Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Mindszenty József bíboros öröksége

Access to the comments Kommentek
Írta: Nóra Shenouda
1974. május 7-én a bíboros New Yorkban, amint megérkezik a Macmillan Publishing Co. sajtótájékoztatójára
1974. május 7-én a bíboros New Yorkban, amint megérkezik a Macmillan Publishing Co. sajtótájékoztatójára   -   Szerzői jogok  HH/AP

Éppen 65 éve, 1956. november 3-án hangzott el Mindszenty József híres rádióbeszéde, amelyben a Nagy Imre vezette kormány tagjait a „bukott rendszer örököseinek” nevezte. Ekkor a szovjet tankok már vérbe fojtották a forradalmat, és gyülekeztek a viharfelhők az antikommunista mozgalom vezéralakjának tekintett bíboros feje fölött is, ezért másnap elgyalogolt az amerikai nagykövetséghez, és menedéket kért. Az 1956-os forradalom kiemelkedő és nemzetközi szinten is ismert alakjára, Mindszenty József életére és munkásságára emlékezünk cikkünkkel, amelyben a jelenlegi magyarországi vatikáni nagykövet, Michael August Blume pápai nuncius is beszél a bíboros örökségéről.

Azt sokan tudják, hogy Mindszenty József az antikommunista mozgalom vezéralakjává vált a második világháború után, amiért az ÁVH elhurcolta, megkínozta, és egy koncepciós perben életfogytig tartó fegyházra ítélte. Kiszabadulását csak az '56-os forradalomnak köszönheti, valamint egy Pallavicini (Pálinkás) Antal nevű őrnagynak, aki felsőpetényi háziőrizetéből Rétságra vitte a bíborost. Az is közismert, hogy Mindszenty 15 évet töltött a budapesti amerikai nagykövetségen. Azt viszont már kevesebben tudják róla, hogy nem csak a kommunistákat támadta megalkuvás nélkül, hanem minden rendszert, amelyet „országrontónak” tartott: Horthy kormányzóságát és a nyilasokat is. Arról, vajon szabad-e a szószékről politizálni, azt írta: „Általában nem szívesen láttam a papokat a hivatásos politikusok szerepében. Arra azonban, hogy országrontók ellen tollal és szóval küzdjek, mindig készen álltam.”

Múlt héten Budapesten szervezett megemlékezést Pallavicini (Pálinkás) Antal unokája, Pallavicini Zita, amelyen a bíboros kiszabadításáért mindössze 35 évesen kivégzett nagyapja és Mindszenty emléke előtt tisztelegtek. 

Handout
Pallavicini Zita és Michael August Blume pápai nunciusHandout

Pápai nuncius: Mindszenty bíboros életével üzeni, hogy ne azzal foglalkozzunk, mások mit gondolnak a tetteinkről

A bíboros örökségéről, életének üzenetéről kérdeztük Michael August Blume vatikáni nagykövetet, pápai nunciust, aki a megemlékezésen azt mondta az Euronewsnak: szerinte a bíboros öröksége az önfeláldozás volt, és példájára ma minden eddiginél nagyobb szükség van: „Nehéz függetlennek lenni, független álláspontot fenntartani, főként a fiatal emberek számára. A bíboros pedig olyasvalaki volt, aki nem tartott a tömeggel” - magyarázta a vatikáni nagykövet. „Ezért ő személyesen nagy árat fizetett. Követte a lelkiismeretét, és kiállt valami mellett, sokszor ezzel az életét is veszélybe sodorva. Ebből a példából tanulva, nekünk, keresztényeknek meg kell tanulnunk nem aggódni azon, hogy mások mit gondolnak rólunk, hanem inkább azon, hogy Krisztus mit vár tőlünk. A bíboros nem azzal foglalkozott, mennyire lesz népszerű, hanem kiállt hitének igazsága mellett, és ezért akár az életét is képes volt odaadni. Ma minden eddiginél nagyobb szükségünk van olyan tanúkra, mint ő. Krisztusba vetett hitünk nagyon sokat követelhet tőlünk, de a tanúi megmutatják, milyen utat kell járnunk: készen kell állnunk arra, hogy az igazságért éljünk és szenvedjünk, amit Krisztus jelent (János evangéliuma 14:6) és ez különösképpen ma nagy kihívást jelenthet nekünk.”

Handout
Mindszenty bíboros képe a megemlékezésenHandout

Csörtéje Horthy kormányzóval

Az eredeti nevén Pehm Józsefként Csehimindszenten 1892-ben született Mindszenty József Esztergom érseke, Magyarország utolsó hercegprímása, bíboros volt és a magyar katolikus egyház egyik legnagyobb 20. századi alakja, akit egyaránt üldöztek a nyilasok és a kommunisták.

Először akkor internálták, amikor még hitoktatóként a szociáldemokraták ellen folytatott aktív harcot, ezért a Tanácsköztársaság idején, 1919 márciusában Szombathelyre vitték püspökével együtt, és csak két hónap múlva szabadult ki. 1919 októberében tették meg a zalaegerszegi Mária Magdolna templom plébánosának, ezt a tisztséget 25 éven át töltötte be.

Az 1920 elején kormányzóvá kinevezett Horthy Miklóst eleinte támogatta, de később szembefordult vele. A kormányzó tiszteletére rendelt miséken nem Horthyért, hanem az ország boldogulásáért imádkozott. Azzal is ellenszegült a két világháború közti korszakban a Horthy-politikának, hogy meghatározó alakja volt a Zala vármegyei királypárti köröknek, vagyis a legitimistáknak. Ekkor még nem tűnt lehetetlennek a királyság visszaállítása, annak ellenére sem, hogy a két királypuccs 1921 áprilisában és októberében kudarcba fulladt, majd IV. Károly tragikusan fiatalon, mindössze 34 évesen Madeirán, száműzetésben meg is halt. Fia, Ottó, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó trónörököse viszont élt, és édesanyja, Zita özvegy császárné sem tett le még róla, hogy egyszer visszakapják a trónt. Horthy azonban ellene volt a Habsburgok visszatérésének, és 1938-ban majdnem eljárás is indult Mindszenty ellen a kormányzó megsértése miatt.

Az ebben az időben még Pehm családnevet viselő plébános ugyanakkor nem csak a politikával foglalkozott: rászorulók és elhagyott öregek számára szeretetotthont alapított, támogatta, taníttatta a szegény sorsú, tehetséges gyermekeket, és több missziót is vezetett. Német eredetű családnevét 1942-ben változtatta meg: szülőfaluja, Csehimindszent után Mindszentyre. Egy levelében bevallotta, hogy a névváltoztatás nagy gondot okozott neki.

Ötven évig hordtam – úgy érzem becsülettel. Ha ismertek, ezzel ismertek. Most már az új név inkább a fejfámra kell. Legjobb esetben enged Isten tíz évet munkára, ez már naplemente tollnak, szónak... Megtettem. Németországban irtózatos propaganda folyik annak igazolására, hogy hazánkat nevek szerint németek lakjak. Egy vezető zalai tisztviselőt felszólítottak neve után: lépjen a Volksbund-ba. Hosszú ideig vívódtam, megviselte a lelkemet. De ha ezt egyszer magyar érdeknek láttam, meg kellett tennem.

Szembefordulás a nyilasokkal

1944-ben XII. Piusz pápa veszprémi püspöknek nevezte ki. Hivatala alatt számos iskolát és plébániát alapított. A keresztény egyházak már akkor, amikor a Sztójay-kormány gettóba záratta a zsidóságot, minden erőforrását mozgósította, hogy mentse őket. Vészterhes korszak kezdődött a nyilas hatalomátvétel után: miután Szálasi Ferenc 1944. november 4-én esküt tett a Szent Koronára, az új nyilas hatóságok minden közalkalmazottól megkövetelték, hogy felesküdjenek a nyilas hatalomra. Ekkor készítette Mindszenty azt az írását, amelyben összefoglalta hitvallását, ennek címe: Juramentum non – Nincs eskü. Mindszenty a győri és a székesfehérvári püspökökkel, valamint a pannonhalmi főapáttal együtt levelet írt Szálasinak, amelyben tiltakoztak az ország elpusztítása és a zsidóüldözés ellen. Mindszenty a Dunántúl főpásztorainak memoranduma címet viselő iratot 1944. október 31-én személyesen adta át Szöllősi Jenő miniszterelnökhelyettesnek. Ezek után a dokumentum négy aláírója a nyilasok célkeresztjébe került, két hét múlva Mindszenty-t papjaival együtt letartóztatták.

1944. december 22-én került a sopronkőhidai fegyházba 26 pappal és kispappal együtt, és a háború utolsó karácsonyát is ott töltötte. December végén háziőrizetbe helyezték, ahonnét csak 1945 áprilisában szabadult ki, amikor bevonultak a szovjet csapatok. Néhány hónappal később, szeptemberben nevezte ki XII. Piusz pápa esztergomi érsekké, a következő évben pedig bíborossá. Amikor a pápa a fejére helyezte a bíborosi kalapot, így szólt hozzá: „A 32 közül te leszel az első, akinek vállalnod kell a bíbor színnel jelzett vértanúságot!"

ASSOCIATED PRESS/AP1946
1946. január 1-jén az amerikai AP hírügynökség ezt a képet tette közzé a prímásról.ASSOCIATED PRESS/AP1946

Propagandakampány, majd letartóztatása és megkínzása

Az 1947-48-ra meghirdetett Boldogasszony-év ünnepségein néha százezres tömeg előtt mondott szentbeszédet. Miután Magyarország szovjet érdekszférába került, és a kommunizmus megerősödött, a kormány egyházellenes politikát folytatott. A karhatalom módszereire jellemző, hogy a bíboros celldömölki templomban tartott miséje után a templomból távozó hívekre és papokra a hatóságok tűzoltóautókból trágyalevet locsoltak. Egy szemtanú A fehér vértanú című dokumentumfilmben arról számolt be, hogy Mindszenty megáldotta azokat is, akik a gyülekezetet beterítették a bűzös lével. Mindezt azzal "érdemelte" ki, hogy a misék celebrálása mellett folytatta a politikai küzdelmet is: elítélte a németek kitelepítését, a katolikus sajtó korlátozását, az egyházi iskolák államosítását, mindezzel pedig egyre inkább az antikommunista magyar politika vezéralakjává vált.

ERKY-NAGY TIBOR
Mindszenty József bíboros a dombóvári gimnázium udvarán 1947. május 17-énERKY-NAGY TIBOR

A közvetlenül Moszkvából érkezett úgynevezett moszkoviták a Rákosi-Gerő-Farkas triumvirátus vezetésével folyamatos ideológiai támadásokat indítottak az egyházak ellen, Mindszenty pedig igyekezett ezeket a nyilvános támadásokat visszaverni. Bírálta az ország közállapotának fokozatos romlását, a politikai rendőrség féktelen terrorját, ezért a kommunisták a politizálás vádját emelték ellene. A főpap letartóztatását Rákosi egyre durvábbá váló fenyegetőzései vetítették előre: „Hogyha Mindszentyvel az egyház nem csinál valamit a legközelebbi hetekben, akkor majd csinálunk mi, és ha egyszer kézbe vesszük a fiatalembert, akkor Róma kapálózhat, mert a magyar demokrácia stabilitásának jele, hogy mit csinál azzal az emberrel. És nekünk meg kell mutatni, hogy ez a rendszer stabil, nem lehet velünk tréfálni.”

A bolsevikok propagandakampányt is indítottak Mindszenty ellen, ennek hatására a nép befolyásolható rétegeiben növekedett ellene a felháborodás. Végül 1948. december 26-án hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény és valutaüzérkedés gyanúja alapján a rendőrség őrizetbe vette, és letartóztatták. A hírhedt ÁVH-központban, az Andrássy út 60-ban megkezdték kínzását és kihallgatását. A pápa hiába tiltakozott az államhatalomnál bíborosa letartóztatása ellen. Mindszenty az ÁVH nyomozói és a szovjet vallatási gyakorlatban használatos pszichotróp szerek hatása alatt minden ellene felhozott vádat elismert. Emlékirataiban részletes leírást ad arról, hogyan verték meg számos alkalommal és hogy kínozták is, részben azzal, hogy éjszaka nem hagyták aludni.

Éjjel 11 óra. Megint kihallgatásra visznek, 72 órás nem alvás és az állandóan megismételt gumibotozások után. A vallatás tárgya egész éjjel az összeesküvés és kémkedés. Most már teljesen magamra maradtam, kimerülten és elcsigázottan. Egyedül kell érvelnem, amikor újra és újra elém rakják aláírásra a hegymagasságúvá nőtt jegyzőkönyvkötegeket. Amíg az aláírást megtagadom, Décsi alezredes éjjelenként 2-3 ízben is átad a kínzómnak, aki felugrik, visz a cellámba, levetkőztet, leteper és kéjes gyönyörűséggel záporozza rám az ütéseket. Fizikai megtörésemre szolgál egy másik kegyetlen módszer is, nem engednek aludni.

– Mindszenty József: Emlékirataim, Toronto, 1974

Az 1949 februárjában lefolytatott koncepciós perben Mindszentyt életfogytig tartó fegyházra ítélték. Az utolsó szó jogán békét kért az egyházának, a magyar államnak és a lelkének. XII. Piusz pápa kiközösített mindenkit, aki részt vett elítélésében. A bíboros kálváriájának nemzetközi sajtóvisszhangja is volt: 1949. február 14-én ő szerepelt a Time-magazin címlapján.

AP Photo
Mindszenty pere közben 1949. február 3-án.AP Photo

Háziőrizete és az 1956-os forradalom

Pajzsmirigybetegsége és az egyre erősödő nyugati nyomás miatt 1955. július 14-től házi őrizetbe került, előbb Püspökszentlászlón a helyi püspöki kastélyban tartották fogva, majd még abban az évben november 2-án átszállították a felsőpetényi Almásy-kastélyba, ahol tovább őrizte az ÁVH. Innen majdnem egy évvel később szabadult ki a már fentebb említett Pallavicini (Pálinkás) Antal őrnagynak és az időközben kitört forradalomnak köszönhetően. Arról, pontosan mi történt, megoszlanak a források és a vélemények: a kiszabadulás egyik verziója szerint a felsőpetényi ÁVH-s őrség közös döntéssel megszüntette a bíboros őrzését. Más verzió szerint - és ez áll közelebb ahhoz, ami Mindszenty emlékirataiban is szerepel - magukkal akarták hurcolni a bíborost, aki ellenállt, és az ávósok, attól tartva, hogy a forradalmárok rajtuk ütnek, feladták a küzdelmet, közölték a bíborossal, hogy szabadon távozhat, majd elmenekültek. Az idős főpap, este, egyedül azonban nem akart útra kelni. A helyzet feloldására az ávósok vezetője telefonon segítséget kért a rétsági laktanya vezetőjétől, Pallavicini (Pálinkás) Antaltól, hogy küldjön katonákat a bíborosért, és átmenetileg helyezzék el a rétsági laktanyában. A bíboros saját, 1976-ban Nyugat-Európában megjelent emlékiratai szerint Pallavicini vezetésével szabadították ki a kastélyból. Mindenesetre a másnapi újságok úgy jelentek meg, hogy Pallavicini (Pálinkás) őrnagy szabadította ki a bíborost, emiatt őt 1957. december 10-én kivégezték, perében az egyik fő vádpont a kiszabadításban való részvétel volt. Van egy kép az őrnagyról és a bíborosról, amelyen az látszódik, hogy az idősödő főpap megfogja a fiatal katona karját, és ebből a mozdulatból is érzékelhető, hogy Mindszenty megbízott kiszabadítójában. Sajnos a képet jogtisztán nem találtuk meg, de erre a linkre kattintva meg lehet tekinteni. 

Pallavicini Zitával a Royal Sztorik blog készített részletes interjút a tavalyi október 23-i évfordulón, amelyben érdekes párhuzamot vont egy több száz évvel ezelőtti történés és az '56-os események között: arról beszélt, hogy egyik őse, Sforza Pallavicini vezette az 1540-es erdélyi hadjáratot, és részt vett a Fráter György elleni merényletben. Néhány évszázaddal később, mintegy jóvá téve őse cselekedetét, nagyapja, egy másik Pallavicini volt az, aki meghalt Mindszenty bíborosért.

Handout
Pallavicini (Pálinkás) Antal, '56-os mártírHandout

A bíborost a rétsági laktanyából október 31-én reggel Budapestre kísérték. November 1-jén rövid sajtónyilatkozatot tett, amelyben közölte, hogy szabad, és az eseményeket nemzeti szabadságharcnak minősítette. Ezt követően újra egyháza élére állt.

AP/AP
Mindszenty kiszabadítóival 1956. október 31-én.AP/AP

Mindszenty az 1956-os forradalom utolsó napjaiban rádióbeszédeket mondott, budavári rezidenciáján fogadta a külföldi delegációkat, és azonnal fölmentette hivatalukból a kommunistákkal kollaboráló papokat.

STF/AP1956
Forradalmárok tankkal állják el a prímási palotához vezető utat, védve a rezidenciát 1956. november 2-ánSTF/AP1956

A Szabad Kossuth Rádiót október 30-án alakították meg, és a Parlament épületében működött. Innen mondta híres, 1956. november 3-i rádióbeszédét (szózat a világhoz és a magyar néphez) este Mindszenty. A szocialista propaganda évtizedeken át, meghamisítva ismételgette a beszédnek azt a mondatát, amelyben a bíboros az „egyházi nagybirtokokat” követeli vissza. A prímás valójában nem az egyházi birtokokat, hanem az egyház régi intézményeit követelte vissza, kifejezetten megnevezve a sajtót és a szerzetesrendeket.

Teljes szövegét ide kattintva lehet elolvasni.

1956. november 4-én reggel még a Parlamentben találkozott Tildy Zoltán, Bibó István és Vas Zoltán politikusokkal, majd titkárával, Turchányi Egonnal elindult Budára, az Úri utcában levő prímási palotába, amit ekkor még kiszabadítói, Pálinkás-Pallavicini őrnagy és katonái védtek, azonban a hidakat a szovjet katonai egységek ekkorra már lezárták, Budapestet ellepték a szovjet tankok. A forradalmat és szabadságharcot vérbe fojtották.

15 év az amerikai nagykövetségen

Egyes visszaemlékezések szerint a bíborost november 4-én az amerikai követségre vezették, ahol menedéket kért, és azt meg is kapta. Tartózkodása a nagykövetségen nem jogi, hanem politikai döntés eredménye volt, és idővel az amerikai fél számára is kényelmetlenné vált.

Az Egyesült Államok kormányának hivatalos álláspontja az volt, hogy Mindszenty ügyébe nem avatkoznak bele, mert szerintük az szigorúan a magyar kormányra és a Vatikánra tartozik, az amerikai követség pusztán menedéket nyújt neki addig, amíg az életét közvetlen veszély fenyegeti. A követség kezdetben arra is felkészült, hogy a magyar hatóságok erőszakkal behatolnak az épületbe és kihozzák Mindszentyt - Washington utasítása szerint pedig ilyen esetben nem lett volna szabad ellenállni. Egyébként volt is ilyen terv, de azt egy amerikai-szovjet egyezmény aláírása után elvetették. Annak ellenére, hogy a követségen élete valóban nem forgott veszélyben, mégis bezártságot jelentett számára ez a helyzet, hiszen minden mozdulatát ellenőrizhették, személyes egyházi és világi levelezését szigorúan korlátozták. Rendszeresen leveleket írt viszont az aktuális amerikai elnöknek, és ezekre időnként választ is kapott. 1960-ban meghalt édesanyja, Kovács Borbála, de nem engedélyezték neki, hogy részt vegyen a temetésen.

Kádár Jánosnak személyes ügye volt Mindszenty tevékenysége és helyzete, ő volt ugyanis a belügyminiszter, amikor a bíborost anno letartóztatták, ezért is vált a Kádár-rendszer egyik kiemelt közellenségévé. 1961-ben a Belügyminisztériumban tartott beszédében azt mondta, a bíboros egy „reakciós tulok”, az egyház „Rákosi Mátyása”, mert szerinte rengeteget ártott egyházának, mint ahogy Rákosi is a kommunizmusnak.

1956 után a magyar állam szeretett volna megállapodni a Vatikánnal, és ez utóbbi is szerette volna oldani a feszültségeket keleti politikája, az úgynevezett Ostpolitik keretében, ami VI. Pál pápa idején teljesedett ki. A magyar vezetők célja az volt, hogy a bíborost a pápa mentse fel esztergomi érseki funkciója alól, mielőtt távozik az országból, de ezt csak jóval később sikerült elérniük.

Szabadulás, egyben száműzetés

Mindszenty hevesen ellenállt, amikor vatikáni látogatók próbálták meggyőzni arról: mondjon le hivataláról. Távozása feltételéül szabta érseki hivatala megtartását, több bebörtönzött pap szabadon bocsátását, és a Regnum Marianum templom újjáépítését. Az amerikaiak is sürgették a probléma rendezését, mert a főpásztor jelenléte a követségen feszültséget okozott. A bíboros a viták során többször fenyegetőzött azzal, hogy elhagyja az épületet és a magyar hatóságok kezére adja magát – ami évekre visszavetette volna a kétoldalú kapcsolatok normalizálódásának folyamatát. Ráadásul Mindszenty egészségi állapota is gyengült, nőtt a veszélye annak, hogy a magyar államhoz kell fordulni gyógykezeltetése miatt. Alfred Puhan nagykövet azonban távozásra szerette volna bírni a „makacs németet”, ahogy ő mondta, és ennek érdekében nagy aktivitást fejtett ki az amerikai külügyminisztérium, a magyar fél, sőt a Vatikán felé is.

JSK/AP
1973. október elsején egy New Jersey-i sajtótájékoztatónJSK/AP

1971 áprilisában a Szentszék és a magyar állam közötti diplomáciai kapcsolat feléledésének jeleként VI. Pál pápa személyesen fogadta Péter János magyar külügyminisztert. Ez volt az első alkalom, hogy kommunista kormány hivatalban lévő tagja látogatást tehetett a pápánál. A tárgyalások eredményeképpen Mindszenty 1971. szeptember 28-án reggel elhagyta a nagykövetség épületét, és távoznia kellett Magyarországról is, akarata ellenére. A bécsi apostoli nuncius vitte el autóján Budapestről. Erre a lépésre azért is volt szükség, mert személye ekkorra már akadályozta a magyar állam és Washington közeledését. Néhány hétig a Vatikánban volt, majd az egyházjogilag a magyar prímások alá tartozó bécsi papnevelő intézetbe, a Pázmáneumba költözött, és haláláig ott élt.

Mivel Magyarországra nem léphetett be, a világ számos, magyarok által is lakott országát felkereste, járt Európa több államában, Kanadában, az Egyesült Államokban, Venezuelában, Kolumbiában és Dél-Afrikában is. Beszédeiben Magyarország sanyargatott helyzetére hívta fel a figyelmet.

RC/AP
1974. máus 8-án a bíboros Connecticut kormányzójával, Thomas J. Meskill-elRC/AP

A párt és az állami vezetés számára kellemetlenek voltak ezek a látogatások, és folyamatosan tiltakoztak a Vatikánnál, Mindszenty teljes megbénítását követelve. 1973 novemberében arra szólította fel VI. Pál pápa, hogy mondjon le esztergomi érseki székéről, amire ő válaszképpen közölte: nem mondhat le székéről, mert azzal elősegítené a jelenlegi állapotok szentesítését. A pápa erre decemberben azt írta: az esztergomi érseki széket megüresedettnek nyilvánította. Mindszenty arra kérte: helyezze hatályon kívül az intézkedést, de koncepciós perének 25. évfordulóján, 1974. február 5-én - mint emlékirataiban lejegyezte- „a keresztény világ megütközésére” nyilvánosságra hozták érseki székéből történt eltávolítását. Utóda Lékai László esztergomi püspök lett. A döntés nagy keserűséget okozott számára.

Az idős főpapot évek óta több egészségügyi probléma is gyötörte: vesebaja súlyosbodott, amelyhez prosztatarák is párosult. Miközben ez utóbbit műtötték, az altatásból már nem ébredt föl. 1975. május 6-án halt meg 83 éves korában a bécsi Irgalmasok Kórházában. A kórház előterében mellszobrot állítottak Mindszentynek. Holttestét végakarata szerint Mariazellben temették el, majd 1991. május 4-én helyezték örök nyugalomra Esztergomban, végakarata szerint, ami így hangzott: „Amikor Mária és Szent István országa felett lenyugszik a moszkvai hitetlenség csillaga, holttestemet vigyék az esztergomi bazilika kriptájába.”

Boldoggá avatásának folyamata

1991. május 1-jén kezdődött sírja feltárása Mariazellben, szemtanúk szerint a bíboros teste a katolikus hagyomány szerint a szentség állapotát jelző módon romlatlan volt. Újratemetésén, 1991. május 4-én hívők tízezrei voltak jelen. Mint azt a Mindszenty Alapítvány megbízott társelnökétől, Ugron Imrétől, a Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi nagykövetétől az Euronews megtudta, jelenleg zajlik a bíboros boldoggá avatásának folyamata, és az egyetlen, ami akadályozza az ügy előrehaladását, az, hogy ehhez bizonyítani kell: az illető csodát tett. Egyelőre azonban a Vatikán nem fogadja még el csodaként, hogy a bíboros a '60-as években mindenféle kezelés nélkül kigyógyult a tuberkolózisból.