"Mítosz, hogy nincs szélsőség Portugáliában"

A Lisszabon melletti Bairro da Jamaica politikailag igencsak "forró övezetté" vált a közelmúltban. Egyebek mellett egy elnöki látogatásnak köszönhetően, melyből később komoly vihar kerekedett. A gyakran szélsőjobboldali jelzővel illetett Chega párt vezetője, André Ventura banditáknak nevezte az egyik családot, akikkel az elnök találkozott, és hangosan bírálta a róluk készült fotót.
A család beperelte Venturát "bőrszín és társadalmi-gazdasági helyzet alapján történő diszkrimináció" vádjával. A politikust pedig nyilvános bocsánatkérésre kötelezték. A bocsánatkérés ellenére Ventura hangsúlyozta, hogy egyáltalán nem ért egyet a bírósági ítélettel, csak a pártját nem akarta “jogi és pénzügyi” szakadékba vezetni.
Ötven kilométerre Lisszabontól, Santo Isidoróban a párt meglehetősen jól szerepelt a helyhatósági, illetve az elnökválasztáson – mégis, találni valakit, aki nyíltan elismerné, hogy rájuk szavazott, szinte lehetetlen. A helyzet viszont az, hogy 2019-ben bekerültek a parlamentbe.
A Hetvennégy nevű oknyomozó projekt a radikalizálódás jelenségét tanulmányozta. Ennek érdekében nemrég három hónapra beépültek a Proud Boys szélsőjobboldali szerveződés portugál csoportjába.
Az egyik újságíró, Filipe Teles szerint "az, hogy ilyen szélsőséges jelenség Portugáliában nincs, az egy mítosz. A Chega felemelkedése párhuzamosan történt a szélsőjobboldal európai, illetve nemzetközi szintű térhódításával: Bolsonaro megválasztásával, Donald Trump megválasztásával, Marine Le Pen felemelkedésével.. de Spanyolországban a Vox is bejutott a Parlamentbe még a Chega előtt."
Kolllégája, Ricardo Cabral Fernandes úgy fogalmazott: "A szélsőjobboldal esztétikája megváltozott. Értem ezalatt, hogy már nem úgy járnak, mint a skinheadek, famerben, leborotvált fejjel. Ma öltönyt és nyakkendőt hordanak, fazonra nyírt szakállal. És állíthatod magadról, hogy nem vagy szélsőjobboldali, miközben szélsőséges mondatokat mondasz – és lehet járszani ezzel a kétértelműséggel, aztán a végén még te állítod be magad áldozatként. Az eszmék akkor is ott vannak, ha nem mondják ki őket nyíltan.”