rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Két év és nyolc hónap jogellenesen a magyar tranzitzónában

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Képkocka a Verzió filmfesztiválon bemutatott videóból - Abouzar Soltani és fia, Armin
Képkocka a Verzió filmfesztiválon bemutatott videóból - Abouzar Soltani és fia, Armin   -   Szerzői jogok  forrás: Youtube/Magyar Helsinki Bizottság
Betűméret Aa Aa

Két évet és nyolc hónapot várt az iráni Abouzar Soltani és fia, Armin, hogy menedékjogot kapjanak Magyarországon. Közben a tíz éves kisfiú 12 éves lett.

Már 2019-ben többször felhívta a közvélemény figyelmét a Magyar Helsinki bizottság a család helyzetére, hangsúlyozva, hogy fogva tartásuk hossza és körülménye illegális. Végül 553 napot töltöttek jogellenesen fogva tartva a röszkei tranzitzónában.

A 2021. augusztus 18-án keletkezett a jegyzőkönyv tanúsága szerint őszintén megrendült Abouzar Soltani és fia, mutat rá a Helsinki Bizottság beszámolója, idézve az apát:

„Isten áldja Magyarországot! Szeretem Magyarországot és a magyarokat. Két éve és nyolc hónapja várok erre. Nagyon köszönöm, hogy befogadtak és megkaptam menekültstátuszt.
Abozuar Soltani szavai a jegyzőkönyvben

A család esete nem mindennapi, ugyanakkor nem egyedi. Az ő történetük a tranzitzónákban fogva tartott emberek, szülők és gyerekeik története is.

Soltaniék már az eljárás elején jelezték, hogy Magyarországon akarnak menedéket kérni, de a hatóságok eleinte nem hallgatták meg őket érdemben.

Megpróbáltatásaikról filmet mutatott be a Verzió fesztivál

Abouzar Soltani filmjét 2019-ben mutatták be a Verzió emberi jogi dokumentumfilm fesztiválon. A fesztivál szervezői meghívták a rendezőt és kisfiát a bemutatóra, de nem engedték ki őket a tranzitzónából.

forrás: Magyar Helsinki Bizottság/Youtube

Abouzar Soltaninak jó állása volt Iránban, egy egészségügyi szolgáltatónál dolgozott PR-osként és dekoratőrként.

Menekülésének oka, hogy mást gondolt a világról, mint az Iránban uralkodó nézet, és zaklatták emiatt. Öt és fél éve úgy döntött, hogy fiával együtt elhagyja hazáját. Olyan helyen akart élni, ahol nem kell félnie annak, akinek más véleménye van.

Legálisan érkeztek Magyarországra

Előbb Bulgáriába került, ahol három hónapig volt bezárva. Majd Szerbiába mentek. Itt két és fél évig vártak arra, hogy a röszkei tranzitzónán keresztül beléphessenek Magyarországra.

Legálisan érkeztek tehát, hangsúlyozza a Magyar Helsinki Bizottság, hozzátéve, hogy a menekültkérelmüket érdemben nem voltak hajlandók kivizsgálni a hatóságok, mondván, a menekülők a biztonságosnak ítélt Szerbián keresztül érkeztek.

Kiutasították őket, de a szerb hatóságok nem fogadták vissza az apát és fiát. Ezért az új kiutasítási célpont Irán lett, épp az az ország, ahonnan el kellett menekülniük, de ahová nem térhetnek vissza, mivel keresztény hitük miatt akár ki is végezhetik őket.

Soltaniék három pert is indítottak a magyar állam hatóságaival szemben, amelyekben a Magyar Helsinki Bizottság képviselte őket.

Egy afgán sorstársától, a Sundance-en díjazott Hassan Fazilitől tanult filmezni

Abouzar Soltani hosszú útja során kitért a síita muszlim vallásból, és keresztény lett. Megtanult filmezni is, Hassan Fazilitől, egy afgán sorstársától leste el a mesterfogásokat. Fazili egyik filmje azóta díjat nyert a Sundance filmfesztiválon.

Az iráni férfi abban reménykedett, hogy védelmet kap Magyarországon. Nem ez történt. 2019-ben a jogvédők közleménye így fogalmazott:

"A hatóságok ki akarják szekírozni a röszkei tranzitzónából, arra akarják rávenni, hogy menjen vissza Szerbiába. Egy ideig még éheztették is, és csak a strasbourgi bíróság fellépése nyomán kaphat újra enni.
A Magyar Helsink Bizottság közleménye, 2019

Csigalassúsággal teltek a nyomasztó napok

Abouzar Soltani azt mondta fogsága idején jogi képviselőinek, hogy "őrá is nyomasztóan hat az élet egyhangúsága, és a kényszerű tétlenség a tranzitzónában. De az egyébként eleven, játékra mindig kész kisfia még rosszabbul van, egyenesen depresszióba zuhant. Nincs rendes oktatás, játszani se igen lehet. Pajtása még akadna, mert a tranzitzónában rekedtek nagyobb fele gyerek, de az őszre forduló időben nincs kedvük kimenni a sivár udvarra. Csigalassúsággal telik az idő. Csak a rajzolgatás meg a mobiltelefon marad, és az alvás, az álmok."

Az apa ezért találta ki, hogy filmet készít fiáról és az elrabolt gyerekkoráról. A kisfilmben Armin arról is beszél, hogy nem érti, a felnőttek miért zárják el előle a világot szögesdrótokkal.

Ártatlan gyerekek olyan fogságban, mintha veszélyes bűnözők lennének

A jogvédők is következetesen hangoztatták, hogy szerintük is felfoghatatlan, miért tartanak ártatlan gyerekeket és szülőket úgy fogva, mintha veszélyes bűnözők volnának. Sőt, bizonyos tekintetben még rosszabb körülmények közt, mert a fogságuk határozatlan ideig tart.

A Magyar Helsinki Bizottság az eset kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy "tömegével tart fogva ártatlan gyerekeket a magyar állam", és ezt leplezendő a jogvédők szerint "paranoiás titkolózás övezi a tranzitzónákat, a hatóság még a létszámadatokat is eltitkolja".

A strasbourgi bíróság Nagykamarája is vizsgálta, hogy a tranzitzónás fogvatartás vajon összefér-e az Emberi Jogok Európai Egyezményével. A kormány állította, hogy a szögesdróttal körülvett, fegyveresen őrzött tranzitzónák nem fogvatartási helyszínek.

Abouzar Soltani és Armin fogva tartásának éveiben mutattak rá a jogvédők, hogy a fogvatartottak nagy többsége gyerek, kétségbeesett szüleik petíciót írtak a hatóságnak.

2019 szeptember 23-án harminc Tompán fogva tartott családfő petícióval fordult a tranzitzóna vezetéséhez, azért könyörögve, hogy engedjék ki őket onnan:

"Senki nem tud itt rendes életet élni, akár csak nyugodtan aludni. Nem élet ez!
részlet a petícióból

Hányan lehettek ott? Nem tudni, mert az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) nem közölt számokat. Az aktivisták tudomása szerint összesen mintegy 300–360 főt tarthattak fogva a röszkei és tompai tranzitzónákban Soltani és fia fogságának idején.

"A létszám keveset változik. Heti 10 főnél többet nem engednek be, inkább kevesebbet. Vannak, akik ráunnak a vegzálásra, és visszamennek Szerbiába. És akadt néhány család, amelyet hosszú raboskodás után gyakorlatilag indokolás nélkül engednek ki.
Magyar Helsinki Bizottság, 2019

2015 óta többször megváltozott, gyakorlatilag folyamatosan romlott a röszkei és tompai tranzitzónákba zárt emberek helyzete. Az egyik legfontosabb probléma a jogvédők szerint, hogy nincs jogi garanciája annak, hogy rács mögé zárt emberek fogva tartását vagy a tranzitzónás elhelyezését az OIF-től független hatóság, pl. egy bíró felülbírálhassa.

A Magyar Helsinki Bizottság menedékkérő ügyfelei panasza nyomán az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy itt bizony emberek fogvatartásáról van szó, mégpedig jogellenes fogvatartásáról.

EUB: a négy hetet meghaladó tranzitzónai elhelyezés jogellenes

Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága 2020-ban két olyan ítélete is volt, ami fordulatot hozott Abouzarék ügyében, és kimozdította a megfenekleni látszó menedékkérelmüket. 2020. március 19-én az EUB kimondta, hogy a magyar állam uniós jogot sért, amikor minden Szerbiából érkező menekülő kérelmét automatikusan, vizsgálat nélkül arra hivatkozva utasítja el, hogy Szerbia az üldözöttek számára „biztonságos tranzitország”.

A másik, 2020. május 14-i ítéletet két afgán menedékkérő mellett már egyenesen Abouzarék ügyében hozták meg az uniós bírák. Ez az előzőhöz képest még azt is kimondta, hogy a menedékkérők újabb kérelmeit nem lehet elfogadhatatlanságra hivatkozva automatikusan elutasítani, ha egyébként először azért nem foglalkoztak velük érdemben, mert a kérelmezők Szerbiából, a jogsértő módon „biztonságosnak” tekintett tranzitországból érkeztek.

Ezen kívül az ítélet kimondta azt is, hogy a négy hetet meghaladó tranzitzónai elhelyezés jogellenes fogvatartásnak minősül, és szintén sérti az uniós jogot.