rendkívüli hír
Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Több milliárdos kártérítést követel Mexikó az amerikai fegyvergyártóktól

Access to the comments Kommentek
Írta: Marianna Flamich  & Tanács Gábor
euronews_icons_loading
Több milliárdos kártérítést követel Mexikó az amerikai fegyvergyártóktól
Szerzői jogok  euronews
Betűméret Aa Aa

A mexikói kormány pert indít öt nagy amerikai fegyvergyártó vállalat ellen a Mexikóba csempészett és ott a szervezett bűnözők által használt lőfegyverek miatt.

Mexikóban a lőfegyverek vásárlása és birtoklása szigorú szabályokhoz és engedélyekhez kötött, ennek ellenére az országot rettegésben tartó szervezett bűnözői csoportok óriási tűzerővel rendelkeznek, amelynek a forrása az Egyesült Államok. A mexikói kormány szerint az elmúlt tíz évben több mint 2,5 millió amerikai fegyvert csempésztek Mexikóba, ami fontos piacot jelent a fegyvergyáraknak. Ezért – érvel a mexikói kormány – ezek a vállalatok nem hogy nem tesznek eleget azért, hogy a termékeik ne kerüljenek a kartellek kezébe, hanem kifejezetten kiszolgálják ennek a piacnak az igényeit.

- El fogjuk érni, hogy drasztikusan csökkenjen a Mexikóba irányuló illegális fegyverkereskedelem. Nem maradhatnak büntetlenek azok, akik népszerűsítik és ösztönzik az Egyesült Államokból származó fegyvercsempészetet. A gyártóknak fel kell hagyniuk gondatlan üzleti gyakorlatukkal, amely órási károkat okoz Mexikóban - jelentette ki Marcelo Ebrard külügyminiszter.

A mexikói kormány a keresetben, amelyet egy massachusettsi bíróságon a Smith & Wesson, a Barrett Firearms, a Colt, a Glock és a Ruger ellen adott be, tízmilliárd dollárig terjedő kártérítés mellett azt is követeli, hogy a cégek alaposabban ellenőrizzék a fegyvert vásárlók hátterét, és megfelelő biztonsági eszközökkel szereljék fel a termékeiket.

De mi is a baja Mexikónak?

Mexikóban több mint egy évtized óta elkeseredett háború zajlik a drogkereskedő kartellek és a hatóságok között. Ebben a háborúban a szervezett bűnözői csoportok gyakorlatilag olyan fegyverekkel szerelték fel magukat, amellyel legalábbis eséllyel szállnak szembe a katonasággal. Arra is akadt példa, hogy miután a hatóságok az egyik csoport vezetőjét – Ovidio Guzmánt – elfogták, a kartell tagjai páncélozott járművekkel és géppuskákkal lerohanták a várost, ahol fogva tartották, és kiszabadították.

Azzal, hogy a drog elleni háborúban a katonaság lett a kartellek ellenfele, a fegyverkezési versenyben a bűnözők messze lehagyták a rendőröket. AK 47-es gépkarabélyokkal és helikopterek lelövésére is alkalmas fegyverekkel az egyszerű helyi rendőrök nem mernek szembeszállni. Ráadásul a nagy bandák levetett fegyverei a kisebb bűnözőknél landolnak, az ő levetett fegyvereik pedig akár gyerekeknél – idézi a Washington Post Ioan Grillót, a „Hogyan fegyverzi fel Amerika a bandákat és a kartelleket” című könyv szerzőjét.

A latin-amerikai államban ráadásul az utóbbi években egymás után alakulnak olyan önkényes igazságtevő fegyveres csoportok a civil lakosság körében, amelyek önvédelmi erőknek nevezik magukat és amelyek a drogkartellek elleni fellépést tűzték ki célul.

Jogilag ingatag

Bár maguk a fegyvergyárak nem kommentálták a hírt, megtette ezt az egyik szakmai szövetség, a National Shooting Sports Foundation, amely közleményében visszautasította a vádakat, és az országban tomboló erőszakért a mexikói kormányra hárította a felelősséget.

A kereset jogi értelemben valóban ingatag lábakon áll. Egy 2005-ös amerikai jogszabály gyakorlatilag mentesítette a fegyvergyárakat az olyan perek alól, amelyekben a termékeikkel okozott károk megtérítését követelték. A mexikói kormány érvelése szerint ugyanakkor ez a jogszabály csak az Egyesült Államok területén érvényes, a Mexikóban megölt vagy megsebesített emberek ügyére nem vonatkozhat. Ráadásul vannak precedensek arra, hogy az Egyesült Államokban is fizettek kártérítést a fegyvergyárak: a Guardian idézi a 2012-es Sandy Hook iskolai mészárlás ügyét, amely után a Remington végül 33 millió dollárt fizetett a hozzátartozóknak, míg a Washington Post azt a döntést, amellyel a bíróság tárgyalásra engedte egy kaliforniai zsinagóga elleni 2019-es támadáshoz használt fegyver gyártója elleni keresetet.

Fontos érv lehet a perben, hogy a fegyvergyártók kifejezetten a mexikói piacra is fejlesztenek termékeket, erre példa a Smith&Wesson Emiliano Zapata mexikói szabadsághős arcképével díszített pisztolya – amivel egy oknyomozó újságírót lőttek le Mexikóban.