rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Német választások: Merkel óv a posztkommunistáktól

Access to the comments Kommentek
Írta: SL
Győzelemre áll: Olaf Scholz szocdem kancellárjelölt lipcsei kampánygyűlésén
Győzelemre áll: Olaf Scholz szocdem kancellárjelölt lipcsei kampánygyűlésén   -   Szerzői jogok  MTI/AP/AFP pool/Jens Schlüter
Betűméret Aa Aa

Szociáldemokrata győzelmet valószínűsítenek a megfigyelők alig három héttel a Bundestag-választások előtt. Az SPD pedig egyértelműen a Zöldekkel alkotna koalíciót, ez azonban még kevés, kell egy harmadik is. Kérdés, ki lehet az.

Igen határozottra sikeredett a távozó német kancellár utolsó beszéde a berlini törvényhozásban. "El kell hárítani a keletnémet állampárt utódszervezetével együttműködő kormány megalakulásának veszélyét Németországban" - idézte Angela Merkel szavait az MTI. A kancellár szerint a tét egyértelműen az, hogy most "az ország jövőbeli útjáról kell dönteni."

Nem meglepő módon Merkel szerint a jobbközép CDU vezette kormány garantálná leginkább a biztonságot, a legutolsó felmérések azonban nemigen valószínűsítik, hogy Armin Laschet alakíthat kormányt szeptember 26-a után. A Forsa keddi adata szerint a CDU/CSU már 20 százalék alá csúszott - a szövetségi köztársaság történetében először.

Balra át?

A kancellár nem véletlenül tért ki ilyen formában a Die Linke (Balpárt) lehetséges szerepválallására. Bár a felmérések rendre 6-7 százalékra mérik a volt keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugatnémet radikális baloldali pártok összeolvadásából létrejött Linkét, a párt egyre nagyobb nyomás alá helyezi a szocdemeket és a zöldeket, hogy győzelmük esetén válasszák őket harmadik koalíciós partnernek.

A matematika stimmel: a Forsa adatai szerint a szükséges 399 mandátum helyett a nyerésre álló Olaf Scholz SPD-je és az Annalena Baerbock által társelnökölt Zöldek együtt 366 helyet szereznének, úgyhogy mindenképpen kell egy harmadik. A Linke régóta vár egy vörös-zöld-vörös koalícióra, a legújabb nyomulásukra viszont a két másik fél egyre hűvösebben reagál.

Bár a szocdemek 2013 óta elvileg nem zárják ki az együttműködést a Linkével, ahogy a Zöldek sem, nyilvánvalóan ők is érzik, hogy Merkel jól látja: a szélsőbal bevonása a kormányba új helyzetet teremtene, amelyben valóban "az ország jövőbeli útja" a kérdés. Bár a Balpárt számos társadalmi és gazdaságpolitikai kérdésben harmonizál a két mérsékelt baloldali párt programjával, kül- és védelmi kérdésekben semmiképpen.

A Linke megalakulása óta következetesen nemet mond a NATO-ra, a fegyverexportra és bármiféle amerikaiak vezette külföldi katonai fellépésre, programjuk a NATO feloszlatását tűzi ki célul. Így májusban is nemet mondtak, amikor az (egyébként hagyományosan pacifista) Zöldek a koalíciókötés feltételéül szabták, hogy támogassák az észak-atlanti szövetséget.

Legutóbb az tett be különösen az SPD-nek és a Zöldeknek, hogy a Linke tartózkodott, amikor a Bundestag két hete megszavazta a Bundeswehr részvételét az afganisztáni evakuációban. A külpolitikai témák fontos szerepet játszanak szövetségi szinten, márpedig jelenleg

nagyon nem világos, hogy a Balpárt hajlandó lenne-e felelősséget vállalni egy progresszív kormányban

- mondta Michael Kellner, a Zöldek szövetségi igazgatója, aki ráadásul pártja balszárnyához tartozik.

Szocdem-zöld opciók

Egyre valószínűbbnek tűnik tehát, hogy ha valóban elbukják a kereszténydemokraták ezt a választást, akkor a két győztesnek a radikális baloldal bevonása nélküli opciókat kell mérlegelnie (a 11 százalékon álló szélsőjobboldali AfD-vel egyik polgári vagy baloldali párt sem hajlandó koalíciót kötni). Pláne, hogy Scholzék egyértelműen elriasztanák az általuk megcélozni kívánt Merkel-szavazókat, ha kilátásba helyezik az együttműködést a posztkommunistákkal.

Az ökopárttal bővülő, immár Scholz vezette nagykoalíció mellett leginkább a "jelzőlámpa" (piros-sárga-zöld) felállást mérlegelik az elemzők, tehát a jelenleg 13 százalékon álló, vállalkozóbarát liberálisok (FDP) bevonását. Ez azonban szintén problémás lehet, éspedig mindkét fél részéről.

A szocdemeknek és a zöldeknek el kéne magyarázniuk baloldali szavazóiknak, miért nem a vörös-zöld-vörös irányt választják, az FDP-nek pedig, ahogy a Focus hírmagazin elemzője írja, a "hasznos idióta" szerep jutna. Azaz: úgy támogatná az amúgy is balra csúszott szocdemeket és zöldeket, hogy nem lenne módja keresztülvinni számos fontos követelést, így pl. a vállalkozókat sújtó adók csökkentését, az állam visszaszorítását vagy a nyugdíj-magánszámlák kérdését. Arról nem is szólva, hogy a liberális bázis sem fogadná el egykönnyen a részvételt egy ennyire baloldali kormányban.

Az sem kizárt egyébként, hogy Scholz végül úgy nyer, hogy veszít, azaz nem tud kormányt alakítani. Ebben az esetben jöhet "Jamaika" (fekete-sárga-zöld), azaz egy konzervatív-liberális-zöld kormány - legalábbis a liberálisok reményei szerint. Aztán majd dönt a matematika.