Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

2021 sem múlt el vérontás nélkül a Közel-Keleten

Access to the comments Kommentek
Írta: Manuela Scarpellini
euronews_icons_loading
2021 sem múlt el vérontás nélkül a Közel-Keleten
Szerzői jogok  euronews

**2021. eseménydús év volt a Közel-Keleten is. Fellángolt a izraeli palesztin-konfliktus, a hadseregnek kellett megfékeznie a zavargásokat Libanonban, a síiták egyik vallási vezetőjével is találkozott a pápa Irakban. **

Májusban zavargások törtek ki Kelet-Jeruzsálemben,  miután az izraeli hatóságok palesztin családokat lakoltattak ki a Sejk Dzsarra negyedben. A feszültséget tovább szította a Jeruzsálem napi menet. A Hamasz végül rakétákkal kezdte támadni Izraelt, amire Izrael Gáza intenzív bombázásával válaszolt. A konfliktusnak több száz halottja és sebesültje volt, túlnyomó részt a palesztin oldalon.

A történelmi konfliktust felerősítette, hogy Izrael amerikai közvetítéssel korábban rendezte kapcsolatait több arab állammal, elszigetelve a palesztinokat.

Május 21-én elsősorban Egyiptom közvetítésének köszönhetően létrejött egy kétoldalú, feltételek nélküli fegyverszünet, amelyet Izrael, a Hamasz és az Iszlám Dzsihád is elfogadott, és mindkét oldal győzelemként ünnepelt.

Októberben újabb véres válság rázta meg Libanont is. A 2020-as kikötői robbanás miatti büntetőeljárás ellen tiltakozó síitákra azonosítatlan orvlövészek tüzet nyitottak, és hat embert megöltek, sokakat megsebesítettek. A síita Amal Mozgalom és a Hezbollah a maronita keresztény Libanoni Erő pártot vádolta, ebből utcai zavargások lettek, amelynek végül tankokkal kényszerült véget vetni a libanoni hadsereg. A konfliktus oka az volt, hogy a kikötői robbanás szálai politikusokhoz vezettek, ezért a híveik a bíró elmozdítását követelték.

A zavargások tovább súlyosbították az országot sújtó gazdasági válságot, amit az ország központi kikötőjének megsemmisülése és ennek tovagyűrűző hatásai okoztak. Ehhez adódott a koronavírus-járvány, és az országra óriási terhet jelentő másfél millió szíriai menekült. 

Márciusban Irakba látogatott Ferenc pápa. Ez volt az első útja 15 hónapnyi karantén után, három nap alatt ezerhatszáz kilométert tett meg az országban. Történelmi találkozót hozott össze Ali Al Szisztani ajatollahhal, a térség legfontosabb shíita vallási vezetőjével - ezt a találkozót évtizedek óta sikertelenül próbálta megszervezni a Vatikán.

Az egykor az Iszlám Állam által megszállt Moszulban Ferenc pápa a terrorszervezet áldozataiért imádkozott. Az iraki keresztény közösség létszáma másfél millióról háromszázezerre csökkent a kétezres évek eleje óta.

Hazaindulás előtt az iraki kurdok fővárosában, Erbilben misézett Ferenc pápa, amelyet az arab Salam, vagyis béke szó háromszori megismétlésével zárt.