rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Ivóvízhiány fenyeget a Meteorológiai Világszervezet szerint

Access to the comments Kommentek
Írta: Peter Kristof  & MTI
euronews_icons_loading
Ivóvízhiány fenyeget a Meteorológiai Világszervezet szerint
Szerzői jogok  Joan Mateu Parra/Joan Mateu Parra
Betűméret Aa Aa

Ivóvízhiány és pusztító áradások veszélye fenyegeti a Földet a Meteorológiai Világszervezet, a WMO elemzése szerint. A világszervezet főtitkára, Petteri Taalas Genfben azt mondta, csak kevés ország van felkészülve arra, hogy megbirkózzon a válsággal, illetve, hogy „fel kell ébrednünk, és meg kell állítanunk a fenyegető vízválságot"

134 és 29 százalékos növekedés

„Az elmúlt 20 évben drámaian megnövekedett az árvizek száma, a növekedés 134%-os az előző 20 évhez képest. Az aszályok száma 29 százalékkal növekedett, mert a felmelegedés – főként Afrikában – kevesebb esővel jár együtt. Azt is tudjuk, hogy a bolygónkat fenyegető, jelenleg 1-1,5 fokos felmelegedés miatt a páratartalom a korábbi időszakoknál jóval, körülbelül 7%-kal magasabb a légkörben. Ez is hozzájárul az árvizekhez – mondta még a WMO főtitkára.

Genfben még elhangzott, hogy jelenleg „kétmilliárd ember él vízproblémákkal küzdő országokban, melyekben nincs hozzáférésük tiszta ivóvízhez és nincs megfelelő szennyvízellátás sem. Az ENSZ célja, hogy 2030-ig minden embernek legyen hozzáférése tiszta ivóvízhez és higiénikus szennyvízellátáshoz. Ennek eléréséhez meg kell négyszerezni a jelenlegi erőfeszítéseket.

Ki a felelős a klímaváltozásért?

1850-től napjainkig az Egyesült Államok a felelős a legnagyobb mértékben a klímaváltozásért – a Carbon Brief brit elemző csoport legújabb kutatásának eredménye szerint. „Közvetlen kapcsolat van a légkörbe 1850 óta kibocsátott 2500 milliárd tonna szén-dioxid és a már most tapasztalt 1,2 Celsius-fokos felmelegedés között. Új elemezésünk fontos fénybe helyezi a bolygónk felmelegedéséért leginkább felelős embereket és nemzeteket" – mondta Simon Evans, a Carbon Brief elemzője.

Az elmúlt több mint 170 évben az Egyesült Államok 509 gigatonna szén-dioxidot bocsátott a légtérbe, ami a globális kibocsátás 20 százalékát teszi ki. Kína áll a második helyen 282 gigatonnával (11 százalék), Oroszország a harmadik 172 gigatonnával (6,9 százalék).

A negyedik Brazília 113 gigatonna (4,5 százalék), az ötödik Indonézia 103 gigatonna szén-dioxidot (4,1 százalék) bocsátott ki. Utóbbi kettő az erdőirtásból és a földhasználat megváltozásából eredő nagymértékű kibocsátás miatt került az első tíz ország közé.

India a hatodik 85 gigatonnával (3,4 százalék), őt követi az Egyesült Királyság 74,9 gigatonna (3 százalék) kibocsátással. Az első tíz között van Japán 66,7 gigatonna (2,7 százalék) és Kanada 65 gigatonna (2,6 százalék) kibocsátással.

Mit kell tennünk a jövőben?

A kutatócsoport azt is közzétette, hogy az emberiség mintegy 2500 milliárd tonna szén-dioxidot juttatott a légkörbe. Ez azt jelenti, hogy kevesebb mint 500 gigatonna szén-dioxid bocsátható ki a jövőben a légkörbe ahhoz, hogy megvalósuljon a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott fő célkitűzés, a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartása.