Megalakult az új Bundestag, Merkel ügyvezető kancellár

Megalakult Berlinben az új német szövetségi parlament (Bundestag), és ezzel elkezdődött Angela Merkel politikai pályafutásának utolsó szakasza. Az államfő kérésére Merkel mostantól ügyvezetőként dolgozik az új kormány megalakulásáig.

A távozó kancellárnak 1990 óta először parlamenti mandátuma sincs, így a vendégeknek fenntartott karzatról figyelte a képviselők munkáját.

Jogi szempontból az ügyvivő kormány pont úgy járhat el, mint egy rendes kormány. Törvényeket vagy akár új költségvetést is beterjeszthet a Bundestag elé, ahol azonban nincs már nincs mögötte koalíció, amely el is fogadná ezeket a tervezeteket.

A miniszterek is megtartják hatáskörüket az új kormány létrejöttéig. Jogszabályokat és közigazgatási rendeleteket adhatnak ki, az ügyvezető kormány azonban általában visszafogottan viselkedik, hogy ne korlátozza a leendő kabinet mozgásterét.

Az új Bundestagban hét párt rendelkezik képviselettel és hat frakció működik. Minden korábbinál több, 736 tagja van.

Az új szövetségi parlament Bärbel Bas szocdem képviselőnőt választotta a Bundestag új elnökévé. A 724 szavazatból 576 szavazattal ő a harmadik nő a történelemben, akit erre a posztra megválasztottak. Az SPD egészségügyi politikusa a konzervatív Wolfgang Schäuble-t váltja. Ez a második legmagasabb közjogi tisztség Németországban.

Bärbel Bas első beszédében kiemelte, hogy az összes képviselő elnökeként dolgozik majd és pártatlanul irányítja a testület munkáját. Aláhúzta, hogy az új Bundestag különösen fiatal és sokszínű, ami "jót tesz az országnak". 

A közös kormányzásra készülő pártok - a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) - a tervek szerint november végéig fejezik be a koalíciós tárgyalásukat, és december második hetében választják meg a parlamentben kancellárnak a szociáldemokrata Olaf Scholzot.