Míg az ipari országok szennyeznek, Afrika szenved

„Az afrikai kontinens mellett kell álljunk az energiakérdés és az éghajlatváltozás során" - ezt mondta egy konferenciánEmmanuel Macron, francia elnök, megadva az alaphangot az Európai Unió és Afrika közötti csütörtöki és pénteki csúcstalálkozó egyik fontos témája kapcsán.

A számok magukért beszélnek. Az ENSZ szerint 2030-ra több mint 100 millió afrikai embert érint majd a globális felmelegedés. Aszályok, árvizek, gleccserek olvadása várható a közeljövőben... a szélsőséges éghajlati események fokozzák az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát és a szegénységet. A költségek magasak - egy alacsony jövedelmű kontinensen.

"Az éghajlatváltozás pusztító hatásai a becslések szerint 2030-ra a kontinens GDP-jének több mint 50 százalékát is elérik. És ez valójában egy keserű pirula, amelyet le kell nyelni, mivel az afrikai kontinens a teljes üvegházhatás kibocsátásának csak 4 százalékát adja" - mondta Robert Muthami, a kenyai Friedrich Ebert Alapítvány COP 2021-es delegációjának klímaváltozási szakértője

Az ENSZ szerint Afrika a globális átlagnál gyorsabban melegedett fel. A szélsőséges időjárási jelenségek veszélyeztetik a mezőgazdasági termelést és a vízhez való hozzáférést. Ezek a feszültségek oda vezetnek, hogy 2050-re 86 millió ember hagyja el a lakóhelyét. Az Európai Unió számára nem csak az éghajlatváltozás, hanem a társadalmi igazságosság is a kérdés.

"Az iparosodott országok sokkal többet szennyeznek, de az afrikai kontinens sokkal többet szenved. Ezért mindent az igazságosság és az együttműködés új felfogása szerint kell ütemeznünk. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az egy főre jutó CO2-kibocsátás Afrikában a legalacsonyabb, míg a világon Európában, az Egyesült Államokban és Ázsiában a legmagasabb” - érvelt Andreas Schieder, szociáldemokrata EP-képviselő.

Azonban nem minden afrikai ország kész arra, hogy a közeljövőben lemondjon arról a váratlan bevételről, amelyet a kontinens nagy fosszilis tüzelőanyag-tartalékai jelentenek.