A beutazási korlátozás a tajvani függetlenségi erők kemény magjához tartozónak tartottak családtagjaira is vonatkozik.
Kitiltják Kína szárazföldi területéről, valamint Hongkongból és Makaóból mindazokat, akik elkötelezett hívei Tajvan függetlenségének, továbbá büntetőeljárást is kilátásba helyezett ellenük.
A beutazási korlátozás a tajvani függetlenségi erők kemény magjához tartozónak tartottak családtagjaira is vonatkozik.
Nevek nélkül közzétett részletek
A kínai kormány tajvani ügyekért felelős hivatala egy pénteken közzétett közleményben ismertette a szigorú intézkedéseket.
A közleményben ugyan senkit nem neveztek meg, de a hivatal szóvivője, Csu Feng-lien a "kisszámú keményvonalas szakadár" között említette Szu Ceng-csang tajvani miniszterelnököt, Jü Sji-kunt, a törvényhozó intézmény (jüan) elnökét, valamint Joseph Vu külügyminisztert.
A szóvivő szerint ők feszültségeket szítottak a Tajvani-szoros két oldala között, és rosszindulatú támadásokat intéztek Kína szárazföldi része ellen.
A kínai cégekkel és polgárokkal is tilos az együttműködésük
A szóvivő elmondta továbbá, hogy az érintettek és hozzátartozóik nem folytathatnak együttműködést a kínai szárazföldön működő vállalatokkal, illetve kínai állampolgárokkal.
Hangsúlyozta a tájékoztatás: "Ők, hozzátartozóik, valamint a nekik anyagi támogatást biztosítók nem profitálhatnak többé a kínai szárazföldből".
Peking figyelmezteti Brüsszelt a vizsgálódó EP-bizottság miatt
A pekingi intézkedéseket ugyanaznap jelentették be, amikor véget ért Tajvanon a demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozással foglalkozó EP-bizottság (INGE) háromnapos látogatása.
A küldöttség tagjai pénteken kijelentették, hogy az Európai Parlamentnek fokoznia kellene a kapcsolattartást Tajvannal.
Peking azonban elítélte a látogatást, és figyelmeztette az Európai Uniót, hogy a Kína és az EU közötti kapcsolatok fogják megsínyleni, ha Brüsszel nem hagy fel "a Tajvan függetlenségét propagáló, szakadár erőknek címzett, helytelen üzenetek" küldésével.
Éleződik a viszony Peking és Tajpej között
Kína saját területének részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony többéves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel.
A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.
Októberben a kínai légierő rekordszámú harci gépet küldött a sziget légvédelmi zónájába. Peking részéről a feszültségek közelmúltbeli kiéleződését részben a tajvani politikusok külföldi erőkkel folytatott "összejátszásának" tulajdonították.
