Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Litvánia értékalapú külpolitikájával borsot tör Kína orra alá: a bolha csatája a harcias elefánttal

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
A litván függetlenség ünnepe 2019-ben; a háttérben 1500 régi rádióból összeállított fal: a készülékekkel koordinálták az ún. balti emberi láncot
A litván függetlenség ünnepe 2019-ben; a háttérben 1500 régi rádióból összeállított fal: a készülékekkel koordinálták az ún. balti emberi láncot   -   Szerzői jogok  AP Photo/Mindaugas Kulbis

Éktelen haragra gerjesztette Vilnius Pekinget, miután novemberben engedélyezte, hogy a Kína által szakadár tartománynak tekintett Tajvan saját nevén nyisson de facto nagykövetséget 18 év elteltével először Európában. Hogyan merészel egy olyan ország szembeszegülni az Egy Kína-elvével, amelynek a „népessége kisebb, mint a pekingi Csao-jang kerületé” – harsogta a kínai kommunista párt angol portálján. „Litvánia csak egy egér, sőt egy bolha egy harcias elefánt lába alatt” – állt a dühös vezércikkben. A kínai nagykövetet – akinek a diplomatái 2019-ben a vilniusi főtéren dulakodtak a hongkongi demokráciát támogató litvánokkal – hazarendelték, a pekingi litván nagykövetet pedig nem kívánatos személynek minősítve gyakorlatilag kiutasították. A diplomáciai kapcsolatok megszakítását az árucsere befagyasztása követte, miután Peking törölte vámrendszeréből Litvániát. Márpedig egy nemlétező országgal nem lehet üzletelni. A kis ország kormánya a pofonok dacára gerincesen tartja magát választási ígéretéhez: érdek helyett értékalapú külpolitikát folytat, amelynek egyik mércéje a demokrácia tisztelete.

A legfrissebb becslések szerint 1200, áruval megrakott kínai konténer az idén nem fog megérkezni a litván kikötőkbe. Az import elmaradása hatvan cégnek – a legborúlátóbb becslések szerint – 300 milliós eurós, durván 110 milliárd forintos veszteséget okozhat – erősítette meg Vidmantas Janulevičius, a Litván Gyáriparosok Szövetségének elnöke.

Ezzel párhuzamosan litván árut nem fogadnak Kínában. Az ok prózai: Kína vámrendszerében Litvánia decemberben megszűnt létezni. Zéró. Törölték. Nincs tovább. Márpedig egy nem létező országból hogyan lehetne árut importálni? Vagy oda szállítani?

„A jelek szerint Litvániát kiradírozták a kínai behozatali tarifarendszerből” – idézte a Baltic Times Janulevičiust, aki szerint az intézkedés további fejfájást okoz majd a litván exportőröknek.

Peking ugyan hivatalosan nem ismerte el, hogy szankciókat alkalmaz a balti állam ellen, az intézkedések azonban egyértelműen büntetésre utalnak.

A vilniusi külügyminisztérium megerősítette, hogy a litván termékek Kínába történő szállítását fennakadások hátráltatják. Ezek után kíváncsian várják a brüsszeli reakciót Kína lépésére.

„Kapcsolatban állunk a litván vállalkozásokkal, és minden lehetséges információt összegyűjtünk a kínai féltől a bevezetésre kerülő korlátozásokkal kapcsolatban. Ugyanakkor kapcsolatban állunk az Európai Bizottsággal is az uniós szintű válaszlépések miatt” – tájékoztatta a litván külügyminisztérium a balti hírügynökséget, a BNS-t.

Megfigyelők szerint Vilnius megengedheti magának, hogy az óriással dacoljon, tavaly ugyanis Litvánia exportjának csupán 1,1 százaléka irányult Kínába. A kínai import aránya valamivel magasabb, de elmaradása egy berlini intézet, az SWP balti ügyekkel foglalkozó szakértője, Kai-Olaf Lang szerint semmilyen fennakadást nem okoz.

A törpe és az óriás párharca nem tegnap kezdődött.

Szabaduljanak meg a kínai mobiloktól!

Cserélje le kínai gyártmányú mobiltelefonját! – erre szólította fel a litván kormány az érintetteket azok után, hogy a védelmi minisztériumhoz tartozó kiberbiztonsági központ szeptemberben több szempontból is kockázatosnak találta a készülékek használatát. Három, a kínai gyártók által szerelt és Litvániába szállított 5G okostelefont vizsgáltak be: a Huawei P40 5G, a Xiaomi Mi 10T 5G és a OnePlus 8T 5G típusú mobilját. Történetesen mind a három Magyarországon is megvásárolható.

„A vizsgálatot azért kezdeményeztük, hogy az 5G készülékek és szoftverek biztonságos használatát szavatoljuk Litvániában” – indokolta a felmérést a nemzetvédelmi miniszterhelyettes. „A nemzetközi közösség megállapította, hogy bizonyos kiberbiztonsági kockázatokat jelentenek” – érvelt Margiris Abukevičius.

A vizsgálat négy érdemi kockázatot azonosított: kettő a beépített alkalmazásokat érinti, egy a személyes adatok biztonságát, a negyedik pedig a szólásszabadságot korlátozza. Ezek közül hármat a Xiaomiban, egyet pedig a Huaweiben találtak, míg a OnePlusnál nem fedeztek fel kiberbiztonsági sebezhetőséget.

A Huawei értékelése során kiderült, hogy a gyártó által telepített hivatalos alkalmazásbolt, az AppGallery automatikusan átirányít a saját webáruházába, ha nem találja azt, amit a felhasználó keres. A webáruházakban kínált alkalmazások egy részét azonban a vírusirtók rosszindulatú vagy fertőzött programként azonosítják.

A Xiaomi böngészője, a Mi Browser – más okostelefonoktól eltérően – nemcsak a Google analitikáját, hanem a kínai Sensor Datát használja, amely 61 funkcióról gyűjt adatokat, és továbbítja az általános adatvédelmi szabályozást nem érvényesítő harmadik országokban található Xiaomi szerverekre.

Ráadásul Xiaomi okostelefon több alkalmazása, köztük a Mi Browser böngésző rendszeresen letölti a gyártó tiltott kulcsszavainak listáját. Ha a felhasználó által letöltött tartalomban szerepelnek ezek a kulcsszavak, azokat a készülék automatikusan blokkolja. A vizsgálat idején, áprilisban a lista 449 kulcsszót és kulcsszókombinációt tartalmazott, például: a Hezbollah és az Ál-Káida mellett a Török és a Fülöp-szigeteki Kommunista Párt, az atomfegyver, a szabad Tibet, az Amerika Hangja, a demokratikus mozgalom, a diákmozgalom, a diktatúra vagy több, a Tajvan demokráciájához, önállóságához és függetlenségéhez köthető kifejezést, amelyeknek a száma szeptemberre megháromszorozódott, és 1376 kulcsszóra, illetve -kifejezésre bővült.

A litván kiberspecialisták a teljes értékelést angolul is közzétették. Leszögezték, hogy az oda szállított készülékekben a tartalomszűrés kikapcsolt, de távvezérléssel bármikor aktiválható. Arra is emlékeztettek, hogy egy nemzetközi adatbázis az elmúlt négy évben az összes felsorolt gyártó készülékénél kiberbiztonsági kockázatokat azonosított. A Xiaomi termékeken 9, a személyes adatok biztonságát érintő sebezhetőséget találtak; a Huawei termékeken 144 sebezhetőséget azonosítottak, amelyek többsége a készülék funkcióit befolyásolja, míg a OnePlus termékeiben egy sebezhetőséget találtak.

Litvánia első lépésben a kormányzati dolgozókat szólította fel arra, hogy szabaduljanak meg a Xiaomi és Huawei telefonoktól, a fogyasztóknak pedig azt ajánlották, hogy kerüljék a felhőszolgáltatások használatát, kerüljék egyes alkalmazások, kínai gyártmányú alkalmazások használatát.

Más országoknak is szem előtt kellene tartaniuk a kutatás eredményeit – javasolta Margiris Abukevičius.

Tajvan vilniusi követségének megnyitása váltotta ki a háborút

A helyzet igazából novemberben mérgesedett el, miután a Vilniust átszelő Neris folyó közelében, a J. Jasinskio utca 16/b alatt található jellegtelen irodaházba – az ügyvédi, illetve tanácsadói irodák és egyéb vállalatok mellé – új bérlő érkezett.

Tajvan képviselete – hirdette a felirat –, és ez éktelen haragot váltott ki Vilniustól 6500 kilométerre keletre, Pekingben, ahol a Tajvannal kapcsolatos kulcsszavak az okostelefonok tiltólistáira kerülnek.

Kína ugyanis Tajvant szakadár tartományának tekinti, és minden diplomáciai kapcsolatot Tajvannal az Egy Kína-politikája elleni támadásnak tekint. Az utóbbi időben egyre nagyobb nyomást gyakorol az országokra, hogy szakítsák meg kapcsolataikat Tajvannal.

Kevés olyan ország maradt a világon, amely Tajvant hivatalos nevén nevezi. És azok, amelyek ezt meg merik tenni, általában kicsik és gazdaságilag kevéssé jelentősek: például a Marshall-szigetek, Guatemala, Saint Lucia és Eswatini, a korábban Szváziföld néven ismert afrikai állam.

Végezetül a csöppnyi Litvánia, amely uniós tagállamként engedélyezte Tajvannak, hogy 18 év elteltével az első tényleges nagykövetségét nyissa meg az európai földrészen.

A független szigetországnak, hivatalos nevén a Kínai Köztársaságnak mellesleg 1990 óta Budapesten is van képviselete, ahol kezdetben Tajpej Kereskedelmi Irodaként működött, majd 1995-ben Tajpej Képviseleti Irodára változott a neve.

Értékalapú külpolitika

A litván, konzervatív, jobbközép Haza Szövetség már a 2020 végén megtartott parlamenti választások előtt világossá tette, hogy külpolitikáját nem az érdek, hanem az érték fogja meghatározni. Győzelme után hű maradt elveihez.

Litvánia „értékalapú külpolitikát” folytat, és ezzel összhangban „támogatja a demokratikus mozgalmakat” – idézte a New York Times Gabrielius Landsbergis külügyminiszter egyik korábbi interjúját. A pekingi fenyegetések és hisztériakeltés nem gyengítette a kormány elszántságát már csak azért sem, mert Kínának aligha van rá befolyása.

Mandel Ngan/Pool via AP
Gabrielius Landsbergis és Antony Blinken találkozója Washingtonban, 2021 szeptemberébenMandel Ngan/Pool via AP

Más európai országok, amelyek a demokratikus értékek mellett tették le voksukat, ritkán vetemedtek Kínával szemben olyan kihívásokra, mint amilyenekre Vilnius képes volt. Landsbergis pártja már a választókat is azzal az ígéretével szólította meg, hogy „fenntartja az értékrendet” a külpolitikában „az olyan országokkal szemben, mint Kína”.

A geopolitikai csatatéren a Litvánia-Kína összecsapás aligha tekinthető tisztességes küzdelemnek. A balti államnak mindössze 2,69 millió lakosa van. Az 1,4 milliárdos Kína egy ötszázhúszszor népesebb, felemelkedő szuperhatalom. Litvánia seregének nincsenek sem tankjai, sem vadászgépei, gazdasági ereje pedig a kínai töredéke.

Ezekre a számokra alapozta szerkesztőségi vezércikkét a Global Times.

Hogyan merészel egy olyan ország szembeszegülni az Egy Kína-elvével, amelynek a „népessége kisebb, mint a pekingi Csao-jang kerületé” – írta dühödten a kínai kommunista párt angol nyelvű szócsöve. A szerkesztőségi vélemény, azaz a pártközpont álláspontja szerint

Litvánia csak egy egér, sőt egy bolha egy harcias elefánt lába alatt.

Meglepő módon azonban Litvánia bebizonyította, hogy még egy törpe ország is fejfájást okozhat egy szuperhatalomnak, kivált egy olyan nagyhatalomnak, mint Kína. Semmi sem lenne rosszabb Peking számára, mint ha más országok is követnék Litvánia példáját.

Litvánia épp kis mérete miatt „könnyű célponttá vált” Kína számára – panaszolta Landsbergis külügyminiszter –, mert „számításaik szerint jó, ha messze a méreted alatti ellenséget választasz, bevonszolod a harci ringbe, ahol péppé vered”.

A balti ország a fenyegetések dacára nem tágított elveitől.

Litvánia azt tervezi, hogy – „biztonsági okokból” – a kínai cégek részvétele nélkül fejleszti 5G távközlési hálózatát. Tavaly, 2020 elején – eddig egyedüliként – kilépett a Kína és számos közép- és kelet-európai ország közötti, úgynevezett 17+1 gazdasági együttműködési fórumból.

„Úgy gondoljuk, hogy a demokratikus államokkal kialakított gazdasági kapcsolatok fenntarthatóbbak és tartósabbak, jobban alapulnak a jogállamiság elvén, ezért jobban megfelelnek Litvánia érdekeinek” – idézte a Deutsche Welle Gabrielius Landsbergis érvelését.

Litvánia egyébként szigorúbb, közös európai politikát szorgalmaz Kínával szemben. A litván külügyminiszter már 2021 elején azt mondta: eljött az ideje, hogy a 17+1 formátumot a „sokkal hatékonyabb 27+1” váltsa fel. Landsbergis egységet követelt a 27 uniós tagállam között a Kínával való kapcsolatok terén. „Az EU akkor a legerősebb, ha mind a 27 tagállam együttesen lép fel az uniós intézményekkel együtt” – mondta.

A harcias elefánt persze nem tűrte ölbe tett kézzel a bolha dacát, és habozás nélkül visszavágott. November végén Kína gyakorlatilag megszakította diplomáciai kapcsolatait a piciny balti állammal. Saját nagykövetét véglegesen visszahívta Vilniusból, litván kollégáját pedig persona non gratának, nem kívánatos személynek nyilvánította.

Litvánia elsőként lépett ki a Szovjetunióból, és ezzel nem kis szerepe volt a birodalom összeomlásában

Litvánia csekély mérete dacára meglepően fontos szerepet játszik a kínai számításokban – állítja egy pekingi politikai elemző. Vu Csi-ang szerint részben azért, mert tranzitfolyosóként szolgál a Kínából Európába tartó vonatok számára.

Ennél lényegesebb azonban, és a kínaiak ezért is figyelik a litván fejleményeket éberen, mert túlméretezett szerepet játszott a Szovjetunió összeomlásában. Peking a birodalom bedőlését azért tanulmányozza tüzetesen, hogy megelőzzön egy hasonló fordulatot otthon.

A litvánok hagyományosan az önállóság hívei. Az első világháború vége felé három szabadságharccal vívták ki függetlenségüket, 1990. március 11-én pedig az első szöget verték be a Szovjetunió koporsójába azzal, hogy elsőként léptek ki a kényszerszövetségből. A függetlenségi mozgalmat Vytautas Landsbergis, a mostani külügyminiszter nagyapja vezette, akit a rendszerváltás utáni első államfőnek választottak meg.

Az 1990-ben létrejött új litván parlament, „a nép akaratát tükrözve” elrendelte „a litván állam szuverén jogainak helyreállítását, amelyeket 1940-ben idegen erők megsértettek”, és kihirdette Litvánia függetlenségét – tudósított a Guardian.

A törvényhozás előtt összegyűlt tömeg éljenzésben tört ki. Korábban letépték a szovjet címert a parlament bejáratáról. „Ez a szovjet rendszer vége” – mondta egy képviselő.

A litvánok szerint 1940-ben jogtalanul csatolták őket a Szovjetunióhoz, és ezért a szovjet időszakot törvénytelennek tekintik.

„Kína Litvániát múzeumnak tekinti, amelynek történelmi tapasztalataival megmentheti magát a szovjethez hasonló összeomlástól” – idézte a New York Times a kínai politikai elemzőt, Vu Csi-angot.

Litvánia átlépte a „vörös vonalat”

A Litvánia és Kína között egyre inkább mélyülő szakadéknak több oka van, mindenekelőtt Tajvan politikai támogatása Vilnius részéről, nem utolsósorban pedig a 2020-as litván választások kimenetele, amelyek Landsbergis Amerika-barát konzervatív pártját, vele együtt pedig az emberi jogok védelmében hangoskodó liberálisokat juttatta a hatalomra.

Az elmúlt években Kína erőszakos hozzáállásával váltott ki ellenérzéseket Litvániában, amely sokakat a múltbeli moszkvai megfélemlítésre emlékeztetett. Amikor 2019-ben a litvánok a Vilnius főterén, a Katedrális téren fejezték szimpátiájukat a hongkongi demokráciamozgalmak mellett, a kínai diplomaták harcias ellentüntetést szerveztek ugyanott. A kínai beavatkozás dulakodáshoz vezetett.

„Ez a megközelítés nem szerez Kínának barátokat” – hangoztatta egy volt parlamenti képviselő, akinek nem kis szerepe volt egy lobbicsoport, a Tajvani Fórum létrehozásában. „Nem szoktunk hozzá ahhoz, hogy megmondják nekünk, miként viselkedjünk. Ezt még egy szuperhatalom sem teheti meg velünk” – magyarázta Gintaras Steponavičius.

Végül a pekingi nyomásgyakorlásba belefásult prominens politikusok csatlakoztak a parlamentben egy tajvani baráti csoporthoz, és tavaly októberben részt vettek a tajvani nemzeti ünnepségen Vilniusban.

Néhányan kételkednek abban, hogy ez jóra vezet. Linas Linkevičius például megjegyezte, hogy Litvánia a vörös posztót lobogtatja Oroszország és a szomszédos Belarusz orra előtt, amelynek száműzött ellenzéki vezetője, Szvjatlana Cihanouszkaja Vilniusból tevékenykedik.

„Túl sok fronton vagyunk kiszolgáltatottak” – mondta a volt külügyminiszter.

Az Európai Külkapcsolati Tanács közvélemény-kutatásai szerint az európaiak többsége nem akar új hidegháborút az Egyesült Államok és Kína között. Az eredmények azonban azt is mutatják, hogy egyre nagyobb fenntartással kezelik Kínát.

„Általános hangulatváltás tapasztalható” – véli Frank Juris, az Észt Külpolitikai Intézet kutatója, aki a kínai tevékenységeket követi nyomon Európában. „Az ígéretek nem váltak valóra, és az országok belefáradtak abba, hogy folyton ostorral fenyegetik őket.”

Az ostor most keményen lesújtott Litvániára – az Európai Unió és a NATO tagjára. Peking számára kivált az volt bosszantó, hogy Litvánia júliusban bejelentette: elfogadta a Kínai Köztársaság, azaz Tajvan kérését, hogy „tajvani képviseleti irodát” nyisson Vilniusban.

A kínai külügyminisztérium nyomban azzal vádolta Litvániát, hogy átlépett egy „vörös vonalat”, és felszólította, hogy „haladéktalanul korrigálja hibás döntését”, illetve „ne lépjen tovább a téves úton”.

Számos országnak, köztük Németországban és a szomszédos Lettországban is van hasonló tajvani iroda, de hogy Pekinget ne haragítsák magukra – Magyarországhoz hasonlóan – hivatalosan Tajpejt, Tajvan fővárosát képviselik, nem pedig magát az országot.

Olajat öntött a tűzre, hogy májusban Litvánia kilépett a Kínát és 17 kelet- és közép-európai országot tömörítő Új Selyemút kezdeményezésből, amit Hszi elnök egy több milliárd dolláros infrastrukturális programmal támogat.

A litván kiberbiztonsági központ okostelefon-vizsgálata Kína számára újabb provokáció volt, amit Washington kis bábjának „új trükkjeként” gúnyolt ki a már idézett Global Times, a kínai kommunisták angol portálja.

Litvánia „egyértelmű geopolitikai döntést” hozott, amikor határozottan a régi szövetséges, az Egyesült Államok, és más demokráciák mellé áll – nyilatkozta a litván parlament nemzetbiztonsági és védelmi bizottságának elnöke. „Mindannyian nagyon kommunistaellenes kínaiak vagyunk. Ez a vérünkben van” – érvelt Laurynas Kasčiūnas.