Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Húsz éve tart, és még legalább ennyi idő, mire véget érhet az amerikai megaszárazság

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav
Ennyi maradt a La Pine-i víztározóból - 2021. szeptember 9-én
Ennyi maradt a La Pine-i víztározóból - 2021. szeptember 9-én   -   Szerzői jogok  Nathan Howard/Copyright 2021 The Associated Press. All Rights Reserved.

**Megaszárazság sújtja az amerikai délnyugatot. A 2000-ben kezdődött - vagyis már 22 éve tartó - folyamatos aszályra 1200 éve nem volt példa - állítja egy friss kutatás. Tudósok szerint a katasztrofális helyzet kialakulásának legfőbb oka a klímaváltozás, és még legalább két évtizedre lesz szükség, hogy a katasztrófális helyzet véget érjen. **

A 2000 óta folyamatosan fennálló, az észak-amerikai kontinens délnyugati részét sújtó aszályt már korábban is az elmúlt 500 év legrosszabbjának tartották. A vízkészletek drasztikus csökkenése, a szárazság miatt tönkrement gazdák és marhapásztorok, az ismétlődő erdő- és bozóttüzek végül 2021 nyarán az amerikai történelem legsúlyosabb erdőtüzeiben csúcsosodott ki. Az eddig adatok alapján a kutatóknak meggyőződése, hogy a 2021-es nyár volt a második legszárazabb az elmúlt 300 évben - írja a New York Times egy új kutatásra hivatkozva.

A kaliforniai egyetemen dolgozó A. Park Williams fák évgyűrűit használja fel, hogy adatot nyerjen ki az elmúlt évszázadok időjárási viszonyairól - a száraz években vékony, a nedves években vastag gyűrűk keletkeznek, melyek jó támpontot jelentenek az elemzéshez. A klímakutató szerint a 2000 és 2021 közötti periódus a legszárazabb 22 év volt a rendelkezésére álló adatok - vagyis Kr.u. 800-tól kezdve. 

Williams szerint kutatása azt is bemutatja, hogy az emberi tevékenység okozta felmelegedés mekkora szerepet játszott a jelenlegi szárazság kialakulásában. Aszály ugyanis mindenképp lett volna klímaváltozás nélkül is - mondja a kutató - de a súlyossága csak a mostaninak a hatvan százaléka lett volna.

Julie Cole, a michigani egyetem klímakutatója szerint a tanulmány "világossá teszi, mennyire abnormálisak a jelenlegi kondíciók" és rámutat arra is, hogy a hőmérsékletnek sokkal nagyobb szerepe van az aszályok kialakulásában, mint a csapadék hiányának. A csapadék mennyisége ugyanis nem állandó: területenként és időszakonként is eltérő. Az emberi tevékenység miatt keletkező, az atmoszférába szivárgó üvegházhatású gázok azonban folyamatosan emelik a hőmérsékletet. "A forró, száraz levegő pedig szinte kiszívja a vizet a talajból, a növényzetből, a termésből, az erdőkből, és ez csak még extrémebbé teszi a szárazságot."

Jae C. Hong/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved
A Las Virgenes víztározó Westlake Village-ben, Kaliforniában, 2020. január 5-én - jól látható, mennyire kevés benne a vízJae C. Hong/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved

Jelenleg nincs egyetemesen elfogadott definíciója a megszárazságnak, általában véve mégis azt hívják így, amikor nemcsak súlyos, de hosszú, akár évtizedeken át is tartó aszályról van szó. De még egy ilyen több tíz évig tartó aszályban is vannak csapadékosabb periódusok - a probléma az, hogy nem következik egymás után több ilyen "nedves" év, ami véget vethetne a szárazságnak.

"Számításaink szerint 2005-ben véget érhetett volna a szárazság, mivel az alapvetően csapadékos év volt, de a klímaváltozás miatt ez mégsem történt meg - tette hozzá Dr. Williams.

A klímaváltozás és a globális felmelegedés hatásai miatt az is nagyon valószínű, hogy a szárazság tovább folytatódik. "Ez az aszály már 22 éve tart, és nagyon valószínű, hogy még legalább ugyanennyi ideig folytatódni fog, mivel még mindig teljes erejével tombol."

Az elmúlt 1200 évben több megaszárazságot is rögzítettek, a rekord 30 évig tartott a kutatók szerint. Elemzésük szerint a jelenlegi is legalább ennyi időn át fog tartani. És ha ez így lesz, akkor valószínűleg szárazabb is lesz, mint bármely korábbi, 30 éves periódus.