Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Lattmann: jogilag nem tűnik aggályosnak a magyar intézkedés a kötelező munkahelyi oltásról

Access to the comments Kommentek
Írta: Gábor Ács
Lattmann Tamás nemzetközi jogász
Lattmann Tamás nemzetközi jogász   -   Szerzői jogok  Euronews

Magyarországon a munkaadók előírhatják a koronavírus elleni védőoltást a munkavégzés feltételeként, ha a dolgozók biztonsága ezt kívánja - jelentette be a kormány döntését csütörtökön Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ha valaki mégsem oltatja be magát, fizetés nélküli szabadságra lehet küldeni, egy év elteltével a munkaviszonyt meg is lehet szüntetni. A bejelentés után az Euronews Lattmann Tamás nemzetközi jogászt kérdezte az intézkedés jogszerűségéről.

- Nemzetközi jogászként mit szól ehhez a hírhez?

- Ez az intézkedés a kormány részéről jogilag akkor lehet rendben, mint minden emberi jogokat korlátozó intézkedés, hogyha az megfelel egy úgynevezett szükségesség-arányossági tesztnek. Ebben az esetben a járványhelyzet romlása megadhatja azt a jogi feltételt, ami alapján a kormány dönthet úgy, hogy a munkáltatók számára lehetőséget ad a védőoltás megkövetelésére.

- Lehet párhuzamot vonni nemzetközi példákkal?

- Ez nem precedens nélküli, ennek a vonatkozó nemzetközi, emberijogi gyakorlata, kritériumai akár a strasbourgi bírósági gyakorlatból vagy az egyes államok gyakorlatából ismertek. Jogilag tehát nem tűnik aggályosnak a magyar intézkedés.

- Ki tud emelni egy nemzetközi példát?

- Az egyik legjobban ismert példa Olaszország, ahol már előzőleg meghoztak a magyarhoz hasonlítható, de szélesebb korlátozást, a magyar állam visszafogottabb. Az EU-ban a járványügyi korlátozásoknak nincs egységes gyakorlata, minden tagállam a helyi körülményekhez igyekszik igazítani az intézkedéseket.

- Olaszországban az oltás - vagy a védettség igazolása - nélkül fizetés nélküli szabadságra kell küldeni a munkavállalókat. A magyar intézkedés nem általános kötelezettség, a munkaadókra bízza a döntést.

- Igen, ez a különbség, a magyar munkáltatók mérlegelési lehetőséget kaptak. Nagyon nehéz előre megmondani, hogy ez mennyire áll majd ki egy esetleges jogkorlátozási tesztet. Vegyünk egy konkrét példát: ha egy magyar munkáltató most erre a szabályra alapozva úgy dönt, hogy kötelezővé teszi a Covid ellen védő oltást, azt adott esetben egy munkavállaló sérelmezheti. Jogvita keletkezhet az ügyből, ami a munkaügyi bíróságra kerülhet, majd onnan esetleg a strasbourgi bíróságra egy emberi jogi panaszos eljárásként. Hosszadalmas eljárásban derül csak ki tehát a végső ítélet egy ilyen ügy jogszerűségéről. Első ránézésre a mostani magyar intézkedés megfelel a már említett szükségességi-arányossági tesztnek.

- Vegyünk egy életszerű magyar helyzetet, egy szállodát a belföldi turizmusból. A személyzet egy részét beoltották, másik részét nem. Volt egy időszak, amikor a vendégek csak védettségi igazolvánnyal mehettek. A beoltott vendégeknek és dolgozóknak van-e jogi alapjuk biztonságosabb környezetet követelni maguknak az oltatlanokkal szemben?

- Inkább fordítva egyértelműbb a jogi helyzet. Az oltatlanok önrendelkezési joga jobban, konkrétabban körül van írva, ami lehetővé teszi számukra, hogy ne éljenek az oltás lehetőségével.

- Akik nem kérnek oltást, gyakran azzal érvelnek, hogy a beoltottak már biztonságban vannak, ezért nem értik, hogy miért akarják rájuk erőltetni a védőoltást. A virológusok ellenérve, hogy az oltatlanok körében tovább terjed a kórokozó, terjedés közben mutálódhat, és az így létrejövő új variánsok között kialakulhatnak olyanok, amik ellen nem hatásosak a mai oltások. Ezáltal sodorják veszélybe az oltatlanokat.

- Az említett szállodás példát folytatva ezért lehet hozzáadott érték egy szolgáltatónak, ha úgy hirdetheti majd magát, hogy teljes átoltottságú személyzettel várja vendégeit. A munkaadónak azért is előnyös, mert nagyobb biztonságban tudhatja alkalmazottait. Jogilag viszont azt érdemes megjegyezni, hogy az egészséges környezethez való jog a részletek szintjén kevésbé meghatározott, mint az oltatlanok önrendelkezési és emberi jogai.

- Magyarországon kétféle kötelező védőoltás létezik: amiket életkor szerinti ütemben kapunk, és amelyek bizonyos munkakörök ellátásához szükségesek. Miért beszélünk úgy a Covid elleni védőoltásról, mintha speciális lenne?

- Abban a kérdésben, hogy mely oltások kötelezők, és melyeknek kellene kötelezőnek lenniük, a legjobb, ha az egészségügyi szakemberek foglalnak állást. Az a jó politika, amely során orvosi szakvélemények alapján születnek szabályok, a jogászok dolga csak annyi, hogy ezek mentén járjanak el. Véleményem szerint a Covid elleni vakcina helyzetét az teszi speciálissá, hogy a koronavírus-járványt és a pandémia által teremtett helyezeteket szélesebb körben ítéli meg a társadalom, az emberek széles körét érinti, ezáltal érzékeny téma.

A rendelkezésről közzétett legfontosabb információk:

  • Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy két oltásra vonatkozik a rendelkezés. Az első oltást - a mostani tervek szerint - december 15-éig kell felvenni.
  • A döntés indokaként említette, hogy akkor tudják a negyedik hullámot mérsékelni, és az újabb hullámokat elkerülni, ha az oltottság magasabb lesz.
  • Az oltás kötelezővé tételének lehetőségét a munkahelyeken a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a turizmus területén több mint tíz szervezet kérte, emelte ki a miniszter.
  • Felmentés kérésére van egy bevett gyakorlat, mivel az egészségügyben már korábban kötelezővé tették az oltást.
  • A szabályozás meg fog egyezni ezzel a gyakorlattal, orvosi igazolással kaphat felmentést az, akinek valamilyen betegsége miatt ártalmas lenne az oltás.
  • Ha valaki mégsem veszi fel az oltást, azt fizetés nélküli szabadságra lehet küldeni, és ha egy évnél tovább ez a helyzet fennáll és a szabályozást indokolt fenntartani, a munkaviszonyt is meg lehet szüntetni - mondta a miniszter.
  • A rendelkezés addig marad életben, amíg "a járvány velünk van", részletesen később hirdetik ki, tette hozzá Gulyás Gergely.