Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Putyin szerint a Nyugat katonailag fenyegeti országát

Access to the comments Kommentek
Írta: SL
euronews_icons_loading
Orosz katonák a dél-oroszországi Rosztov térségében tartott hadgyakorlaton
Orosz katonák a dél-oroszországi Rosztov térségében tartott hadgyakorlaton   -   Szerzői jogok  MTI/AP

Napokkal azután, hogy elfogadhatatlannak nevezte a NATO keleti bővítését, az orosz elnök most már kijelentette: megvizsgálja katonai szakértőinek javaslatait, ha a NATO nem garantálja a keleti "expanzió" befejezését.

Vasárnapi televíziós beszédében Vlagyimir Putyin úgy állította be magát, mint akit a NATO könyörtelen keleti törekvései hoznak lépéskényszerbe, mondván, országának nincs hová hátrálnia az észak-atlanti védelmi szövetség állítólagos előrenyomulásával szemben - írja a német közszolgálati Deutsche Welle honlapja.

"Nincs hová visszavonulnunk" - jelentette ki Putyin az orosz állami televízióban, azt állítva, hogy a NATO olyan rakétákat telepíthet Ukrajnába, amelyek mindössze négy-öt perc alatt érnék el Moszkvát. "Olyan határhoz szorítottak minket, amelyet nem tudunk átlépni. Eljutottak arra a pontra, ahol egyszerűen megálljt kell mondanunk nekik" - tette hozzá.

Vétójogot követel

Napokkal korábban, hagyományos év végi sajtótájékoztatóján az orosz elnök már - nem először - sürgette a Nyugatot, hogy adjon biztonsági garanciákat a NATO terveivel és Ukrajnával kapcsolatban. Putyin üdvözölte, hogy a jövő hónapban Genfben amerikai-orosz tárgyalások lesznek, de fontosnak nevezte, hogy Moszkva igényeire kell fókuszálni ahhoz, hogy gyors eredményeket érjenek el.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azt javasolta, hogy január 12-re hívják össze a NATO-Oroszország Tanács ülését, amikor Brüsszelben a szövetség Katonai Tanácsának ülését tartják a vezérkari főnökök szintjén - írja az MTI. A moszkvai külügyminisztérium közölte, megkapta és tanulmányozza a javaslatot.

Nem lesz könnyű dolga a tárgyaló feleknek: Moszkva ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy vétójoga legyen Ukrajna esetleges NATO-tagságával kapcsolatban, követeli, hogy Amerika távolítsa el atomfegyvereit Európából, a NATO pedig vonja ki többnemzetiségű zászlóaljait Lengyelországból, Észtországból, Lettországból és Litvániából.

Vasárnapi tévébeszédében az orosz elnök most már arról beszélt: ha a NATO nem nyújt biztonsági garanciákat, akkor megfontolja "a katonai szakértőink által nekem benyújtott javaslatokat".

Inváziót terveznek?

Kifejezte továbbá aggodalmát amiatt, hogy a nyugati országok elhúzzák a tárgyalásokat az orosz biztonsági javaslatokról, miközben "katonai fenyegetést" építenek ki országára.

Oroszország ugyanakkor az utóbbi hetekben mintegy 150 ezer katonát vont össze az ukrán határ közelében, ami azt a nyugati gyanút erősítette, hogy inváziót tervez Ukrajna ellen. Mint arról beszámoltunk, a The Washington Post néhány hete, egy meg nem nevezett amerikai kormánytisztviselőre hivatkozva megírta: az amerikai hírszerzés ismeri az Ukrajna elleni lehetséges orosz katonai offenzíva tervét, és azt már a jövő év elején elindíthatják 175 ezer fővel.

Az amerikai hírszerzés emellett azt is tapasztalta, hogy az orosz propaganda egyre erőteljesebben igyekszik a média segítségével is lejáratni Ukrajnát és a NATO-t az esetleges invázió előtt.

Az EU és az USA súlyos következményekkel fenyegette meg Moszkvát, ha egy ilyen lépésre sor kerülne. A Kreml többször is tagadta a vádakat, és válaszul azt követelte, hogy a NATO csökkentse katonai állomáshelyeit Közép- és Kelet-Európában.

Az oroszok egyhónapos hadgyakorlatot is tartottak az ukrán határnál, a több mint tízezer orosz katona állítólag visszatért állandó támaszpontjára.