Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Hol tartanak a német koalíciós tárgyalások és mik a főbb témakörök?

Access to the comments Kommentek
Írta: Károly Szilágyi  & Alexandra Leistner
22 külön témakörben kell megegyezniük a feleknek, méghozzá pár hét alatt
22 külön témakörben kell megegyezniük a feleknek, méghozzá pár hét alatt   -   Szerzői jogok  AP Photos/Michael Sohn

Egy hónapnyi előkészítő megbeszélések után hivatalosan is megkezdődtek a koalíciós tárgyalások a szociáldemokraták, a zöldek és a Szabaddemokraták között Németországban.

Az első nap viszonylag rövid volt: mindössze két órán át tartottak a megbeszélések, utána a 22 munkacsoport külön-külön látott munkához.

A tervek szerint ezek a kisebb szakpolitikai műhelyek fogják összeállítani a várhatóan több száz oldalas koalíciós szerződést. Ha ezeket elfogadják a pártok küldöttgyűlései, akkor december elején beiktathatják az Olaf Scholz által vezetett új német kormányt. A tervek szerint Scholz mikulás napján, december 6-án teheti le esküjét.

Addig milyen témaköröket beszélnek meg, milyen pártközi konfliktusokat kell rendezni ahhoz, hogy országos szinten kormányozni tudjanak?

Nézzük át a már megtalált és az eddig még csak keresett kompromisszumokat.

Befektetés a jövőbe

Klímavédelem, digitalizáció, oktatás és kutatás - ez az a három terület, amelyekre mindhárom párt nagy összegeket fordítana, ez derült ki az előkészítő tárgyalásokon. Az nem szokatlan a német politikában, hogy ilyenkor még nem tudni, honnan teremtik elő ezt a pénzt. A pártok eddig azt mondták, hogy sem adót, sem a hitelplafont nem akarják megemelni. Ebből következik, hogy ebben nincs nagy mozgási lehetőség, és a források megteremtése a koalíciós tárgyalások egyik fő témája lesz.

Klímavédelem

Németország fő Fridays-for-future-aktivistája, Luisa Neubauer szerint jó irányban indultak el a tárgyalások, van esély a 1,5 fokos cél elérésére. Arról máris megállapodtak, hogy folytatják a Merkel-kormány által életbe léptetett klímavédelmi törvény megvalósítását, és hogy a kormányprogram legvaskosabb része a környezetvédelemmel foglalkozik majd.

Azzal azonban mindenki tisztában van, hogy mire az új kormány új tervei átmennek a Bundestagon és a Bundesraton, utána mire elkezdődik a vasúti és a szélerőmű-hálózat bővítése, még legalább két év telik el.

A pártok a koalíciós egyeztetéseken meg akarnak állapodni a megújuló energiák felhasználásáról, a szénfelhasználás befejezéséről 2030-ig, az új házakra telepítendő naperőművekről, és az elektromobilitásról. És ugyan minden párt egyetért abban, hogy a klímacélok eléréséhez szükség van valamiféle lemondásra, az autópályákon nem akarnak általános sebességkorlátozást bevezetni.

Biztos munkahelyek

A szociáldemokrata SPD egyik legtöbbet hangoztatott választási ígérete a minimális órabér 9,50-ről 12 euróra emelése, ez valószínűleg megvalósul. Abban is egyetértenek, hogy a segélyek rendszerét átírják, megemelik azt az összeghatárt, amennyit törvényesen meg lehet keresni a segélyek mellett - ezzel szeretnék a segélyen élőket jobban érdekeltté tenni a munkavállalásban - eddig ugyanis olyan keveset lehetett a segély mellé keresni, hogy sokaknak nem érte meg teljes munkaidőben dolgozni, mert akkor már kiestek volna a szociális ellátásából, de a munkabérük és a segélyük még együtt is kevés lett volna a megélhetéshez.

A zöldek azzal kampányoltak, hogy csak az évi 10.344 euró fölötti jövedelmet adóztassák, az FDP a 42 százalékos felső jövedelemadó-kulcsot az eddigi 57.919 helyett csak 90.000 euró fölött alkalmazná. A nyugdíjkorhatárt nem emelnék, és az ellátást sem csökkentenék.

Egyszerűsítenék a szakképzett külföldiek bevándorlását, és a menekültből gazdasági bevándorlóvá válást is - ez a német jogrendben azt jelenti, hogy a bevándorlók egyszerűbben vállalhatnak majd munkát.

Kül- és biztonságpolitika

A leendő kormánypártok a kampány során sem voltak bőbeszédűek ezen a területen. Az előkészítő tárgyalások lezárásakor azt rögzítették, "európai és értékalapú" politikát akarnak folytatni. Ennek tartalmáról sokat nem lehet tudni, az előkészítő dokumentum 11. és 12. oldalán írnak erről. Említik Európát, az ENSZ-t, a NATO-t, valamint azt is, hogy meg kell vizsgálni az afganisztáni kivonulás utóhatásait, de konkrét külpolitikai célokat nem fogalmaztak meg.

A bevándorlással kapcsolatban közös európai stratégiát szorgalmaznak, a koalíciós pártok szerint ez kell ahhoz, hogy megszüntessék az életveszélyes Földközi-tengeri átkeléseket. felgyorsítanák a menekültügyi eljárásokat, a családegyesítéseket - de a kiutasításokat is.

Miniszteri posztok

Mindhárom párt hangsúlyozta, hogy konkrét pozíciók elosztásáról csak a tárgyalások végén egyeztetnek, de a zöldek Robert Habecket, a Szabaddemokraták pedig Christian Lindnert látnák szívesen a pénzügyminiszteri poszton. Egyedül abban van megegyezés, hogy az új kancellárt Olaf Scholznak fogják hívni, és hogy mikulás napján akarják beiktatni. A többi miniszteri tárcát paritásos alapon osztanák el.

Mit akarnak az ifjúsági szervezetek?

Az ifjú szocialisták jobb tömegközlekedést és alacsonyabb jegyárakat szeretnének, és a szakképzés megnyugtatóbb finanszírozását. A zöldeknél természetesen a klímavédelem merült fel, míg a jobboldali szabad demokraták ifjúsági szervezete a vagyonépítést, a kegyes halált és az abortuszt is szeretné megkönnyíteni, valamint törvényessé tennék a kanabiszt.