Az afgánok Németországba érkezéséből az AfD kovácsolhat előnyt magának?

Tüntetés az afgánok mellett augusztus 22-én, Hamburgban
Tüntetés az afgánok mellett augusztus 22-én, Hamburgban Szerzői jogok Markus Scholz/AP
Írta: Noemi Mrav
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A német hatóságok gyorsított eljárásban adnák meg a munkavállalási és tartózkodási engedélyt a Kabulból légi úton kimentett afgánoknak, bízva abban, hogy mihamarabb munkába állhatnak. Addig munkanélküli segélyt és ellátást kapnak.

HIRDETÉS

Az augusztus végi afganisztáni mentőakcióban Magyarország összesen 337 afgán állampolgárt, köztük 127 gyermeket evakuált. Mindannyiukat a volt röszkei és tompai tranzitzónába, ahol drótkerítés mögött, mobilkonténerekben helyezték el őket, mintha csak illegális bevándorlók lennének. Később a balassagyarmati menekülttáborba kerültek, ahol saját bevallásuk szerint akár 13-an is alszanak egy szobában. Mivel a magyar hatóságok nem kezelik őket menekültként, sőt, a jogellenesen itt-tartózkodókra vonatkozó idegenrendészeti eljárást alkalmazzák rájuk, a 10 napos karanténidőszak letelte után születhet döntés arról, hogy mi legyen további sorsuk, kaphatnak-e például méltányossági alapon tartózkodási engedélyt. Bár a belügyminiszternek volna arra lehetősége, hogy menekültként ismerje el őket, Pintér Sándor ezzel a jogával nem élt.

A Magyarországra menekített afgánok három hónapig kapnak szállást és napi háromszori étkezést a magyar állam költségére, kiskorú gyerekeknek, a szoptatós és várandós anyáknak napi ötszöri étkezéssel. Személyes használatra étkező- és tisztálkodási eszközöket vagy ennek megfelelő értékű higiénés hozzájárulást és ruházatot is kapnak. Egészségügyi ellátás 18 hónapig jár nekik az állam költségére. Mindezért cserébe kötelesek a befogadó intézmény rendjét megtartani, a környezetet tisztán tartani, a szükséges orvosi vizsgálatnak és gyógykezelésnek, járványügyi intézkedésnek – beleértve a védőoltásokat is – magukat alávetni. Pszichológiai segítségnyújtásról nem szól a rendelet.

Az Euronews annak próbált utánajárni, hogy más országokban is ilyen körülmények közé kerültek-e az Afganisztánból kimenekítettek. Cikksorozatban vizsgáljuk meg, másutt hogyan és mint fogadták az érkezőket, milyen jogaik vannak, milyen segítséget biztosítanak nekik. Sorozatunk első részében Franciaországot, a másodikban Németországot mutatjuk be.

A németek tízezer emberre számítottak, végül a felük sem érkezett meg

Bár a német evakuálás megkezdése előtt Angela Merkel még arról beszélt, hogy tízezer ember evakuálásával számolnak Afganisztánból augusztus végéig - de a romló biztonsági feltételek miatt végül az eredetileg tervezett határidőnél négy nappal korábban szüntették be a német missziót, miután úgy látták, hogy már nem lehet biztonságosan elindítani a gépeket. "Az emberek olyan közel álltak egymáshoz, mint a téglák a falban - mondta el a német hírügynökségnek egy, a kabuli réptér kapujánál feleségével és gyerekével várakozó férfi. - Egy méterre sem lehetett elmozdulni semmilyen irányban."

Michael Probst/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved
Afgán evakuáltak érkeznek a frankfurti reptérre augusztus 18-ánMichael Probst/Copyright 2021 The Associated Press. All rights reserved

A német hadsereg összesen 5347 embert, köztük 4100 afgán állampolgárt evakuált. A legtöbben közülük a német hadsereg szerződéses alkalmazottai és segélyszervezetek munkatársai voltak - ideértve a tolmácsokat, szerelőket, kamerakezelőket - akik az elmúlt húsz évben németeknek dolgoztak.

Meleg fogadtatás a civilektől

Miután Németország valamelyik repterén földet értek és mindannyiukat regisztrálták, elsődleges befogadóintézményekbe kísérték őket a karantén idejére - itt orvosi és pszichológiai szakszegítséget is kaptak. Később a kijelölt tartózkodási helyükre szállították őket - ez általában egy rövidebb időszak valamelyik menekülttáborban, mielőtt az illető életkörülményeinek megfelelő lakhatást keresnének a szocális munkások a számára. Itt minden, a németországi tartózkodással kapcsolatos információt elmondanak nekik.

Axel Heimken/(c) Copyright 2021, dpa (www.dpa.de). Alle Rechte vorbehalten
Elsődleges befogadó létesítmény Hamburgban - két buszon összesen 57, Kabulból kimentett afgánt szálíltottak ide augusztus 20-ánAxel Heimken/(c) Copyright 2021, dpa (www.dpa.de). Alle Rechte vorbehalten

Németország-szerte sok kisebb-nagyobb városból jelezték, hogy szívesen fogadnának afgán menekülteket - de voltak olyan települések is, melyek kategórikusan elutasították ezt, attól tartva, hogy a 2015-ös események "megismétlik önmagukat". Az a 266 afgán, akiket a német Vöröskereszt szárnyai alatt a kelet-németországi Doberlug-Kirchhain városába vittek, meleg fogadtatásban részesültek a helyiektől. Sokan vittek nekik ételt, játékokat, ruhákat, vagy ajánlottak fel gyakorlati segítséget. "Nagyon sokan jöttek adományokkal, vagy hogy felajánlják a támogatásukat. Ez nagyon pozitív" - mondta el Veit Klaue, a város polgármestere.

Ezt olvasta? Vetélkedtek érte a francia városok, ki fogadhassa be a kimenekített afgánokat

"Tartozunk ezeknek az embereknek, kötelezettségeink vannak feléjük - mondta Winfried Bengelstorf helyi lakos, aki korábban háromszor is járt kint a német hadsereggel Afganisztánban. - Jelentős munkát végeztek a hadsereg számára. Ezek okos emberek. A többségük tanult, ismeri a német és angol nyelvet. Gyorsan integrálódni fognak" - vélte.

Gyorsított eljárás a munkavállalási és tartózkodási engedélyeknél

A hatóságok szintén ebben reménykednek. A német belügyminiszter, Michael Stübgen érkezésük után azt mondta, nagyon reméli, hogy gyorsított eljárásban tudják majd megadni a munkavállalási- és a tartózkodási engedélyt nekik. "El akarjuk kerülni a felesleges bürokráciát és nem akarunk további terheket helyezni ezekre az emberekre" - tette hozzá. Ám amíg ez megtörténik, addig is munkanélküli segélyt kapnak, a hat évesnél idősebb gyerekeknek ingyenes iskoláztatást, a náluk kisebbeknek gyermekfelügyeletet biztosítanak. A családegyesítés szabályai szigorúak: csak a házastárs és a kiskorú gyermekek részére lehetséges. Azok, akik szociális segélyben részesülnek, a folyósítás végéig a számukra kijelölt szövetségi államban kell maradjanak. Ám ha időközben munkát találnak, Németország bármely részébe továbbköltözhetnek.

"Nem akarunk még egy 2015-öt" - az afgánok érkezése rányomta a bélyegét a német választásokra

És bár a német politikusok többsége szintén meleg hangon üdvözölte az érkezőket, szakértők szerint a szeptember 26-ai német választások erősen rányomták a bélyegüket az afgánok fogadtatására. A szavazók még jól emlékeznek a 2015-ös menekültáradatra, amikor főleg Szíriából és Irakból 1,2 millió menekült érkezett Európába egy nyár alatt. Sokan attól tartanak, hogy az amerikai csapatkivonással és a tálib hatalomátvétellel most az afgánok indulnak meg Európa felé.

A 2015-ös határnyitás eredményeképpen majdnem félmillióan adtak le menedékkérelmet a németeknél az ENSZ menekültügyi hivatala szerint. Az ő integrációjuk nemzeti szintű erőfeszítést kívánt - amivel párhuzamosan egyre nőttek az bevándorlók elleni támadások is. Ebben a helyzetben erősödött meg és jutott be 2017-ben a parlamentbe a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért, vagy röviden AfD nevű szélsőjobboldali párt, miután jól használta ki a helyzetben rejlő lehetőségeket és jelentős népszerűségre tett szert. És úgy tűnik, az AfD-nek épp kapóra jött az afganisztáni "menekülthullám".

Tobias Schwarz/AFP or licensors
Joerg Meuthen, az AfD társelnökeTobias Schwarz/AFP or licensors

Bár augusztusban a párt egyik társelnöke, Joerg Meuthen még arról beszélt, hogy "Németországnak erkölcsi kötelessége befogadni azokat, akik a német hadseregnek dolgoztak Afganisztánban" pár nappal később a párt hivatalos közleménye már teljesen más hangnemet ütött meg.

Ebben a pártvezetés elutasítja az afgánok befogadását az országba. "Nem engedhetjük, hogy a 2015-ös év megismétlődjön. Nem engedhetjük meg a tömeges, kontrollálatlan bevándorlást az országunkba" - olvasható a szövegben, melyben felszólítják a német kormányt, kezdjen tárgyalásokba az Afganisztánt környező országokkal "hogy egy a hazájukhoz közelebbi helyre menjenek azok az afgánok, akiknek el kell vagy akik el akarják hagyni az országukat."

Az afgánok gyors kimenekítése a leköszönő kancellár, Angela Merkel utolsó, hivatalban töltött heteire is alaposan rányomta a bélyegét. Merkel a német misszió befejezése után a Bundestagban azt mondta: "Sok afgán számára az események igazi tragédiát jelentenek, legfőképp azoknak, akik azon dolgoztak, hogy egy demokratikus, oktatáson alapuló, szabad társadalmat hozzanak létre".

Wolfgang Kumm/(c) dpa-Pool
Angela Merkel leköszönő kancellár az afganisztáni helyzetről beszél augusztus 26-ánWolfgang Kumm/(c) dpa-Pool

A történet azonban nem állt meg itt, főleg, miután a német média több olyan esetet is nyilvánosságra hozott, mikor olyan afgánokat is hátrahagytak az evakuálás során, akiknek a kimentettek között lett volna a helye. A német kormány erre úgy reagált: bíznak benne, hogy a táliboktól kapott garanciákat betartják, és legális papírokkal augusztus 31-e után kereskedelmi járatokon is elhagyhatják az országot az érintettek.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az afganisztáni kudarc kijózanító pillanat volt Európa számára

Lezuhant egy orosz bejegyzésű kisrepülőgép Afganisztánban

Ismét rengett a föld Afganisztán nyugati részén