A befagyasztott segélyek nélkül, a jövő év közepére az afgán lakosság 97 százaléka kerül a szegénységi küszöb alá.
A tálib hatalomátvétel után az Afganisztánnak szánt pénzek befagyasztása hatalmas gazdasági és humanitárius katasztrófába sodorhatja az ázsiai országot – figyelmeztetett az ENSZ afganisztáni különmegbízottja a világszervezet Biztonsági Tanácsában tett felszólalásában.
Deborah Lyons sürgette a nemzetközi közösséget, hogy az aggodalmak ellenére szabadítsa fel a befagyasztott segélyeket, valamint az afgán központi bank külföldön tartott pénzeszközeit.
„Érthető az a cél, hogy ezeket az eszközöket megtagadják a tálib adminisztrációtól. Ugyanakkor ennek elkerülhetetlenül súlyos gazdasági visszaesés lesz a hatása. A hanyatlás további milliókat tol a mélyszegénységbe, éhínségbe, ami újabb óriási menekülthullámot indít el. Több generációnyit vet vissza Afganisztánon.”
Az ENSZ adatai szerint manapság a 38 milliós afgán lakosság 72 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, kevesebb mint napi egy dollárból. Támogatás híján ez az arány, jövő év közepére 97 százalékra nőhet.
Az első humanitárius segély a szomszédos Pakisztánból érkezett Kabulba. A 30 tonnás szállítmány élelmiszert, gyógyszereket, és orvosi eszközöket tartalmazott. Pénteken Bahreinből és Kazahsztánból is érkezett segélyszállítmány Afganisztánba.