NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Semmi okunk külföldre menni szörnyeket keresni

Semmi okunk külföldre menni szörnyeket keresni
Szerzői jogok AFP
Írta: Stefan Grobe
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Egy amerikai szakértő véleménye az Egyesült Államok 20 éves terrorizmus elleni harcáról.

HIRDETÉS

**A 2001. szeptember 11-i terrortámadás-sorozat az egész világot megrázta, nem csak a megtámadott amerikaiakat. Válaszul az Egyesült Államok - szövetségeseit is bevonva – terrorizmus elleni háborút indított.
**Két évtized távlatából felmerül a kérdés; ezzel a jelszóval megfelelő lépés volt Irak és Afganisztán megszállása?

„Úgy vélem, egyértelmű, hogy nem ez volt a legjobb válasz a támadásra” - mondja Gil Barndollar külpolitikai elemző. „Visszatekintve, nem hiszem, hogy van ember, aki ne kudarcként tekintene ezekre a háborúkra. Tudja, az Egyesült Államok elköltött mintegy hat és fél ezer milliárd dollárt, de ha minden ráfordítást beleveszünk, sokkal többet. Hétezer amerikai katona esett el, és több száz ezer polgári áldozatot követeltek a harcok, amelyek után csak a romok és a pusztulás maradt. Az afganisztáni kivonulás pedig odakozmált. Már évekkel ezelőtt tudni lehetett, hogy dicstelen, megalázó lesz az Egyesült Államok számára. Szóval, ezek a háborúk – bár látványos, de mulandó részsikereket hoztak – nem a legjobb válasz volt a terrorizmusra.”

„Mit gondol az elmúlt húsz és háborújáról? Az amerikai csapatok még szinte el se hagyták Afganisztánt, máris a táliboké volt az egész ország.

„Azt hiszem, ez bizonyság az Egyesült Államok 20 éven át tartó önhittségére, igazi önámítására. Eleinte legalább visszafogott célok mellett korlátozott erőket vettettünk be. A tálibok megleckéztetése és az al-Kaida lefejezése volt a kitűzött feladat. És ez sikerült is, még ha bin Láden hat-nyolc hónapon át ki is csúszott a markunkból. Ami az után következett, az maga a katasztrófa. Amerika megpróbált egy központosított, stabil nyugati típusú országot építeni Afganisztánból. Na, ez teljes kudarc lett. Totálisan irreális elképzelés volt.”

„Az Egyesült Államok és szövetségesei visszatérnek valaha Afganisztánba?

„Nem. Illetve - ahogy erről korábban írtam -, egyetlen okból mérhetünk csapást Afganisztánra; akkor ha nemzetközi terroristáknak szándékukban áll megtámadni Egyesült Államokat, és erre képesek is. Semmilyen más okot nem tudok elképzelni. Elhatárolódhatunk, és megdöbbenhetünk sok olyan dolog miatt, ami megtörtént, és vélhetően meg fog történni a jövőben a tálibok uralta Afganisztánban. Ezek legyenek bármilyen szörnyűek; a nők, a kisebbségek jogfosztása, a belső elnyomás – egyik sem létfontosságú nemzeti érdek az Egyesült Államok számára.”

„A terrorizmus elleni harc címén mire kellene ezentúl összpontosítania Washingtonnak?

„Azt gondolom, az Egyesült Államokat belülről kell megvédeni. És nem valamiféle új patrióta törvényről vagy az amerikaiak szabadságjogainak megsértését jelentő törvényalkotásról beszélek. Hiszen ez volt a legrosszabb dolog 9/11 következtében; az amerikaiak titkos megfigyelése, az új rendőri hatalmi szervek, valamint a számonkérhetőség hiánya. Az amerikaiak védelmére kell fókuszálnunk a határokon belül. Ehhez rengeteg eszközünk van. Teljesen más a világ, mint 20 éve. Semmi okunk sincs arra, hogy külföldre menjünk szörnyeket keresni, elpusztítani – hogy egykori elnökünket, John Quincy Adamset idézzem.”

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

ENSZ: humanitárius katasztrófába sodródik Afganisztán

Timothy Garton Ash: árulás és vereség az afganisztáni kivonulás

Hogyan reagáltak a világ vezetői az iráni dróntámadásra?