NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Még egy Olaf: Scholz, a következő német kancellár kimért, de kitartó; keresztény, de világi

Olaf Scholz a G20 pénzügyminisztereinek velencei találkozóján, 2021-ben
Olaf Scholz a G20 pénzügyminisztereinek velencei találkozóján, 2021-ben Szerzői jogok AP Photo/Luca Bruno
Írta: Németh Árpád
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Ha egy hónap múlva valóban Olaf Scholzot nevezik meg Merkel utódjának, „akkor a Magyarországra nehezedő nyomás is erősödhet, például a jogállamiság ügyében” – latolgatta a kormánypárti sajtó. A nyomást azonban nem az ország, hanem legfeljebb a kormány fogja észlelni.

HIRDETÉS

Eldőlni látszik, hogy Olaf Scholz lesz a következő német kancellár, aki a tervek szerint december 6-án, Mikulás napján teszi le az esküt. Alig 17 éves volt, amikor belépett a szociáldemokrata pártba, ahol Gerhard Schröder idején a főtitkári posztig vitte, ugyanakkor pártelnöknek tavalyelőtt már nem választották meg. A kudarc után az SPD mégis őt jelölte kancellárnak. A tavasszal még esélytelennek tartott párt az ő vezetésével tarolt, és a legtöbb helyet szerezte meg a Bundestagban. Merkel kormányaiban kétszer is volt miniszter, most éppen a pénzügyeket irányítja, és az új kormány megalakulásáig hivatalosan is alkancellár. Világi nézeteket vall, de nagyra tartja Németország keresztény örökségét. Meggyőződése, hogy a nagyhatalmi versenyben csak egy erős és szuverén Európának van jövője.

„Igen” – ezt válaszolta lakonikusan Olaf Scholz a Spiegel azon kérdésére: vajon ő lesz-e az új német kancellár a koalíciós tárgyalások lezárulta után. Pedig tavalyelőtt még a szociáldemokraták vezetőjének sem választották meg.

Amikor a választások éjszakáján a párt székházának színpadára lépett, éljenzés és egy „Köszönjük” feliratú transzparens várta. Azt érte el, ami nem is olyan régen még lehetetlennek tűnt: a csúcsra juttatta a szociáldemokratákat az évek óta mért alacsony támogatottság ellenére. Tavasszal a párt még 15 százalék körül állt, a választások után pedig a szavazatok 25,7 százalékával nyert. Ezzel a szocialisták szerezték meg a legtöbb képviselői helyet, 206-ot a jelenleg 736 tagú Bundestagban (a kompenzációs mandátumok miatti túlnyúlás és kiegyenlítés miatt a német parlamentnek nincs állandó létszáma).

Az SPD Németország északi részén tarolt. Fényes sikerében valószínűleg nem kis szerepet játszott Scholz többször is megismételt ígérete, hogy az óránkénti minimálbért 9,50-ről 12 euróra (4300 forintra) emeli.

Azóta már javában folynak a koalíciós tárgyalások a 118 helyet szerzett Zöldekkel, és a 92 képviselővel rendelkező Szabad Demokratákkal. A konkrét tisztségek elosztásáról csak a tárgyalások végén egyeztetnek, de abban már egyetértettek, hogy az új kancellárt Olaf Scholznak fogják hívni, és Mikulás napján tervezik beiktatni.

AP Photo/Michael Sohn
Merkel megy, Scholz jön, 2021AP Photo/Michael Sohn

A választási kampányban ő uralta a plakátokat, ő állt a középpontban, és ő vett részt a politikai vitákban. A szociáldemokraták kampánya mindent a 63 éves politikus győzelmének rendelt alá. Egy kiegyensúlyozott, szilárd kormányzati tapasztalattal rendelkező államférfi képét közvetítették.

Azt sugallták, hogy Olaf Scholz a leköszönő kancellár természetes utódja, miután Angela Merkel 16 év után nem indult újra a választáson. Scholz 2018 óta a Merkel kabinet pénzügyminisztere, és a CDU/CSU, illetve az SPD jelenlegi nagykoalíciójában alkancellár is. Merkelhez hasonlóan addig marad jelenlegi tisztségében, amíg nem alakul új kormány.

AP Photo/Michael Sohn
Az alkancellár/pénzügyminiszter kerékpáron érkezik a kormányülésre, 2018 novemberébenAP Photo/Michael Sohn

A hamburgi jogász

Olaf Scholz 1958. június 14-én az alsó-szászországi Osnabrückben született, de Hamburg Rahlstedt negyedében nőtt fel. Két öccse közül Jens aneszteziológus, a Schleswig Holstein Egyetemi Orvosi Központ vezérigazgatója, míg Ingo technológiai vállalkozó. Olaf a középiskola után, 1978-ban jogra iratkozott a Hamburgi Egyetemen, majd a diploma megszerzése után munka- és foglalkoztatási jogra szakosodott ügyvédként helyezkedett el.

A család – Merkeléhez hasonlóan – hagyományosan lutheránus. Olafot az evangélikus egyházban keresztelték meg, de inkább világi nézeteket vall. Felnőttként kilépett az egyházból, az ország keresztény örökségének és kultúrájának megbecsülését azonban változatlanul szorgalmazza.

„Németországot a keresztény kultúra alakítja. Számomra fontos, hogy sok keresztény nagyszerű elkötelezettségére számíthatunk, legyen szó közösségi munkáról, vagy szociális munkáról a bölcsődékben és kórházakban. Politikusként célom ennek a fontos munkának a megmaradása, és kultúránk keresztény jellegének megbecsülése” – nyilatkozta a német katolikus portálnak.

Még nagykorú sem volt, amikor a hetvenes években, alig 17 évesen belépett a Szociáldemokrata Pártba, egészen pontosan ifjúsági tagozatába, a Jusóba. Lázadóként az egyetemi csoportok marxista szárnyát, valamint az spw című folyóiratot támogatta, ahol cikkeiben népszerűsítette a „tőkés gazdaság legyőzését”. Bírálta az „agresszív-imperialista NATO-t”, és a „nagyvállalatok európai fellegvárának” nevezte a szövetségi köztársaságot. 1984. január 4-én Scholz és más Juso-vezetők az NDK-ban találkoztak Egon Krenzzel, a (kelet)Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának titkárával.

Olaf Scholz 1984

Negyven éves volt, amikor először választották meg szövetségi képviselőnek; 1998 és 2011 között a Bundestag tagja volt. Ortwin Runde főpolgármester alatt, 2001-ben a hamburgi önkormányzatban dolgozott, majd 2002-ben az SPD főtitkárává választották, ahol Gerhard Schröder pártelnök és kancellár mellett szolgált.

AP Photo/Fabian Bimmer
Olaf Scholz pártfőtitkár (b) és Gerhard Schröder pártelnök, kancellár (j), 2005-benAP Photo/Fabian Bimmer

Miután 2004-ben lemondott főtitkári tisztségéről, pártja frakcióvezetője lett a Bundestagban, majd 2007-ben munkaügyi és szociális miniszterként az első Merkel-kormány tagja lett. Az SPD a 2009-es választások után kilépett a kormányból, Scholz pedig visszatért az SPD élére Hamburgban, közben az SPD frakcióvezető-helyettesévé is megválasztották. Pártját győzelemre vezette a 2011-es hamburgi tartományi választásokon, amikor ő lett a főpolgármester. 2018-ig töltötte be a tisztséget.

Az SPD 2018-ban újra belépett a negyedik Merkel-kormányba, Scholzot pedig egyidejűleg nevezték ki pénzügyminiszternek és Németország alkancellárjának.

A feleségével politikai nézeteltérései nincsenek. Britta Ernst 1998 óta a hitvese, és szintén az SPD tagjaként tartományi miniszteri posztokat töltött be. Gyermekük nem született.

Wolfgang Kumm/dpa via AP
Olaf Scholz (j), és felesége, Britta Ernst (b), a választási győzelem estéjén, 2021-benWolfgang Kumm/dpa via AP

A pártvezetésre alkalmatlannak tartották

Vajon mennyire szociáldemokrata Scholz valójában? – tette fel a kérdést a Deutsche Welle. A kérdés furcsának tűnik, de a közelmúlt tükrében nem is annyira meglepő. Scholz ugyanis 2019-ben az SPD elnöke akart lenni. A tagság szavazásán azonban alulmaradt Saskia Eskennel és Norbert Walter-Borjansszal szemben, akik azt ígérték, hogy az SPD-t még inkább balra tolják el.

A korábban abba az irányba húzó Scholz viszont már régóta az SPD mértéktartóbb, konzervatívabb szárnyához tartozik. Ezért is meglepő, hogy Esken és Walter-Borjans őt javasolta a párt kancellárjelöltjének 2020 augusztusában. Az SPD végül egy olyan kancellárjelöltet választott, akit pártelnöknek alkalmatlannak tartottak.

Julian Stratenschulte/dpa via AP
A kampány képe, 2021Julian Stratenschulte/dpa via AP

Jelölése után Scholz azt mondta, hogy ő és a pártvezetés szorosan és harmonikusan dolgozott együtt.

HIRDETÉS

„Tulajdonképpen már az SPD-vezetés megválasztása után elkezdődött az együttműködés, amiből bizalom alakult ki. Egy bizonyos ponton úgy éreztem, hogy ők ketten engem fognak javasolni, és ők ketten is nagyon korán ráéreztek arra, hogy engem kell javasolniuk” – nyilatkozta.

A történtek jól példázzák, hogyan kezeli Scholz a válságokat: feláll, egy kissé csüggedten folytatja, de soha nem kételkedik önmagában. A jelek szerint rendíthetetlen önbizalommal megáldott. Több évtizedes politikai pályafutása során sok csapás érte, de olyan nem akadt, ami hosszú időre kizökkentette volna a helyes irányból.

A hullámvölgyekből mindig kilábalt

„Nem töltöm az éjszakámat a kölni szennyvíztelepen, miért hagynám, hogy a Spiegel interjút készítsen velem?” – mondta egyszer Helmut Kohl, és tartotta magát az elvéhez. A kancellári hivatalban eltöltött 16 éve alatt egyszer sem áll szóba a hamburgi hetilappal, amelyről azt feltételezte, hogy nem játszik tisztességesen.

Talán ezen felbátorodva Scholz – az SPD főtitkáraként – 2003-ban húzott ujjat a sajtóval, de a fagyi visszanyalt. A berlini Tageszeitung készített vele interjút a pártkongresszuson, és még Scholz is elismerte, hogy az újságíró, Jens König „nagyon profi munkát végzett”. A jóváhagyásra, az ún. autorizációra visszaküldött szövegben azonban radikális változtatásokat követelt, sőt azzal fenyegetőzött, hogy az egész interjút visszavonja. Miután König közölte, hogy engedély nélkül is megjelentetik, Scholz belengette, hogy a lapot kizárják az SPD minden jövőbeli háttérbeszélgetéséből.

A Tageszeitung – ígéretéhez híven – végül megjelentette az interjút, de Scholz összes válaszát kitakarta feketével. A lap főszerkesztője, Bascha Mika a politikus viselkedését „a szabad sajtó iránti igény, az újságíró öndefiníció és az olvasó elárulásaként” ítélte el. A Tageszeitung tiltakozásához több tekintélyes lap, köztük a Berliner Zeitung, a FAZ, a Financial Times Deutschland, a Frankfurter Rundschau, a Kölner Stadt-Anzeiger, a Süddeutsche Zeitung, a Tagesspiegel és a Welt is csatlakozott.

HIRDETÉS

"Mintha darázsfészekbe rúgott volna"

„Üdvözlet a pokolban” – ezzel a jelszóval várták a tüntetők 2017-ben Hamburgban a G20-ak vezetőit, amivel azt üzenték, hogy világszerte rengeteg embernek pokol az élete. A kétnapos rendezvény alatt húszezer rendőrt állították készenlétbe, az antikapitalista tüntetők mégis kirakatokat törtek be, barikádokat emeltek és gyújtogattak a német nagyváros központjában. Több autó teljesen kiégett.

A napokig tartó zavargások után megannyi bírálat érte a város a város első emberét, Olaf Scholzot. Thomas de Maizière német belügyminiszter egyenesen „gyilkossági kísérlethez” hasonlította a történteket. A G20-csúcstalálkozó helyszíne szó szerint csak egy kőhajításnyira volt Karolinenviertel és Sternschanze baloldali városrészektől, amit a polgármester kritikusai naivnak és provokatívnak tartottak. Sokan úgy vélték, hogy Scholz durván alábecsülte a lakosság reakcióját. Olyan, mintha „darázsfészekbe rúgott volna” – mondták. A lemondását követelték, de nem lépett vissza.

Hamburg főpolgármestereként az SPD kancellárjelöltje az eddig bevallottnál gyakrabban találkozott az MM Warburg magánbank egyik főnökével. A megbeszéléseken a város 47 millió eurós adóköveteléséről tárgyaltak – írta nem sokkal Scholz kancellárjelöltségének bejelentése után, 2020 szeptemberében a CDU/CSU koalícióhoz húzó Süddeutsche Zeitung. A lap szerint Olaf Scholz szövetségi pénzügyminiszternek magyarázatot kell adnia a Cum-Ex-botrányba belekeveredett MM Warburg hamburgi magánbank ügyében.

Emlékeztetőül: egy tekintélyes adószakértő szerint az államot egyszerűen meglopták, és nem biztos, hogy kiderül, pontosan mennyivel – de eurómilliárdokról folyt a találgatás. A nyomozás már javában folyt, amikor Scholz 2016. szeptemberében a hivatalában fogadta a bankfőnököt. Olearius ismertette a bank helyzetét, majd egy következő találkozón, októberben egy többoldalas, az adóhatóságnak címzett levél tervezetét adta át, amelyben leszögezte, hogy a bank léte forog kockán a visszafizetés esetén. Scholz alig két héttel később felhívta, és azt mondta, hogy Olearius beadványát küldje el az akkori pénzügyminiszternek, Peter Tschentschernek. Véletlen vagy sem – a telefonhívás után három nappal Olearius a feljegyzései szerint arról értesült, hogy a város mégsem követeli vissza a 47 millió eurót. Scholz a Süddeutsche Zeitungnak elismerte a találkákat, de azt mondta: soha nem gyakorolt „semmilyen befolyást adóügyben”.

Immár pénzügyminiszterként Olaf Scholz 2021 áprilisában egy parlamenti vizsgálat során elmondta, hogy nem tartja magát felelősnek a Wirecard-botrányért, holott ő volt a német pénzügyi felügyeleti hatóság, a BaFin vezetője is. A Wirecardot a német pénzügyi technológiai szektor egyik példaképének tekintették: több mint két évtizede alapították, és olyan, a német tőzsdén, a DAX-on jegyzett, óriási növekedési potenciállal rendelkező pénzügyi szolgáltatóvá nőtte ki magát, amelybe sokakat bátorítottak befektetésre. Maga Merkel kancellár is lobbizott a vállalat érdekében egy 2019-es kínai út során.

HIRDETÉS

A Wirecard 2020 júniusában fizetésképtelenséget jelentett, miután elismerte, hogy a letéti számlákon tartott 1,9 milliárd euró eltűnt. Az egykor feltörekvő digitális fizetési óriásról azt is megállapították, hogy milliárdos adósságai vannak, és azzal vádolták, hogy éveken át hamisította a mérlegeket.

A BaFint a törvényhozók azzal vádolták, hogy védte a Wirecardot – leginkább azzal, hogy 2019 februárjában a vállalat életképességével kapcsolatos aggodalmak ellenére megtiltotta a vállalat shortolását. A vizsgálat nem a legjobbkor jött az akkor már kancellárjelölt Scholz számára. A Bundestagban tartott többórás meghallgatás során azt mondta, hogy a Wirecard bűncselekményeinek nagy része még az ő 2018-as hivatalba lépése előtt történt, és azt állította, hogy a BaFin „a törvényes lehetőségein belül” járt el. Jóllehet firtatták felelősségét, nem mondott le.

Az erős és szuverén Európa híve

A koronavírus-járvány idején Scholz pénzügyminiszterként a kormány által nyújtott eurómilliárdos támogatást szorgalmazta, amivel újra és újra reflektorfénybe került. Mottója a járvány kezdete óta az, hogy Németország anyagilag képes megbirkózni a válsággal. A fejlett ország 2022-ig 400 milliárd euró új hitelt vesz fel. Scholz választási kampányban azt ígérte, hogy Németország kinövi az adósságot. „Ettől senkinek sem kell félnie. Egyszer már sikerült, a legutóbbi, 2008-as válság után, és egy évtizeddel később újra sikerülni fog” – mondta.

Ugyanezt a megközelítést alkalmazta a klímavédelemmel kapcsolatban is. A Zöldeknek vannak jó ötletei – állítja –, de ezeket csak az SPD segítségével lehet életre kelteni. „Pragmatikus, jövőorientált” – így jellemzi saját programját.

Külpolitikában a folytonosságot képviseli. Vezetése alatt Németország egy – Orbán Viktor rémálmának ható – „erős, szuverén Európáért” ténykedne, amely „egy hangon szólal meg”, „ellenkező esetben nem fog labdába rúgni” – hangoztatta Scholz, aki arra hivatkozik, hogy a világ népessége hamarosan eléri a 10 milliárdot, a jövőben pedig Kína, az Egyesült Államok és Oroszország mellett számos nagyhatalom jöhet létre Ázsiában. Az Egyesült Államokkal és a NATO-val való együttműködés alapértelmezett eleve.

HIRDETÉS
Bernd von Jutrczenka/dpa via AP
Az Eurogroupon, 2021-benBernd von Jutrczenka/dpa via AP

Üzenetei elnyerték a közvélemény tetszését. Bizonytalan időkben a pragmatizmus fontosabb a karizmánál. Márpedig ez utóbbi minden bizonnyal hiányzik Scholzból. Nem tudja, hogyan fejezze ki magát, hogy mutassa ki érzelmeket. Még a felhőtlen öröm pillanatait is egy brit komornyik visszafogott arckifejezésével éli meg. Időbe telt, mire megtanulta, hogy a politikában önmagát és az üzenetét reflektorfénybe kell helyeznie ahhoz, hogy eljusson a választókig. A választási kampány során megközelíthetőbbnek, barátságosabbnak és közelebbinek tűnt. Gesztusai és az arckifejezése is megváltozott, sőt tréfálkozott.

„A brexit kimenetelétől függetlenül Németország és az Egyesült Királyság barátok és partnerek maradnak... Mindig is imponált a brit pragmatizmus. Imponált, múlt időben” – magyarázta mosolyogva 2019-ben egy londoni rendezvényen, ahol kifejtette, hogy országa tárt karokkal fogadja a brit vállalkozásokat. A múlt idő persze a megjelentek körében derültséget váltott ki.

Olaf Scholzot éveken át a vezetéknevéből és az automatából kirakott Scholzomat néven ismerték. A szójátékot a Die Zeit hetilap alkotta 2003-ban, amikor Scholz az SPD akkori főtitkáraként a munkaerő-piaci reformot ismétlődő technokrata kifejezésekkel szokta védeni.

„Én tolmácsoltam az üzenetet. Egyfajta kérlelhetetlenséget kellett tanúsítanom” – magyarázkodott később Scholz, de nem vette zokon a gúnynevet.

A befelé forduló, üzletorientált, szófukar hamburgi pragmatikusnak nem volt könnyű dolga az SPD-vel. Amikor párttisztségekért indult, általában dicstelen eredményeket ért el. Ennek ellenére csendben és hatékonyan felküzdötte magát a politikai ranglétrán. Sőt, a győzelemig vitte.

HIRDETÉS

„A történelmi válság után nincs vesztegetni való idő: Európának erős és megbízható partnerre van szüksége Berlinben, hogy folytathassuk közös munkánkat a szociális és zöld fellendülés érdekében” – írta az Olaf Scholznak és pártjának az elsők között gratuláló David Sassoli, az Európai Parlament elnöke.

Mire számíthat a magyar kormány?

Ha egy hónap múlva valóban Olaf Scholzot nevezik ki Merkel utódjának, „akkor a Magyarországra nehezedő nyomás is erősödhet, például a jogállamiság ügyében” – tudósított a Hír TV szeptember végén Brüsszelből. A megállapítás pontosításra szorul: a nyomás nem az országra, hanem a magyar kormányra erősödhet.

„Guten Morgen, érkezik Orbán Viktor rémálma?!” – ezzel a felütéssel jelentkezett Berlinből szintén szeptember végén Ujhelyi István, aki az SPD meghívására személyesen vett részt az eredményvárón, vagyis – mint írta – testközelből figyelheti: miként lesz Németországnak „sokunk reménye és várakozása szerint” új, szociáldemokrata vezetője.

„Olaf Scholz kiváló politikus, de nem egy szabadságharcos típus. Azt nem várhatjuk tőle, hogy esetleges kancellári győzelme esetén már másnap fenéken rúgja az európai értékeket meggyalázó illiberálisokat. Azt viszont biztosan várhatjuk tőle, hogy határozott, a merkeli egyensúlyozásnál markánsabb értékválasztást és irányt mutat majd az európai közösségnek; világosan szembe menve az EU-t szétrobbantani akaró kalandorokkal” – írta a Facebookon közzétett nyílt levelében az EP-képviselő.

Kay Nietfeld/dpa via AP
Annalena Baerbock (b) és Olaf Scholz (j), 2021-benKay Nietfeld/dpa via AP

Magyarország akkor került szóba, amikor a kancellárjelöltek még júniusban a globális biztonságról és Németország külpolitikájáról vitáztak. Annalena Baerbock, a Zöldek jelöltje szerint a Magyarországnak nyújtott uniós támogatásokat mindaddig csökkenteni kell, amíg az ország vezetése tekintélyelvűen viselkedik. Ezt azonban Scholz és Armin Laschet egyaránt kifogásolta.

HIRDETÉS

A CDU jelöltje szerint a párbeszédet még az ádáz ellenfelekkel is fenn lehet tartani, miközben tiltakozni kell az emberi jogokkal ellentétes magatartások ellen. Baerbockkal ellentétben Laschet szerint a magyarországi tekintélyelvűség kizárólag az Európai Unió Bíróságának illetékességébe tartozik.

Forrás: Facebook/@Karácsony Gergely
Karácsony Gergely, budapesti főpolgármester (b) és Olaf Scholz, német alkancellár (j), Berlinben, 2021 nyaránForrás: Facebook/@Karácsony Gergely

Velük ellentétben Scholz úgy véli, hogy az európai értékeket képviselő helyi szereplőknek, például Karácsony Gergely budapesti főpolgármesternek kell kiterjedtebb felhatalmazást adni.

Nyilván azért említette őt, mert nem sokkal korábban Berlinben találkoztak. „Bízunk benne, hogy a következő kancellár és kormány következetesebb lesz az uniós alapértékek, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság következetes védelmezőjeként Európán belül és kívül is” – írta megbeszélésük után a budapesti főpolgármester.

Egy biztos: az új német kancellárnak, minden bizonnyal Olaf Scholznak beiktatása után elsődleges feladatai között még nem fog szerepelni Magyarország kérdése.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Német választások: megkönnyebbülés és elégedettség Brüsszelben

Német alkancellár: Növelnünk kell a katonai kiadásokat, hogy meg tudjuk védeni Európát

Német sztrájkhelyzet: az állami vasút beperelte a szakszervezetet