Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Mennyire demokratikus kötelezővé tenni a koronavírus védőoltást?

Access to the comments Kommentek
Írta: Noemi Mrav  & Laureen Chadwick
Tüntetés az úgynevezett Green pass ellen Olaszországban, július 24-én. Mára az olaszok 79 százaléka legalább egy, 73,8 százaléka két oltást kapott
Tüntetés az úgynevezett Green pass ellen Olaszországban, július 24-én. Mára az olaszok 79 százaléka legalább egy, 73,8 százaléka két oltást kapott   -   Szerzői jogok  Antonio Calanni/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved

A koronavírus-járvány újabb hullámának felfutásával egy időben a kormányok ismét szigorítanak, hogy mérsékeljék a megbetegedések számát és a kórházak leterheltségét. A tavalyi évhez képest alapvető különbség azonban, hogy míg korábban a szigorítások mindenkire vonatkoztak, sok országban most már csak az oltatlanokra nézvést kötelezőek.

Nincs egységes európai álláspont azzal kapcsolatban, hogy kéne-e megkülönböztetést tenni az oltottak és az oltatlanok között. Egyes tagállamokban - például Franciaországban és Olaszországban - csak az oltottak, nemrég felépültek, vagy a friss negatív teszttel rendelkezők mehetnek étterembe, bárokba és nyilvános helyekre - ez az úgynevezett 3G szabály. Németországban vagy Csehországban azonban még ennél is tovább mentek: ott az úgynevezett 2G szabály értelmében minden oltatlan ki van zárva a közéletből, még akkor is, ha negatív eredményű PCR teszttel rendelkeznek.

"Úgy gondoljuk, hogy a járvány az oltottak miatt nem terjed jobban. Ez nem jelenti azt, hogy ők nem betegedhetnek meg, de az oltottak nem töltik meg a kórházakat" - mondta a cseh egészségügyi miniszter, Adam Vojtěch, mikor a 2G szabályt mellett érvelt.

De vajon fair ez így? Érdemes az oltatlanokat büntetni a szigorításokkal? Az Euronews jogi és filozófiai professzorok véleményét kérdezte.

"Mások sérelmének megakadályozása"

"Az egyetlen cél, amelynek érdekében jogosan lehet egy civilizált közösség bármely tagjával szemben – akarata ellenére – erőszakot alkalmazni, az mások sérelmének megakadályozása" - olvasható a brit filozófus, John Stuart Millnek "A szabadságról" című esszéjében. Ezt nevezik kár-elvnek - a kormányok pedig az élet számtalan területén alkalmazzák is - mondta az Euronewsnak Simon Rippon, a bécsi CEU filozófiaprofesszora.

Rippon szerint a fent leírt gondolatmenet itt is alkalmazható.

"Nem akarjuk, hogy a kormány ítélje meg, mi a számunkra legjobb életforma, nem akarjuk, hogy ránk erőszakoljanak egy bizonyos nézetet, mert az a helyes és követendő. De ebben az esetben tudományos, jól alátámasztott érvek vannak ennek bizonyítására, a kormányok pedig megpróbálják szabályokkal korlátozni azokat az embereket, akik kézzelfogható veszélyt jelentenek a többiekre, mert úgy döntöttek, hogy nem teszik meg a tudományos szempontok alapján tett óvintézkedéseket."

"Senki sem vezethet ittasan vagy jogosítvány nélkül, még akkor sem, ha azt gondolnánk: ez a pár ital nem fogja rontani a vezetői képességeimet, csak jobban vezetek tőle. Nem dohányozhatunk a munkában, nem hordhatunk fegyvert magunknál a világ számos országában, még akkor sem, ha ettől nagyobb biztonságban éreznénk magunkat" - tette hozzá Rippon.

"A kormány gyakran korlátozza szabadságjogainkat, hogy ezzel megvédjen másokat és szerintem az oltatlanokra vonatkozó szabályok vagy a védettségi igazolványok sok tekintetben ugyanilyen intézkedések."

Ausztriában az osztrák kancellár az oltatlanokra vonatkozó korlátozások bevezetését azzal indokolta, hogy nagyobb volt a megbetegedések száma az oltatlanok körében. Így az ország hétfőn karantént vezetett be az oltatlanok számára - majd hétfőtől mindezt kiterjesztették az egész lakosságra. "Világos, hogy még a szigorú intézkedések, a széleskörű tesztelés és a Covid-igazolványok használata sem elég a helyzet kezeléséhez" - véli Rippon.

"Drákói szigor"

Roland Pierik, az amszterdami egyetem jogi tanszékének törvényszéki filozófia professzora szerint a 2G szabály - vagyis a beoltatlanok meggátolása abban, hogy a közéletben aktívan részt vegyenek - nehezebben igazolható, mint a 3G szabály, amikor a beoltatlanokat nem zárják ki, de csak negatív eredményű teszttel vehetnek részt a társadalmi életben. "Lehet, hogy hetente kétszer-háromszor is teszteltetniük kell magukat, de így legalább nem zárják ki őket - magyarázta Pierik az Euronewsnak. - Ha 2G szabályt vezetnek be, akkor az oltatlan embereket kirekesztjük a társadalmi élet bizonyos területeiről".

Pierik azzal érvelt, hogy Hollandiában a 3G szabály alatt senki sem vette túl szigorúan a Covid-igazolvány bemutatását, sok étterem például nem is ellenőrizte azt. A kormány ezért most a 2G szabály bevezetését javasolta. "Ezt pedig eléggé vonakodva fogadnám el, mert ez egy sokkal erősebb beavatkozás az oltatlan emberek szabadságjogaiba és még a korábbiaknál is nehezebb lenne betartatni" - tette hozzá.

Dr. Rowland Kao, az edinburgh-i egyetem állategészségügyi járványkutatási vezetője azt mondta, hogy a 2G szabály "drákói szigorúságot jelentene" Ez olyan intézkedés, amit már csak akkor tenne meg, ha biztos lehetne benne, hogy a járvány kockázata nagyobb.

"Speciális jogok az oltottaknak"

Az Euronewsnak írt véleménycikkében Tom Theuns és Josette Daemen a leiden-i egyetemről amellett érveltek, hogy a Litvániában bevezetett lépés, miszerint az oltatlan képviselőket nem engedik be a parlamentbe, nem más, mint "demokratikus szakadék".

"A litvánok döntése kizárta az oltatlan képviselőket még a távmunkában végzett értekezletekről is, ami számomra azt mutatja, hogy ez egyáltalán nem a közegészségügy védelméről szólt" - írta Theuns. Véleménye szerint a 3G szabály észszerű korlátozás a demokratikus társadalmon belül ha az emberek ezt betartva folytathatják gazdasági és kulturális tevékenységeiket.

A 2G szabály ezzel szemben "két táborra oszthatja a társadalmat, azt üzenve a már beoltottaknak, hogy nekik speciális jogaik vannak, miközben az oltatlanokat kizárja az áruk és szolgáltatások eléréséből - amihez egyébként hozzáférést kéne biztosítani" - tette hozzá.

A Lancet című orvosi szaklapban publikált levelében Günter Kampf a Greifswald-i egyetemről azt írta: a magasrangú politikusoknak be kéne fejezniük, hogy "az oltatlanok járványának" hívják a koronavírus mostani hullámát, mert ez "stigmatizálja" az oltás nélkülieket. "Egyre több bizonyíték van arra, hogy a beoltott személyek szerepet játszanak a betegség átadásában" - érvelt.

Kötelező oltás?

A koronavírus előtt is voltak már kötelezően beadandó vakcinák, például gyerekeknek, vagy ha külföldre utazunk. Egyes szakértők szerint az Ausztriában meglépett, az egész népesség számára kötelező oltás egyszerre teremtene egyenlőséget és szülne visszásságot a társadalomban.

"A gyerekek számára kötelezően beadandó oltások könnyebben igazolhatóak, miután a szülőnek a gyerek legjobb érdekében kell eljárnia, miután ő még nem tud megfontolt döntést hozni a kérdésben" - mondta Pierik. - Felnőttekkel azonban más a helyzet. El tudják dönteni, mit akarnak, így nehéz igazolni a kötelező oltás létjogosultságát.

Másrészről azonban a kötelező oltás azt is jelenti, hogy "mindenkit egyenlő bánásmódban részesítenek, egyenlőként kezelnek, ami véleményem szerint a demokrácia egyik fontos alapértéke" - tette hozzá.