Egy törvénymódosítással a nemzeti parkok által megvásárolt védett erdőterületek vagyonkezelői joga profitorientált állami erdőgazdaságokhoz vándorolhat.
HIRDETÉS**Veszélyezteti a természeti értékeket és ellentétes az Alaptörvénnyel az Országgyűlés által december 14-én megszavazott, több mezőgazdasági és környezetvédelmi tárgyú törvényt módosító salátatörvény - figyelmeztet a WWF Magyarország. A természetvédő szervezet ezért Áder János köztársasági elnökhöz fordul, hogy ne írja alá a törvényt. **
A költségvetés minden évben a nemzeti parkok rendelkezésére bocsát egy keretet, amelyből azok védett vagy védeni tervezett területeket vásárolhatnak meg. Most egy törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy ezek vagyonkezelői joga ne kerüljön a nemzeti parkokhoz, hanem azt állami erdőgazdálkodó szervezetek gyakorolhassák.
- A törvénymódosítás következtében megtörténhet, hogy nemzeti parki kezdeményezésre, nemzeti parkok számára elkülönített forrásból, természetvédelmi indokkal állami tulajdonba kerül egy földterület, amit ezután azonban nem a nemzeti park igazgatóság kap meg vagyonkezelésbe, hanem egy profitorientált állami erdőgazdaság - magyarázta a WWF Magyarország igazgatója, Sipos Katalin.
A nemzeti parkok és az állami tulajdonú erdőgazdálkodó társaságok között nehezen kibékíthető ellentétek vannak. Az erdők jó természetes állapotának megőrzéséhez az a legjobb, ha minél kevesebb beavatkozás történik. Míg a természetvédelem nem bánja, sőt kívánatosnak tartja, ha egy fa magától dől ki, elkorhad, mert ezzel élelmet és élőhelyeket teremt, az erdész ebben az elkerülhető anyagi veszteséget látja. Az erdőgazdaságnál a fő tényező még mindig az, hogy az erdőnek legalábbis el kell tartania az erdőgazdaságot, de lehetőleg inkább profitot kell termelnie. Az erdészek a vadászokhoz hasonlóan azzal érvelnek, hogy azzal, hogy fákat vágnak ki, tulajdonképpen megvédik az erdőt, de a természetvédők szerint ezzel kárt okoznak. Ebben az állandó háborúban hatósági oldalról a természetvédelem érdekeit az egyébként is defenzívába szorult nemzeti parkok képviselik, akiket most megint egy lépéssel hátrébb tolt a jogalkotó.
"Hazánkban tizenhárom, közösségi jelentőségű természetes erdőtípus - különféle bükkösök, tölgyesek, ártéri erdők - található, melyből a legutolsó, 2019. évi országjelentés szerint hét rossz, öt pedig kedvezőtlen állapotban van. Az idős erdők mennyisége nagyon lecsökkent, és olyan kirívóan természetromboló fahasználat is jogszerűen megtörténhet védett területen, mint a Bükki Nemzeti Park közepén, a Tar-kő mellett néhány éve kivágott 180 éves erdő esete" - írja közleményében a WWF.