell lennie a jogsértés és az uniós pénzek felhasználása között.

Az első levélváltás már megtörtént

Az Európai Bizottság már küldött egy levelet a magyar és a lengyel kormánynak, amelyben bizonyos ügyekről információkat kértek, illetve a magyar szabályozás iránt érdeklődtek. Hangsúlyozottan ez nem az eljárás megindítása volt, de tekinthető annak előszobájának. A levélváltásból kiderül, hogy az Európai Bizottság az úgynevezett országspecifikus ajánlásokra kíván támaszkodni.

Ezekben már évekre visszamenően bírálták Magyarországot a korrupcióellenes jogszabályi keret hiányosságai, a közbeszerzések átláthatatlansága és a kevésbé hatékony ügyészi fellépés, illetőleg az emiatt elmaradó bírósági ítéletek miatt. Utóbbiak kapcsán az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) megállapításaira hivatkoznak. A levélváltásnak közvetlen jogi hatása nincs, azonban egy esetleges eljárás megindítása során a Bizottság jól tudja használni.

Eljárási szabályok

Ami az eljárás menetét illeti: viszonylag rövid idő alatt lefolytatható és döntő szerepe van az Európai Bizottságnak. Olyannyira, hogy egyetlen tagállamnak sincs vétójoga, a bizottsági terveket csak szélesebb körű összefogással lehet elutasítani vagy megváltoztatni.

Tehát: ha a Bizottság az uniós pénzek kezelésével, felhasználásával kapcsolatos jogállamisági problémát tapasztal, akkor erről tájékoztatni kell az érintett kormányt, a válaszadásra pedig minimum egy, maximum hàrom hónapot kell biztosítani. Erről - vagyis az eljárás megindításáról - hivatalosan is tájékoztatni kell a tagállamok Tanácsát és az Európai Parlamentet is.

Amennyiben ez a levelezés nem vezet eredményre, a Bizottság javasolhatja a tagállamok tanácsának a pénzek csökkentését, megvonását, felfüggesztésére. Ebben a helyzetben a tagállamoknak egy - kivételes esetekben két - hónapjuk van arra, hogy jóváhagyják az előterjesztést, amit akkor tudnak módosítani, ha minősített többség sorakozik fel ezen megoldás mögött. (A jogszabály szövege itt olvasható magyarul.)

Bár a fentiek értelmében akár két-három hónapon belül véget érhet az eljárás, a valóságban ez inkább 6-8 hónapot vesz igénybe. Igaz, Magyarország és Lengyelország esetében az előkészítő szakaszon már túl vagyunk.

Az EU Bírósága egyébként most először közvetítette élőben egy ítéletét.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A magyar kormány szerint az EU Bírósága "politikai döntést" hozott

Fontos csatát vesztettek a devizahitelesek az Európai Bíróságon

Juncker szerint Ukrajna a korrupció miatt még nem alkalmas az EU-tagságra