A német kormányon belül is feszültséget okoz a kérdés.
HIRDETÉSJelentős részben az energiafüggőség magyarázza, hogy Németország miért nem foglal egyértelműen állást az ukrán válság ügyében. Európa gazdasági motorja a felhasznált kőolaj 40, míg a földgáz 55 százalékát importálja Oroszországból.
Az Északi Áramlat 2 vezeték a Balti-tengeren keresztül köti össze közvetlenül Oroszországot és Németországot. Megépítése 9 milliárd euróba került, de a Gazprom nem kapta meg az engedélyeket a szállítás megkezdéséhez, ami hosszabb távon komoly anyagi csapást jelent a Kremlnek.
Bár Washington korábban szankciókkal is fenyegetőzött, Berlin érthető okból nem akar a gázszálllításon keresztül nyomást gyakorolni Moszkvára. A helyzetet bonyolítja, hogy egy éven belül leáll az utolsó német atomerőmű is, így még nagyobb lesz az ország földgázigénye.
Németország hagyományosan nem ad el fegyvert konfliktuszónákba, ráadásul a fegyverszállítást alapvetően ellenző német közvélemény többsége elutasítja, hogy országa ötezer katonai sisakot küld az ukrán félnek. A helyzet belpolitikai feszültséget is okozott: miután a kancellár kijelentette, hogy az Északi Áramlat 2-vel kapcsolatos döntés technikai és nem politikai jellegű, zöldpárti külügyminisztere azt mondta, hogy Ukrajna orosz inváziója hatással lesz az Északi Áramlat 2 jövőjére.