A bizottság elnöke erről az EU-csúcsot lezáró sajtótájékoztatón beszélt.
HIRDETÉSAz Európai Unió nem ad pénzt szögesdrótra és falak építésére a migráció elleni küzdelemben - mondta Ursula von der Leyen bizottsági elnök Brüsszelben. Az uniós csúcsot lezáró sajtótájékoztatón a német politikus arról is beszélt, hogy a bizottság megvárja az Európai Bíróság ítéletét a jogállamisági mechanizmus elindításával.
Az Európai Unió pénzügyileg is támogatja a migráció elleni küzdelmet, azonban ezeket a forrásokat nem lehet kerítésépítésre, vagy falakra fordítani - mondta Ursula von der Leyen bizottsági elnök Brüsszelben.
"Ahogy Önök is tudják, vannak forrásaink a határok kezelésére. Ebből a személyzetet, a felszereléseket és az infrastruktúrát is lehet finanszírozni. Volt vita az úgynevezett fizikai infrastruktúráról, ahol nagyon világosan elmondtam, hogy van egy régi határvonal a bizottság és az Európai Parlament számára arról, hogy nem finanszírozunk szögesdrótot és falakat" - mondta Ursula von der Leyen.
A bíróság döntéséig a Bizottság semmit sem lép
A bizottság elnöke beszélt az úgynevezett jogállamisági mechanizmusról is, amellyel uniós kifizetéseket függesztenének fel Magyarország és Lengyelország esetében a jogállamisági gondok miatt.
"Az Európai Bíróságnak döntenie kell Magyarország és Lengyelország kéréséről abban, hogy ez a feltételrendszer jogilag megfelelő. Megnézzük majd az ítélet eredményét és beépíthetjük ezt az iránymutatásunkba" - mondta a német politikus.
Von der Leyen hozzátette, egyetlen ügy sem vész el, hiszen január óta rögzítik a kérdéses eseteket. Intézkedéseket azonban nem hoznak a bírósági ítéletig - de az értesítési periódus elindulhat, vagyis leveleket küldhetnek az érintett kormányoknak.
Az Európai Unió bíróságán indult perben Magyarország és Lengyelország azt kéri, állapítsák meg azt, hogy a mechanizmus jogellenesen jött létre. Ítélet azonban csak jövőre várható. Ha a mechanizmust életbe lépteik, több milliárd eurót veszíthet Magyarország és Lengyelország.
Kevés a kézzelfogható eredmény
Az uniós csúcs egyébként kevés konkrét eredménnyel ért véget Brüsszelben. Az energiaárak ügyéről és a jogállamiságról is decemberben folytatják a megbeszéléseket a vezetők. A belarusz rezsimet viszont újabb szankciókkal fenyegették meg a mesterséges menekültválság gerjesztéséért.
"Lukasenko meglátja majd, hogy az EU képes dönteni és lépni” - mondta a litván elnök, Gitanasz Nauszėda.
A vezetők elköszöntek Angela Merkeltől. Ugyanis valószínűleg ez volt a leköszönő német kancellár utolsó csúcstalálkozója. Merkel összesen 107 Európai Tanácsülésen vett részt a 16 évnyi kormányzása alatt. A teremben nagy tapsot kapott és még az Egyesült Államokból is üzentek neki.
"Megtiszteltetés volt az ön partnereként dolgozni az emberek érintő különböző válságokban. Örülök, hogy barátok lettünk. Élveztem a humorát, a bölcs pragmatizmusát, a hajthatatlan erkölcsi irányát a kemény döntések meghozatalában az elmúlt években” – mondta Barack Obama volt amerikai elnök videóüzenetében.
A vitás kérdésekről a decemberi csúcstalálkozón folytatják a megbeszéléseket, akkor már valószínűleg Olaf Scholz lesz a német kancellár.