Csaknem negyven éve írták alá a Schengeni Egyezményt, amelyhez hosszú várakozás után Románia és Bulgária is csatlakozott - a cél a személyek zavartalan mozgása volt az unión belül. 2015 óta azonban ez mintha már nem is volna olyan fontos minden tagállamnak.
HIRDETÉS
„Schengen az EU egyik legnagyobb vívmánya. Nem engedhetjük meg, hogy egyesek újra a határok lezárásáról ábrándozzanak” – ezt mondta a luxemburgi belügyminiszter uniós kollégáival folytatott megbeszélésen, december derekán.
Leon Gloden azokat az államokat bírálta, amelyek a migránsok beáramlása miatt újra bevezették a részleges határellenőrzést.
„Ez Luxemburg számára elfogadhatatlan” – jelentette ki Gloden, valamivel több mint két héttel azelőtt, hogy a schengeni övezet még két uniós tagországgal, Romániával és Bulgáriával bővült.
Az év első napjától ugyanis a két ország a közúti forgalomban is annak a kiterjedt európai térségnek a tagjává vált, amelynek állampolgárai – elméletileg – útlevélellenőrzés nélkül kelhetnek át a határokon.
A schengeni térség ma az EU 25 tagországa mellett Norvégiát, Svájcot, Izlandot és Liechtensteint foglalja magába. Ciprus csatlakozása még várat magára, a másik szigetország, Írország pedig megvan nélküle.
Összesen több mint 480 millió európai élvezi az egyik uniós alapelv, a szabad mozgás minden előnyét.
Az integráció „koronaékszere”
Pontosabban élvezhetné, mert időnként – amint azt a luxemburgi belügyminiszter is kifogásolta – egyes országok alkalmazzák a határellenőrzést.
Az Európai Bizottság gyakran és joggal az európai integráció egyik „koronaékszerének” nevezi a szabad mozgást, a drágakő fénye azonban megkopni látszik. Tavaly ugyanis több határellenőrzést regisztráltak az úgynevezett belső határokon, mint a schengeni térség létrehozása óta bármikor.
Németország az osztrák határon 2015 óta szúrópróbaszerűen ellenőrizte a beutazókat, hogy elriassza a balkáni útvonalon érkező migránsokat, tavaly azonban – a schengeni csatlakozás óta először – az ellenőrzést kiterjesztette mind a kilenc szomszédjával közös szárazföldi határára.
Hogy félreértés ne essék: az utazók túlnyomó többségét nem állítják meg, és nem kérik el okmányaikat – csak a gyanúsnak tűnő járműveket szűrik ki.
Franciaország a terrorveszélyre hivatkozva szintén 2015 óta ellenőrizte a beutazókat, de igencsak szórványosan.
A holland rendőrök december 9. óta figyelik meg a Németország és Belgium felől érkező utasokat.
Az ellenőrzést gyakorló országok zöme csak bizonyos határszakaszokon vet be rendőröket. Az érvényes okmányokkal nem rendelkező külföldieket, illetve azokat, akik korábbi jogsértésük miatt beutazási tilalom alá kerültek, visszafordítják.
A menedékjogot kérők ideiglenes belépési engedélyt kapnak, de befogadóközpontokban helyezik el őket. A menedékkérők az uniós joggal összhangban nem fordíthatók vissza.
Aki a határon menedékjogot kér, annak ideiglenesen engedélyezik a belépést, majd egy elsődleges befogadóközpontba szállítják. Az uniós jog nem teszi lehetővé, hogy a tagországok minden menedékkérőt elutasítsanak.
A migránsáradat
Az Európai Parlament és az Európai Bizottság nem győzi hangoztatni, hogy a schengeni térségen belül a személyazonosság módszeres ellenőrzése „ritka kivételekben”, és csak „végső megoldásként” alkalmazható.
Az Európai Bizottságnak benyújtott, megalapozott indoklással minden tagállam átmeneti jelleggel határellenőrzést is bevezethet – legfeljebb hat hónapos időtartamra. Az ellenőrzés két, extrém esetben három évre meghosszabbítható.
Ezt követően az indokláson módosítani kell, ami általában némi kreativitást igényel. Brüsszel eddig egyetlen alkalommal sem indított eljárást a schengeni határellenőrzési kódex megsértése miatt, így egyes országok akár egy évtizedig is fenntartották az alkalmi ellenőrzések gyakorlatát.
Határozatlan ideig folytatják az átfogó kontrolt az összes német határon mindaddig, amíg a befelé áramló migránsok száma nem csökken egy határozott, de nem részletezett szint alá – jelentette be a német belügyminiszter, aki elismerte, hogy a schengeni övezet nagy jelentőséggel bír Németország számára, ugyanakkor a migránsok arányosabb elosztását sürgette.
Nancy Faeser a szabályozott uniós menekültügyi eljárásra utalt, amely szerint a menedékkérőket és menekülteket azoknak az államoknak kell befogadniuk, amelyekben először léptek be az Európai Unió területére.
A gyakorlat azonban mást bizonyít. A Görögországba, Olaszországba, Horvátországba vagy Spanyolországba érkező afrikai és ázsiai migránsok folytatják útjukat Európa nyugati és északi országai felé – köztük Németországba.
„Amíg a Németországba érkezők száma magas marad, addig hatályosak maradnak az ellenőrzések is” – közölte Nancy Faeser.
A szúrópróbaszerű ellenőrzés
Vita tárgyát képezi, hogy a schengeni térségen belüli határellenőrzések mennyire eredményesek. A német rendőrség az állomány tizenegyezer tagját veti be a kontrolra.
A hivatalos statisztika szerint több tízezren kíséreltek meg engedély nélkül bejutni Németország területére. Az esetek nagyjából felében a helyszínen visszafordítják az érkezőket. A fennmaradó tömeg menedéket kért.
A számokat a német rendőröket tömörítő szakszervezet, a GDP vitatja. Becslései szerint az engedély nélküli belépések és a visszafordítottak tényleges száma jóval alacsonyabb. A rendőrszakszervezet vezetője, Andreas Rosskopf arra alapozza számításait, hogy a hétezer kilométeres szárazföldi határral rendelkező Németországban csak a főútvonalak bizonyos pontjain folytatnak ellenőrzéseket – a belügyminisztériumi utasítással összhangban kizárólag szúrópróbaszerűen, hogy ne okozzanak hatalmas forgalmi dugókat.
Az autópályákon ugyan néha a Dél-Európából érkező távolsági buszokat is átvizsgálják, a rutinos buszsofőrök azonban már ismerik a potenciális ellenőrzőpontokat, amelyeket mellékutakon kerülnek ki.
Az osztrák-magyar határ
Ausztria két okból vezette be az alkalmi határellenőrzést: az ingázók és az embercsempészek miatt.
A legsúlyosabb tragédia csaknem tíz éve, 2015. augusztus 26-án történt, amikor egy banda egy belülről nem nyitható, sötét, szellőzés nélküli hűtőkamionban próbált Ausztriába csempészni 59 férfit, 8 nőt és 4 gyermeket. Kecskemétről indultak, és az út harmadik órájában már senki sem élt a raktérben.
Mindannyian megfulladtak.
Miután a sofőrök rájöttek, mi történt, egészen a Bécs előtti Parndorfig vezették a hűtőkocsit, majd az autópálya szélén leálltak vele, és otthagyták.
Az osztrák hatóságok 71 áldozatot számoltak össze.
A „halálkamionos” bűnbandát – egy afgánt, kilenc bolgárt, illetve egy bolgár-libanoni, kettős állampolgárságú férfit – Kecskeméten állították bíróság elé két évvel később. Négyen közülük első fokon 25 évet, a többiek rövidebb börtönbüntetést kaptak.
Sokakat felháborított, nemcsak itthon, hogy a magyar kormány – amely 2022-ig csaknem 650 milliárd forintot költött határvédelemre, az összeg tetemes részét a határkerítésre – 2023 májusában tömeges amnesztiát hirdetett a kizárólag külföldi embercsempészek esetében. Csaknem 2600 idegen elítélt szabadon távozhatott a börtönökből azzal a feltétellel, hogy 72 órán belül elhagyják az országot.
Nem tudni, hányan tettek eleget a kikötésnek, és azt sem, hányan folytatták jól fialó bűnözői tevékenységüket.
Ausztriában azóta is hébe-hóba ellenőriznek.
Az ott dolgozó magyar ingázók közlekedése a határmenti osztrák falvak lakóinak életét keseríti meg, a magyar utasokét pedig a rögtönzött határzárak.
A Schattendorf és Ágfalva közötti utat eredetileg a gyalogosok és a kerékpárosok számára építették, a bővítése után pedig az autóval közlekedő magyar ingázók is használni kezdték. Az osztrák falu önkormányzata – az ott élők bosszúsága miatt – sétálózónának minősítette át az utat, földbe süllyedő oszlopokkal pedig megakadályozta az autós forgalmat. Schattendorfon, ezen az úton át, és azóta csak megvásárolható engedély birtokában lehet áthajtani.
A vitatott út ügyében az Európai Bizottság is vizsgálódott, és megállapította, hogy a határutakat nem kötelező nyitva tartani a járműforgalom előtt – azaz jogszerűnek tartotta a személygépkocsikra vonatkozó korlátozásokat.
A schattendorfi példát egyébként tavaly novemberben a burgenlandi Klingenbach is követte, ahol betonakadállyal zártak le egy utat, amely lerövidítette a magyar ingázók közlekedését.
A schengeni bővítés
Az osztrák belügyminisztérium ezzel szinte egyidejűleg bejelentette, hogy 2025 májusáig meghosszabbítja a belső ellenőrzést a Magyarországgal és Szlovéniával közös határszakaszon.
Bécs két éve nem gördített akadályt Horvátország schengeni csatlakozása elé. Bulgáriát és Romániát azonban akkor még nem találta belépésre alkalmasnak az osztrák kancellár.
A schengeni térség mostani, teljes kiterjesztésének nagy nyertese – természetesen az érintett országok mellett – Magyarország, hisz összesen csaknem 800 kilométerrel rövidült a magyar határőrség felelőssége az uniós külső határok védelmében.
A magyar autósok – a schengeni térség többi országa mellett – végre akadálytalanul jutottak el az Adriára is.
Náluk talán még jobban örültek a bolgárok és románok, akiknek több mint egy évtizedes álma vált valóra a két ország schengeni csatlakozásával – miután Ausztria feloldotta sokéves vétóját.
Most érzik végre igazán egyenértékűnek magukat európai honfitársaikkal, hisz a korábbi hosszadalmas útlevélkezelés helyett leállás nélkül gördülhetnek át a határon.
A határok nélküli Európa szülőhelye
Luxemburgban már most azt tervezik, hogy pompás rendezvénnyel ünneplik meg a schengeni egyezmény 40. évfordulóját 2025. június 14-én.
Az aprócska uniós tagállam parányi falujában írták alá a Benelux-tagállamok: Belgium, Hollandia és Luxemburg, illetve Németország, valamint Franciaország képviselői azt a megállapodást, amely lehetővé tette, hogy állampolgáraik a személyazonosság ellenőrzése nélkül lépjenek be az egyezménybe foglalt országok területére.
Két évtized elteltével tizenötre bővült az egyezményhez csatlakozó országok száma.
Maga Schengen egyébként a Nagyhercegség délkeleti csücskén található. Schengennel átellenben, a Mosel folyó túlpartján van Németország, illetve Franciaország.
A falucska lélekszáma az utolsó népszámláson még a 650-et sem érte el. Ennek ellenére évente ötvenezren látogatnak a „határok nélküli Európa szülőhelyére”, még Kínából és Ausztráliából is, pedig néhány alkalmi múzeumon kívül nemigen van látnivaló.