rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Ősi perzsa csillagászati kéziratot mutattak be Üzbegisztán Kulturális Örökségének Hetén

Ősi perzsa csillagászati kéziratot mutattak be Üzbegisztán Kulturális Örökségének Hetén
Szerzői jogok  Museo Metropolitano
Írta: Euronews
Betűméret Aa Aa

Üzbegisztán belevágott, hogy azonosítsa, katalogizálja és bemutassa az ország kulturális örökségét tükröző műtárgyakat, amelyek szerte a világban szétszóródtak. A közép-ázsiai ország egykor a Nagy Selyemút középpontjában állt, és jelentős kulturális örökséggel rendelkezik.

A kezdeményezés legutóbbi, „Üzbegisztán kulturális öröksége a világgyűjteményekben” elnevezésű találkozóján mintegy 350 tudós vett részt a világ minden tájáról. Ez volt Üzbegisztán Kulturális Örökség Hetének központi eseménye.

A kezdeményezésen bemutatták az „Állócsillagok képei” című kézirat első eredetihez hű fakszimile másolatát is. A könyv minden idők egyik leghíresebb muszlim csillagász, Abd al-Rahman al-Sufi munkája. Mirzo Ulugbek, ismertebb nevén Ulug Beg, a Timurid-dinasztia (szunnita muszlim) szultánja külön megrendelésére készült. Ulug Beg elismert csillagász és matematikus is volt.

A ősi kézirat – amelyből már könyvet készítettek - több okból is történelmi jelentőséggel bír: élő bizonyítéka az égbolt évszázados varázsának, az iszlám tudományok aranykorának és az arab csillagászati hagyományok múltjának is.

Ahol a művészet zsenialitása találkozik a tudománnyal

A könyvet a közép-ázsiai művészet remekműveként tartják számon: 74 lenyűgöző miniatúrát tartalmaz a csillagképekről, a legfinomabb technikai kivitelezéssel. A mű beleillik abba a tendenciába, melyben egyre gyakrabban készültek illusztrált kéziratok – a fennmaradt művek közül ez az egyik legrégebbi ilyen értekezés. A kézirat miniatűr illusztrációkat tartalmaz, amelyek a szultánt ábrázolják a Cepheus csillagkép alakjában.

A művészi értékén túl a könyv jelentős tudományos jelentőséggel is bír. Az állócsillagok néven ismert 48 csillagképet tartalmazó mű a görögtől kapott ismereteken alapul, de először tartalmazza az ókori arab csillagászat alapelveit.

Abd al-Rahman al-Sufi előtt a csillagos égbolt leírására az első ismert kísérleteket a görögök, pontosabban Ptolemaiosz (i. sz. 100-160) alexandriai ókori filozófus, matematikus és csillagász készítette. Írásait egészen a kora újkorig az égi tudományok tudományos alapművének tekintették. Legfontosabb műve az "Almageszt", a matematikai csillagászat szisztematikus útmutatója, amely Abd al-Rahman al-Sufi színre lépéséig évszázadokon át a fő hivatkozási alap volt.

Abd al-Rahman al-Sufi hozzájárulása a csillagászathoz

Al-Sufi állócsillagokról szóló munkája Ptolemaiosz Almagesztjén alapult, de különböző állításokat kijavít, és saját empirikus következtetéseivel egészíti ki. A Ptolemaiosz csillagkatalógusában említett összes csillagnevet átvette és összevonta az arab irodalomban említettekkel.

Al-Sufi megfigyeléseihez csatolta az Androméda-galaxis legkorábbi ismert leírását és illusztrációit, valamint a Nagy Magellán-felhő első feljegyzett említését is - az első olyan, a Tejúton kívüli galaxisokat, amelyeket a Föld bolygóról megfigyelhettünk.

A csillagász könyvében a csillagképeket ábrázoló összes mitológiai alakot úgy ábrázolja, ahogyan az égen, de úgy is, ahogyan az űrből látható. Ennek köszönhetően pedig műve évszázadokon át a csillagok legfontosabb útmutatójaként szolgált mind az iszlám, mind a keresztény világban.

A csillagászat Üzbegisztán kulturális örökségének része

Az Állócsillagok képei című könyv eredeti kézirata nem maradt fenn, azonban az iszlám kéziratos hagyománynak köszönhetően Al-Sufi műve az utána készült másolatokban tovább élt.

Az Üzbegisztán Kulturális Öröksége a Világgyűjteményekben című kiállításon bemutatásra kerülő korabeli fakszimile változat annak az üzbég célkitűzésnek az eredménye, amely a történelmi kiállítási tárgyak és kéziratok megőrzésében fejlett tudományos technológiák alkalmazására törekszik.

A kezdeményezés részeként már több tucat más, üzbég műveket bemutató könyv is megjelent. Illetve már folyamatban van a világ könyvtáraiban őrzött kiemelkedő művek fakszimile másolatainak digitalizálása és kiadása is.

Az UNESCO képviselői külön megdicsérték Üzbegisztánt az ország gazdag történelmi és kulturális örökségének megőrzésére irányuló kezdeményezéséért. Renato Ramírez, az UNESCO kulturális főigazgató-helyettese szerint Üzbegisztán ebben a kérdésben "sok ország számára példaértékű".