2011 óta a magyar kormány alapítványokon keresztül több milliárd forintot költöttek lobbistákra és arra, hogy a washingtoni közvélemény szemében a magyar kormányt és retorikáját jobb színben tűntessék fel.
HIRDETÉS
A cikk a The New York Times október 4-én megjelent cikke alapján és felhasználásával készült
Szeptember végén Budapestre látogatott Donald Trump egykori alelnöke, Mike Pence. A politikus a IV. Budapesti Demográfiai Csúcsra érkezett, de mielőtt a konferenciára ment volna, még fogadták a Karmelita kolostorban is, ahol Orbán Viktorral folytatott megbeszélést - erről maga a miniszterelnök posztolt Facebookon.
Nem ő volt az egyetlen magasrangú amerikai politikus, aki nemrég Magyarországon járt: Jeff Sessions, a Trump-kormány volt igazságügyi minisztere a Duna Intézet meghívására érkezett az országba, hogy beszédet mondjuk egy általuk szervezett eseményen. Rajtuk kívül pedig egy másik illsuztris személyiség is látogatóba érkezett: Tucker Carlson, a Fox News műsorvezetője, aki idén nyáron egy hetet töltött Magyarországon és akit Orbán szintén a Várban fogadott. A tévésnek a magyar miniszterelnök augusztusban még egy hosszú, majd húsz perces interjút is adott és arról is beszélt, hogy reményei szerint hamarosan egy ideológiai központot hozhatnak létre a globális konzervatív mozgalom számára.
A fentiek fényében talán nem nagy meglepetés, hogy az 1964-ben alapított Amerikai Konzervatív Unió, mely saját bevallása szerint az Egyesült Államok legrégebbi konzervatív szervezetének tervei közt szerepel egy 2022-es, Budapesten tartandó gyűlés a budapesti székhelyű Alapjogokért Központtal. "Úgy tűnik, a magyar kormány partnerségre akar lépni velünk" - mondta Matt Schlapp, a konzervatív unió elnöke.
2011 óta tart a "népszerűségnövelő" kampány, melynek csúcspontja az Orbán-Trump találkozó volt
A fentiek annak a befolyáskampánynak a legfrissebb eredményei lehetnek, melybe 2011-ben, a második Orbán-kormány választási győzelme után kezdett bele a magyar kormány és melynek nem titkolt célja az volt, hogy népszerűsítse és jobb színben tüntesse fel Orbánt és Magyarországot az USA-ban, illetve bővítse a magyar kormány kapcsolati hálóját.
A projektre nem sajnálták a pénzt: kormányzati irodák hálózata, magyar diaszpóra csoportok, oktatási intézmények és a kormány által létrehozott magyar-amerikai alapítványok együttes erőfeszítéssel próbálták elérni az elmúlt évtizedben, hogy egyre több amerikai fejében erősödjön meg a kép, miszerint a magyar kormányfő egy világviszonylatban is elismert, konzervatív vezető - és enyhítsék azt a képet, mely szerint Orbán Viktor autoriter, nacionalista politikus, aki Oroszországgal és Kínával barátkozik.
A cél eléréséhez természetesen szükség volt olyan lobbistákra is, akik tisztes honoráriumért cserébe azon munkálkodnak, hogy Orbán globális profilját minél jobban megismerjék az amerikai politikai körökben. Ehhez első körben a magyar gyökerekkel rendelkező, vagy Magyarországhoz valamilyen módon kötődő, főként a Diaszpóra tanácsban részt vevő embereket keresték meg, hogy "segítsenek kidolgozni egy olyan összehangolt stratégiát, melynek keretében a magyar álláspontot és érdekeket képviselik a külföldi médiában és a fontos pozíciókban lévő döntéshozók felé" - írja a The New York Times kormányzati dokumentumokra hivatkozva.
2012 májusa óta a magyar kormány több mint 4,5 millió dollárt vagyis durván 1,4 milliárd forintot fizetett ki amerikai lobbistáknak. 2014-ben felfogadták a republikánus-párti Connie Mack IV-t Floridából, aki 2013-ig a Kongresszus tagja volt. A következő években a magyar kormány összesen 3,4 millió dollárt fizetett ki Mack-nek, illetve az általa vezetett szervezeteknek.
Miután ezek a szerződések lejártak, a kormány új lobbiszervezetet keresett magának. A William Nixon veterán republikánus lobbista által vezetett Policy Impact Strategic Communications-el 2018-19-ben szerződtek le - igaz, nekik jóval kisebb összeget fizettek csak ki: összesen 265 ezer dollárt, lobbitevékenységre és kapcsolatépítésre. És ez nem volt kútba dobott összeg, hiszen a cég szervezte meg, hogy a Fox News műsorvezetőjét, a cikkünk elején már említett Tucker Carlson-t bemutassák a washingtoni magyar nagykövetnek, 2019-ben pedig azt, hogy műsorának interjút adjon a magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter is.
Csak véletlen egybeesés lehet, hogy a Fox News-os műsorvezető édesapja épp ennek a lobbicégnek az igazgatótanácsi tagja. Az idősebb Carlson azonban nemcsak itt tanácstag, hanem a Hungarian American Institute-ben is. Mikor apjának a két szervezetben betöltött szerepéről, illetve a megszaporodó magyar interjúkról kérdezték, az ifjabb Carlson csak annyit válaszolt egy sms-ben a neki feltett kérdésekre: "A fentiek közül semmi sem releváns", ő azért készített interjút Orbánnal, mert lenyűgözi őt a magyar kormányfő migrációs politikája.
Az elmúlt tíz év folyamatos kampányának az idei látogatásokon és interjúkon kívül természetesen más eredményei is voltak: a Trump-kormányzat alatt a fent említett Connie Mack segítségével például sikerült elérni, hogy az amerikai kormányzat ne osszon ki egy, a független magyar médiát támogató, 700 ezer dolláros alapot, de ennél is nagyobb fegyvertény volt, hogy hosszú évek munkája után 2019-ben Orbánt az Ovális irodában személyesen fogadja az akkori elnök, Donald J. Trump.
Biden kampányában is felbukkant a "magyar szál"
Amit a magyar "hálózat" csinál, annak egy része legális és sokan mások is lobbiznak így Washingtonban. De a magyar kormány lobbistái közül jópáran a szürke zónában járnak, mikor nem teszik nyilvánossá, hogy ki dolgozik nekik és kinek dolgoznak ők, illetve hogy mely külföldi kormány érdekében járnak el munkájuk során, vagy amikor összefolyik a legálisan és fű alatt végzett lobbitevékenység. Hogy mennyire, azt jól mutatja az alábbi történet is.
A magyar szál ugyanis még a jelenlegi amerikai elnök, Joe Biden kampányában is megjelent - igaz, csak marginálisan - mikor kiderült, hogy az egyik, a kampánystáb külpolitikai csapatának önkéntes alapon segítő tanácsadója, Maximilian N. Teleki-t Orbán Viktorhoz és a magyar kormányhoz kötik erős szálak. Teleki, aki egy informális "amerikai magyarok" találkozót is szervezett Biden érdekében, ahol 1715 dollárt sikerült gyűjteni az elnökjelölti kampányra, sok éve a demokrata párt szimpatizánsa.
2020 augusztusában az addig a stáb munkáját segítő Telekit levélben értesítették, hogy a stáb "több jelzést is kapott arról és sokan aggodalmukat fejezték ki amiatt", hogy Teleki kapcsolatban állt az Orbán-kormánnyal és a Fidesszel.
Az amerikaiak kínosan ügyelnek az átláthatóságra ilyen ügyekben
"A kampánystáb nincs abban a helyzetben, hogy ezeknek a jelentéseknek a valóságtartalmát ellenőrizni tudja", ezért "úgy gondoljuk, hogy a kampány érdekében az lesz a legjobb, ha Ön visszalép a külügyi tanácsadói csapat munkájában való részvételtől".
"Egyértelműen kijelenthetem, hogy mióta önöknek dolgozom, nem volt tényleges kapcsolatom egyetlen magyar kormánytaggal vagy Fidesz-taggal sem" - írta válaszában Teleki, aki igyekezett eltávolítani magától az Orbánnal való bármiféle kapcsolat lehetőségét - de végül valóban lemondott a kampányban való részvételről. A stáb tagjai ezzel egy időben jelentették aggályaikat az FBI-nak is. Hogy indult-e nyomozás az ügyben, nem tudni.
Biden csapata vélhetően azért tette ki a kampányból Telekit, hogy még az árnyékát is elkerülje annak, hogy bármilyen módon párhuzamba állítsák őket Trump 2016-os kampányával, mely a rossz nyelvek szerint Oroszország és az orosz kormány titkos támogatását élvezte.
Ez a közjáték egyébként nem akadályozta meg Telekit abban, hogy alkalmanként mégis segítse a Biden-csapatot, például mikor részt vett egy közép- és kelet-európai országokról folytatott Zoom-os kampánybeszélgetés lebonyolításában, vagy amikor idén szeptemberben egy nemnyilvános, a Fehér Ház által rendezett konferenciahívásban, melynek során az Ukrajnában élő etnikai kisebbségekkel szembeni bánásmódról kérdezett - a magyar kormány egyik szívügyéről.
Egy másik prominens figura az amerikai magyar diaszpórában Frank Koszorus Jr. Koszorus szerint jelenleg is dolgoznak azon, hogy kapcsolatot alakítsanak ki a Biden-adminisztráció és az Orbán-kormány között. "Mind a demokraták, mind a republikánusok érdeklődnek a kapcsolatfelvétel iránt" - mondta el Koszorus, aki az 1990-es és 2000-es években regisztrált lobbistája volt a Magyar nagykövetségnek.
Pár évvel ezelőttig ő volt az elnöke az American Hungarian Federation-nek is - emlékeztetőül: ők voltak azok, akik arra presszionálták a Trump-adminisztrációt, hogy gondolják át, valóban pénzzel támogatják-e a magyar független médiát, miután véleményük szerint ez a külföldi országok belügyeibe való beavatkozás volna.
Az amerikaiak szemében hasonlóan aggályos az is, amikor elvben pártatlan think thank-ek pénzt fogadnak el a magyar kormánytól közvetlenül, vagy közvetítőn keresztül. 2020-ban például két prominens washingtoni think thank is szorosra fűzte a kapcsolatot az úgynevvezett Hungary Foundation nevű alapítvánnyal, melyet a magyar kormány tart fenn és támogat pénzzel - hamarosan azonban megszakították az együttműködést.
Hungary Foundation - ismerős arcok
Az Orbán-kormány 2012-ben kormányhatározatban döntött arról, hogy "elfogadja és támogatja a diaszpóra magyarsága nemzeti identitásának és a nemzeti összetartozás kötelékeinek erõsítése céljából az Amerikai Egyesült Államokban „Friends of Hungary” elnevezéssel mûködõ alapítvány bejegyzését - ám mivel ilyen nevű alapítvány már létezett, a nevet később The Hungary Initiatives Foundation-re változtatták, majd ez rövidult le Hungary Foundation-re. Az alapítvány igazgatója a második Orbán-kormány fejlesztésu minisztere, Fellegi Tamás volt, megalapítására 3,9 milliárd forintot szántak.
Saját bevallása szerint "az alapítvány elsősorban jótékonysági intézmény, melynek célja és missziója, hogy támogassa a magyar-amerikai szervezeteket és azokat a programokat, melyek erősítik az együttműködést és az interakciót a magyar és amerikai állampolgárok, intézmények között. Az alapítvány ezen belül is elsősorban a kultúrális, oktatási és tudományos aktivitást támogatja ösztöndíjak és partnerségek formájában - de nem vesz részt semmilyen politikai aktivistásban, politikai vagy választási kampányban".
És az alapítvány valóban támogat fiatal kutatókat, egyetemistákat ösztöndíjakkal - mint ahogy azt az Élet és Irodalom megírta, például Schmitt Pál volt államelnök Amerikában élő unokáját is. Az egykori köztársasági elnök lánya, az étizedek óta az USA-ban élő, ingatlanügynökként dolgozó Alexa és amerikai férje, az operatőr David Goulding lánya, Grace Goulding 2018-ban kapott gyakornoki ösztöndíjat a Hungary Foundationtől - melynek igazgatója ekkor már nem más volt, mint Anna Smith Lacey - lánykori nevén Stumpf Anna, Stumpf István alkotmánybíró, korábbi kancelláriaminiszter egyik lánya.
Lacey Smith-t 2016-ban vették fel igazgatónak az alapítványhoz, melynek igazgatósági tagsága olyan neveket tudhat magáének, mint a volt new york-i kormányzóét, George E. Pataki-ét, April H. Foley volt budapesti nagykövetét vagy a diplomata Kurt D. Volker-ét. Bár 2014-ben az alapítványt az amerikai hatóságok a FARA, vagyis a külföldi ügynököket regisztráló törvény alapján arra akarták kötelezni, tegye nyilvánossá, végez-e lobbitevékenységet vagy kampányt külföldi érdekekre való tekintettel az USA-ban, de 2015-ben az amerikai igazságügyi minisztérium kiadott egy külön jogi véleményt az ügyben, miszerint az alpítvány mentesül a regisztráció alól egészen addig, míg tevékenységét "csak vallási, tudományos, akadémiai, művészeti vagy kutatási célból, jószolgálati alapon" végzi és nem kezd lobbizásba.
Ezután került az alapítvány igazgatói székébe Stumpf István lánya - akinek férje, Marion Smith egyébként a washingtoni Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvány elnöke. E másik alapítványról a Népszava közölt hosszú cikket 2020 végén, melyben felfedte, hogy az alapítvány 2019-ben 9, 2020-ban pedig 10 millió dollárt (mintegy 2,7, majd 3 milliárd forintot) kapott támogatásként a magyar kormány részéről.
A HF-et a magyar kormány folyamatosan támogatja nagyobb összegekkel - ezen az oldalon 2019-ig tartó beszámolóik láthatóak - amerikai és magyar kormányzati dokumentumok szerint 21 millió dollárnyi, átváltva durván 6,5 milliárd forintnyi pénzügyi támogatást kaptak a magyar kormánytól. 2020 végén az alapítvány saját forrásaiból több mint 5,2 millió dollárt (mai árfolyamon 1,6 milliárd forintot) adományozott think thank-eknek, konzervatív csoportoknak, magyar-amerikai szervezeteknek és kollégiumoknak - ide értve egy 1,3 millió dolláros adomány a korábban Teleki és Koszorus által vezetett csoportnak is - hogy abból konferenciákat, ösztöndíjakat és kulturális programokat támogassanak.
Két think-thank, akikkel jól indult, aztán mégis nagyon gyorsan megszakadt a kapcsolat
Stumpf Lacey Smith igazgatósága alatt a HF nem csupán ösztöndíjakat osztott, hiszen 200-200 ezer dollárral támogatták a Center for European Policy Analysis és az Atlantic Council nevű csoportokat is.
Ez utóbbi szellemi műhellyel az alapítvány 2019-ben közös projektbe is kezdett, ők pedig meghívták egy panelbeszélgetésükre Lacey Smith-t is, aki élt a felkínált lehetőséggel és elment a vitára. Hozzászólásában kifejtette: nem igaz, hogy a demokratikus kormányzás erodálódna Magyarországon, majd hozzátette, az USA és más hipokrita nyugati országok rosszul bánnak a bevándorlókkal, a zsidókkal és a keresztényekkel, Orbán Viktor politikája pedig sokban hasonlít Donald Trump-éhoz. (A későbbi kritikákra, miszerint Lacey Smith a pénzügyi támogatásért cserébe vehetett részt a beszélgetésen, az igazgatónő azzal válaszolt, hogy jelenléte az amerikai kormányzati beszélgetésen semmilyen kapcsolatban nem állt az általa elnökölt alapítványnál betöltött szerepével, és az Atlantic Council-nak nyújtott támogatást sem arra a konferenciára költötték, amire őt meghívták.)
Az együttműködés beindulni látszott, mikor beszélgetés után pár hónappal egy delegáció utazott Budapestre, hogy kialakítsa a közös munka alapjait, melynek keretén belül panelbeszélgetéseket akartak tartani a jogállamiság erodálódásáról vagy a sajtószabadságról. A budapesti találkozók azonban nem igazán a várakozásoknak megfelelően sültek el: a Külgazdasági- és Külügyminisztériumban a kormányhivatalnokok ragaszkodtak hozzá, hogy a beszélgetések témáját szűkítsék kevésbé érzékeny témákra, mint amilyen a kereskedelem és energia, a jogállamiságot és a médiát pedig hagyják ki a programból. A megbeszélések bukása után a magyar alapítvány nem sokkal arról értesítette az Atlantic Council-t, hogy a magyar kormány már nem érdeklődik a projekt iránt.
2020-ban aztán az Atlantic Council 158 ezer dollárnyi támogatást juttatott vissza az alapítványnak és megszakította vele az együttműködést.
Hasonlóan gyors módon ért véget a közös együttműködés a másik támogatott műhellyel, a Center for European Policy Analysis-al is, mely szintén megszakította a kapcsolatokat a HF-el, miután aggodalmak merültek fel az alapítvány Orbánhoz fűződő kapcsolatait illetően, illetve azért, mert míg az egyik alapítványban Kurt D. Volker az igazgatótanács tagja, addig a másikban hallgató.
Smith Lacey eközben elutasítja, hogy az általa vezetett alapítvány a magyar kormány befolyásolási kampányának egyik eszköze volna. "A mi missziónk kultúrális, oktatási és tudományos. Mi nem lobbisták vagyunk. Magyaroszágnak vannak lobbiszervezetei, de én nem vagyok érdekelt ilyenekben."