Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

A Mandrin-barlang leletei átírják az emberi evolúció fontos fejezetét

Access to the comments Kommentek
Írta: Gábor Ács
euronews_icons_loading
A lelőhely
A lelőhely   -   Szerzői jogok  Ludovic Slimak via AP

Alapvetően megváltoztatja a neandervölgyiek kihalásáról és a modern ember elterjedéséről szóló tudományos teóriákat a Mandrin-barlangban talált 55 ezer éves emberi fog. A Homo Sapiens 15 ezer évvel korábban bemerészkedett a neandervölgyiek élőhelyére a Rhone régiójában, mint eddig hittük.

Egy toulouse-i antropológus-paleontológus, Ludovic Slimak magyarázza, hogy a modern ember legkorábbi maradványai Kelet-Európából ismertek, 40-45 ezer éves csontok. A mostani dél-franciaországi lelet arra utal, hogy a Mandrin-barlangot felváltva használták a neandervölgyiek és a Homo Sapiens. Mindkét emberfajta maradványait megőrizte a barlang mélye, új információkhoz juttatva a kutatókat.

A tudósokat nem csak a fogak, hanem a barlang kőboltozatán lerakódott korom elemzése is segíti. A jelek egybevágnak: a modern ember 40 éven át élt a Mandrin-barlangban, majd visszaköltöztek a neandervölgyiek. Kihalásuk tehát nem egy lineáris folyamat volt, ahogy eddig gondoltuk.